A 1998-as erős El Niño után az eredeti 1300 galápagói pingvinből mindössze 400 példány maradt életben.
Az a prognózis, hogy az idei szezonban az El Niño-jelenség a szokásosnál erősebb lesz, riadalmat keltett az ecuadori tudományos közösségben, amely a Galápagos-szigetek növény- és állatvilágára gyakorolt hatására figyelmeztet.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az olyan fajoknak ad otthont a legnagyobb sűrűségben, amelyek sehol máshol nem találhatók meg a Földön; a szigetcsoport több mint 230 szigetből áll, amelyek közül mindössze négy lakott. A Csendes-óceán közepén fekszik, Ecuador partjaitól mintegy 1 000 kilométerre.
Az éghajlati jelenség időről időre visszatér, és az egyenlítői Csendes-óceán térségében a tengervíz hőmérsékletének emelkedése, valamint heves esőzések jellemzik. Erősségét úgy határozzák meg, hogy megmérik a térség vízhőmérsékletét, majd összehasonlítják a normál átlaggal. Ha a hőmérséklet 2 Celsius-fokkal meghaladja az átlagot, a jelenséget „nagyon erősnek” minősítik.
A legfrissebb, az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) által készített előrejelzés szerint a tengervíz hőmérséklete mintegy 2,2 Celsius-fokkal lesz magasabb a szokásosnál, ami azt jelenti, hogy „a hatás jelentős lesz” – mondja Franklin Ormaza, a Tengerészeti Mérnöki és Tengertudományi Kar professzora és kutatója az ESPOL tengerparti Műszaki Főiskoláján.
Veszélybe sodorja az El Niño a galápagosi vadon élő állatokat?
Az állatok és a halak is veszélybe kerülnek, mert ahogy emelkedik a víz hőmérséklete, „a plankton, az algák és a kisebb halfajok, amelyek a nagyobb tengeri állatok táplálékául szolgálnak, gyakorlatilag eltűnnek” – magyarázza Washington Tapia, a Biodiversa Ecuador természetvédelmi szervezet igazgatója a szigetcsoporton.
Hozzáteszi, hogy a legnagyobb veszélyben az ikonikus galápagosi pingvinek, a kék lábú szulák, a viharfecskék, a röpképtelen kárókatonák, az albatroszok, sőt az oroszlánfókák vannak. Súlyosan érintheti a jelenség a koralltelepeket is, valamint a tonhalhalászatot.
Élelemhiány esetén „az állatkolóniák felhagynak a szaporodással”, szétszélednek táplálék után kutatva, és ennek során éhen pusztulnak – fejti ki Gustavo Jiménez, a Charles Darwin Alapítvány tudósa.
Ha a jelenség a vártnak megfelelő intenzitással jelentkezik, a szigetcsoport gerinces állományának létszáma az idén legalább 20 százalékkal csökkenhet – teszi hozzá Jiménez.
A szigeteken legszorosabban megfigyelt fajok egyike, a galápagosi pingvin jelzi, milyen hatást gyakorol ez az éghajlati jelenség a szigetcsoport állatvilágára.
A Charles Darwin Alapítvány adatai szerint az 1998-as El Niño – az egyik legerősebb és legpusztítóbb ciklus – után az addig ismert 1 300 galápagosi pingvinből mindössze 400 maradt életben.
Az El Niño hatása a galápagosi növényvilágra
Ha az El Niño a várakozásoknak megfelelő erővel csap le, a még meglévő három Scalesia-erdő – amelyeket 20 méter magas óriás százszorszépfák uralnak – eltűnésének veszélyébe kerülhet – mondja Heinke Jager, a Charles Darwin Alapítvány kutatója.
Veszély fenyegeti a tengerpart mentén növő opuntia kaktuszokat is.
Ezek a kizárólag a Galápagos-szigeteken megtalálható növények rovarok, madarak és más kisebb növények különféle ökoszisztémáit tartják fenn, amelyek a szigetcsoport egyedülálló biodiverzitásának részét képezik.
Jager szerint „ezeknek a fajoknak emberi segítségre van szükségük”, mivel az El Niño által hozott heves esőzések miatt élőhelyüket rövid szaporodási ciklusú, invazív növények, például a szeder lepik el.
Ezért olyan tervet dolgoztak ki, amely magában foglalja az invazív növények irtását, a magok gyűjtését és faiskolák létrehozását a veszélyeztetett fajok megőrzése érdekében. A programban az ecuadori kormány, alapítványok és az szigetcsoporton dolgozó nem kormányzati szervezetek vesznek részt.
A Galápagos-szigeteket 1978-ban nyilvánították természeti világörökségi helyszínné egyedi állat- és növényfajaik miatt; ezek szolgáltak alapul az angol tudós, Charles Darwin evolúciós elméletének kidolgozásához.