Lana Nusseibeh, António Guterres utódjelöltje szerint az ENSZ célja a béke, a fejlődés, a jólét, és határozott diplomáciát, karcsúbb ENSZ-t, és korai beavatkozást ígér Ukrajnától Gázáig.
Ahogy végső szakaszába lép az ENSZ következő főtitkárának megválasztásáért folyó verseny, a tisztségre António Guterres utódjaként pályázó Lana Nusseibeh emírségekbeli államminiszter megfogadta, hogy ha őt választják a szervezet élére, az ENSZ fő közvetítőként szolgál, és politikai kockázatokat vállal majd a béke érdekében.
A Euronewsnak adott, átfogó interjúban Nusseibeh - aki több mint egy évtizeden át az Egyesült Arab Emírségek ENSZ-nagykövete volt -, azt mondta, hogy a szervezetnek vissza kell térnie alapvető küldetéséhez: a kormányok és az emberek béke, fejlődés és jólét érdekében történő összehozásához, hogy visszanyerje hitelességét.
„Úgy gondolom, hogy ez fordulópont az Egyesült Nemzetek számára” – mondta.
„Könyörtelen diplomata vagyok, és olyan jelöltséget szeretnék felkínálni, amely a könyörtelen diplomáciáról szól” – mondta Nusseibeh a Euronewsnak.
Nusseibeh szerint az ENSZ-t túl gyakran érzékelik úgy, hogy hiányzik a világszerte zajló, általa 65-re becsült aktív konfliktusból, és a következő főtitkárnak fő közvetítőként kellene fellépnie: először humanitárius tűzszüneteket és a segélyezéshez való hozzáférést kellene szorgalmaznia, majd olyan politikai stratégiát kialakítania, amely ezeket tartóssá teszi.
„Nem politikai színházról van szó, hanem politikai kockázatvállalásról” – mondta.
Mivel a hivatalos fejlesztési támogatások 23 százalékkal csökkentek, Nusseibeh szerint az ENSZ-nek szűkítenie kellene a tevékenységi körét, ott kellene partnerségre lépnie más szereplőkkel, ahol azok jobb pozícióban vannak, és eredménytáblát kellene közzétennie a tagállamok és adományozók számára.
„Nem a szervezeti ábrákról vagy a rendszer struktúrájának megtervezéséről szól ez, hanem a hatásról, a hatás költségéről és a megvalósításról” – mondta.
Első 100 napjában - elmondása szerint - közös vízióban állapodna meg a tagállamokkal és a civil társadalommal, csökkentené a titkárságnak adott több ezer mandátum közötti párhuzamosságot, és az ENSZ fókuszát a központból a terepre helyezné át.
Az ENSZ első női vezetője?
Ha megválasztanák, Nusseibeh lenne az ENSZ első női vezetője a szervezet 1945-ös megalapítása óta, az első palesztin származású főtitkár, valamint a második, arab nyelvű világból érkező főtitkár Egyiptom korábbi vezetője, Boutros Boutros-Ghali után.
„De nem azért indulok, mert nő vagyok. Azért indulok, mert több mint két évtizedes tapasztalattal és ítélőképességgel rendelkezem a nemzetközi diplomáciában” – mondta Nusseibeh.
Amikor az ő függetlenségét megkérdőjelező bírálókról kérdezték, Nusseibeh az ENSZ Alapokmányára hivatkozott. A kampány idejére fizetés nélküli szabadságot vett ki az emirátusi államminiszteri tisztségéből.
„Az ENSZ Alapokmányának 100. cikke kimondja a főtitkár függetlenségét” – mondta.
„Így a főtitkár hűsége az ENSZ Alapokmányának és a nemzetközi jognak szól, és én erre tennék esküt ebben a szerepben” – tette hozzá.
„Örömmel veszem a kritikát, örömmel fogadom a visszajelzést, és ha betölteném ezt a tisztséget, akkor is mindig nyitott lennék a visszajelzésekre” – mondta.
Nusseibeh szerint a következő főtitkárnak a béke melletti nyilvános kiállást kellene ötvöznie a diszkrét diplomáciával.
„Időnként csöndes diplomáciára van szükség, a csatornák nyitva tartására minden fél felé akkor is, amikor az ajtók becsukódnak” – mondta.
Elmondása szerint külső szakértőkből és ENSZ-tisztviselőkből álló közvetítői testületet hozna létre, támaszkodna a helyi közösségi vezetőkre, és a női hálózatokat tenné közvetítői csapata elsődleges kapcsolattartó pontjává. Nusseibeh saját irodájában is létrehozna egy kapcsolattartó pontot a segélymunkások védelmének koordinálására; elmondása szerint közülük 300-at öltek meg az elmúlt évben.
„Könyörtelenül próbálkoznék tovább, egészen addig, amíg olyan eredmény születik, amely jobban szolgálja a helyszínen élő embereket” – mondta.
A konfliktusok megközelítése „nagy alázattal”
Ukrajna ügyében azt mondta, hogy bármilyen rendezésnek az ENSZ Alapokmányának a szuverenitásra és területi integritásra vonatkozó elvein kell nyugodnia.
„Azonnal felajánlanám jó szolgálataimat” – mondta. „Ott, ahol ezt szívesen fogadják, olyan lehetőségekkel érkeznék, gyakorlati lehetőségekkel, amelyek megmutatják, hogyan lehet az első megállapodásoktól eljutni egy politikai stratégiáig.”
Nusseibeh szerint a Biztonsági Tanács napirendjének 38 százaléka a Közel-Kelettel foglalkozik, egy olyan térséggel, amelyet elmondása szerint generációkon át tartó háborúk sújtottak.
A héber nyelvet folyékonyan beszélő, nagyra tartott diplomata, aki Abu-Dzabi és az Egyesült Királyság között ingázva nőtt fel, egy ismert palesztin politikusdinasztia tagjaként korábban az Egyesült Arab Emírségek ENSZ-nagyköveteként szolgált, és sokan neki tulajdonítják, hogy ebben az időszakban emelkedett az ország nemzetközi profilja.
„Az egyik fő motivációm, amiért ezt a szerepet keresem, az, hogy gyermekeimnek egy stabilabb, virágzóbb térséget adhassak tovább” – mondta.
Gáza ügyében Nusseibeh a 2023 decemberében általa lefolytatott tárgyalások eredményeként elfogadott 2720-as számú BT-határozatot említette, amelyet azt követően dolgoztak ki, hogy a tanács nagyköveteit elvitte a rafahi átkelőhelyhez. Azt mondta, hogy a Gázára vonatkozó, 20 pontos tervet jóváhagyó 2803-as határozat végrehajtása megrekedt.
„Főtitkárként szeretném látni, hogy ez a terv megvalósul” – mondta.
A jeruzsálemi gyökerekkel rendelkező, palesztin örökségű Nusseibeh szerint számára az ügy egyszerre szakmai és személyes.
„Minden konfliktushoz nagy alázattal közelítek, azzal a tudattal, hogy mindaz, amit ezekben a helyzetekben tettünk, meg sem közelítette azt, amire a leginkább rászorulóknak szükségük lett volna” – mondta.
A Biztonsági Tanács többször tartott informális próbavoksolást, de eddig egyetlen jelölt sem tudta eloszlatni mind az öt állandó tag ellenállását, miközben Guterres mandátuma december 31-én lejár.
Szoros marad a verseny
A nagy figyelemmel kísért ENSZ-főtitkári versenyben a korábbi Costa Rica-i alelnök, Rebeca Grynspan továbbra is jelentős előnyt tart, miközben Argentína Nemzetközi Atomenergia-ügynökségének főigazgatója, Rafael Grossi és az emirátusi államminiszter, Lana Nusseibeh aktívan kampányolnak, hogy ők kerüljenek ki győztesként.
A verseny körüli növekvő izgalmat az a kilátás is táplálja, hogy az ENSZ-nek női főtitkára lehet, amire a szervezet több mint 80 éves történetében még soha nem volt példa.
Grynspan, Nusseibeh és Rossi mellett kampányol Guyana korábbi külügyminisztere, Carolyn Rodrigues-Birkett, Ecuador volt külügyminisztere, María Fernanda Espinosa, Szenegál korábbi elnöke, Macky Sall, az ENSZ korábbi főtitkár-helyettese, a ugandai Olara Otunnu, valamint az ecuadori diplomata, Ivonne A-Baki.
Costa Rica korábbi alelnöke, a 70 éves Rebeca Grynspan zsidó szülők gyermeke, akik a második világháború előtt menekültek el Lengyelországból. Nagyszülei a Holokausztban vesztették életüket, miután úgy döntöttek, hogy Lengyelországban maradnak.
A Euronewsnak adott májusi interjúban Grynspan azt mondta: „Pontosan tudom, mit vesz el önből a háború, és mit tesz lehetővé a béke.”
„Az én generációm békében élt. Sosem tapasztaltam meg közvetlenül a háborút. De ma emberek milliói élnek háborús övezetekben, konfliktusok közepette. És ezért indulok, mert tudom, milyen különbséget jelenthet a béke és a lehetőség az ön és családja számára” – mondta akkor Grynspan a Euronewsnak.