Kazahsztán kínai beruházásokat, technológiát és logisztikai kapcsolatokat használ fel, hogy a nyersanyag-exporton túllépve gyártó- és hozzáadott értéket teremtő exportközponttá váljon.
Kazahsztán a kínai tőkét és technológiát kihasználva igyekszik az alapanyag-exportőr szerepből regionális, csúcstechnológiára épülő gyártási és logisztikai központtá átalakulni. Ezt a stratégiát mutatta be az Almati városában megrendezett Kazahsztán–Kína Befektetési Fórum.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A rendezvényen mindkét országból több száz vállalkozás képviselői vettek részt, és a Kazakh Invest vállalat közlése szerint a fórumon csaknem 40 kereskedelmi dokumentum, megállapodás született.
A találkozó a két ország közötti gazdasági kapcsolatok csúcspontján zajlott. A kétoldalú kereskedelmi forgalom tavaly rekordot döntött, 42,7 milliárd eurót ért el, miközben a kínai közvetlen tőkebefektetések Kazahsztánban történelmi csúcsra, 2,4 milliárd euróra emelkedtek.
Az Asztana és Peking közötti gazdasági partnerség új stratégiáját ismertetve Kasszim-Zsomart Tokajev kazah elnök így fogalmazott:
„Ez szilárd alapot teremt ahhoz, hogy együttműködésünket új szintre emeljük - az egyedi beruházási projektek megvalósításától a teljes értékű termelési ökoszisztémák létrehozásáig, valamint a közös megjelenésig Közép-Ázsia, az Eurázsiai Gazdasági Unió, a Dél-Kaukázus és Európa piacain. Ebben az összefüggésben azt javaslom, hogy indítsuk el a Kazahsztán–Kína »Közös történelem, közös sors. Kínában és Kazahsztánban tervezve és gyártva« programot.”
A legújabb fejlemények azt mutatják, hogy a fókusz elmozdul a puszta nyersanyag-tranzitról az országon belüli feldolgozás, a gyártás lokalizációja és a nagyobb hozzáadott értéket képviselő termékek exportja felé.
A gabonából nagyobb hozzáadott értékű termékek
Az egyik legszemléletesebb példa a mezőgazdaságból érkezik. A kínai Dalian Hesheng Holdings Group mélyreható búzafeldolgozó komplexumot fejleszt Észak-Kazahsztánban. Az első ütem mintegy 570 millió eurónyi beruházást foglal magában, és várhatóan glutaminsavat, sikért és más termékeket állít elő biofermentációs technológia alkalmazásával.
A projekt célja, hogy az alacsony haszonkulccsal értékesíthető nyers gabonát a termőhely közelében olyan termékekké dolgozza fel, amelyek értéke az export előtt többszörösére nő.
„Az elképzelésünk az, hogy a búzához hasonló agrárterméket a tonnánkénti 175 eurós értékről olyan végtermékké dolgozzuk fel, amelynek értéke meghaladja a 800 eurót, sőt akár a 8000 eurót is, és csak ezután szállítjuk” - mondta Sun Yao, a Dalian Hesheng Holdings Group vezérigazgató-helyettese az Euronewsnak.
A vállalat szerint a termelés fő felvevőpiaca Kína lesz, de bizonyos termékeket Európában, a Közel-Keleten és Észak-Amerikában is értékesíthetnek.
A projekt jóval előrehaladottabb állapotban van, mint egy egyszerű emlékeztető. Kazahsztán az év elején befektetési megállapodást írt alá a Dalian Hesheng egyik leányvállalatával.
A hivatalos tervek szerint kezdetben évente egymillió tonna búza feldolgozására lesz kapacitás, amely a későbbi ütemek megvalósításával akár hárommillió tonnáig bővíthető.
A logisztika kérdése
A világ legnagyobb, tengerparttal nem rendelkező országából kiinduló feldolgozott termékek exportja döntően a szállítás hatékonyságától függ. Ez növeli a Transzkaszpi Nemzetközi Szállítási Útvonal, más néven a Középső Folyosó jelentőségét, amely Kazahsztánon, a Kaszpi-tengeren, Azerbajdzsánon, Grúzián és Törökországon keresztül köti össze Kínát Európával.
Tokajev elnök szerint Kazahsztán arra számít, hogy 2029-re évente 3000 konténervonat használja majd ezt az útvonalat.
Az exportőrök számára az útvonal egyértelmű pénzügyi előnyöket kínál. Jadykar Ibragimov, a kazahsztáni Olajosmag-feldolgozók Országos Szövetségének képviselője rámutat, hogy a nagyobb hozzáadott értéket képviselő termékek pénzügyileg kedvezőbbek, mert minél nagyobb a termék értéke, annál kisebb arányt képvisel benne a szállítási költség, így a fuvarozással kapcsolatos aggodalmak háttérbe szorulnak.
Példaként Kazahsztán gyorsan bővülő növényiolaj-kereskedelmét említi Kínával. Elmondása szerint egy konténernyi kazah napraforgóolaj körülbelül 12 nap alatt ér el Kelet-Kínába, szemben a Fekete-tengeri kikötőkből induló tengeri szállítmányokkal, amelyek útja akár két hónapig is tarthat.
„Kazahsztán tengeri kijáratának hiányát nem tartom hátránynak” - mondta Ibragimov. „Ha egy vevő Kelet-Kínában a Fekete-tenger kikötőiből rendel olajat, a pénze másfél-két hónapra lekötve marad. Kazahsztán esetében legfeljebb két hétről beszélünk.”
Kazahsztán 2025-re Kína második legnagyobb napraforgóolaj-beszállítójává vált. Ugyanakkor az Európai Unió harmadik legnagyobb napraforgódara-beszállítójaként is megjelent. A Középső Folyosó hozzáférést nyithat a Közel-Kelet, Törökország és Európa piacaihoz.
Beléphet-e Kazahsztán a csúcstechnológiai gyártásba?
Kazahsztán Nero Group vállalata és a kínai Ubtech Robotics robotikai cég az almatiban történő robotgyártás lokalizálásán dolgozik. A létesítmény várhatóan évente legfeljebb 50 000 oktatási célú robotikai készletet állít elő, a kiszolgáló és humanoid robotok helyi gyártását pedig 2027-től tervezik.
A Nero Group vezérigazgatója, Jerlan Nabijev szerint a más országokba irányuló export - beleértve az európai piacokat is - a vizsgált lehetőségek között szerepel.
„A robotika iránti kereslet óriási, és rengeteg megkeresést kapunk külföldről. Miközben elsődleges célunk a hazai kapacitások kiépítése, az Ubtechhel kötött megállapodásunk jogot ad arra, hogy Közép-Ázsiába, az Eurázsia térségébe, sőt akár Európába is exportáljunk” - mondta.
Kazah vállalat, amely kínai autókat árul Európában
Az Astana Motors, Kazahsztán egyik legnagyobb autóipari vállalkozása túllépett a hazai piacon, és ma már kínai autómárkák járműveit forgalmazza az Európai Unióban.
A vállalat jelenleg Csehországban, Szlovákiában és Lengyelországban működik forgalmazóként. Beknur Nessipbayev vezérigazgató elmondása szerint a cég úgy szerzi meg a forgalmazási jogokat, hogy pályázatokon versenyez más piaci szereplőkkel.
„Ezekkel a cégekkel versenyzünk, és versenyképes feltételekkel nyerjük el a tendereket” - mondta az Euronewsnak.
Ezzel párhuzamosan a Kazahsztánban működő hazai üzemeikben is egyre nagyobb volumenben szerelik össze a járműveket a helyi és a regionális kereslet kielégítésére. A kínai Chery Holding Grouppal az idén nyáron aláírt új licencmegállapodás alapján az Astana Motors szeptemberben gördítette le az első járműveket a gyártósorról.