A kormány által elhalasztott Verifactu elektronikus számlázási rendszer bevezetése több mozgásteret ad a cégeknek és az egyéni vállalkozóknak, ugyanakkor bizonytalanságot kelt a gyakorlati megvalósításával kapcsolatban.
A spanyol kormány 2027-ig (forrás: spanyol), majd ezt követően 2028-ig elhalasztotta a Verifactu, a vállalkozások és önfoglalkoztatók adóellenőrzésének megerősítésére tervezett elektronikus számlázási rendszer hatálybalépését. Az intézkedés egy évvel tolja ki az eredetileg tervezett ütemezést, amely 2026-ra (forrás: spanyol) írta elő a rendszer bevezetését.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az új menetrend szerint a társasági adó hatálya alá tartozó vállalatoknak 2028-tól kezdve kell alkalmazkodniuk, míg az önfoglalkoztatók és a kis- és középvállalkozások ugyanazon év július 1-jéig kapnak haladékot.
A rendszer előírja, hogy a számlákat tanúsított szoftverrel kell kiállítani, amely garantálja a nyilvántartások hitelességét, sértetlenségét és nyomon követhetőségét az adócsalás elleni küzdelem keretében.
Több mozgástér, de kérdések is
A halasztás több időt biztosít az informatikai rendszerek és belső folyamatok átalakítására, csökkentve az azonnali nyomást a kisvállalkozások millióin.
Ugyanakkor az ágazat különböző szereplői rámutatnak, hogy a halasztás zavart is keltett, mivel továbbra sem egyértelműek a technikai követelmények és a végleges bevezetési határidők.
A bizonytalanságot tovább növelik az önfoglalkoztatók szervezeteinek és az üzleti szféra szereplőinek figyelmeztetései. Az Önfoglalkoztatók Országos Szövetsége (ATA) hetek óta határidő-hosszabbítást követelt (forrás: spanyol) az alkalmazkodás nehézségei és az egyértelmű tájékoztatás hiánya miatt.
Mindazonáltal a Pénzügyminisztérium szakértőinek szakszervezete, a Gestha (forrás: spanyol) úgy véli, hogy a halasztás „kulcsfontosságú eszköz”, amely „hasznos” lehet az adózók milliói számára.
Egy még előttünk álló szerkezeti átalakulás
A halasztás ellenére a Verifactu továbbra is a spanyol adórendszert érintő szerkezeti változásnak számít, amely a vállalati szféra döntő többségére hatással lesz. A szabályozás, amelyet az Adóhatóság kezdeményezett, a gazdaság digitalizálását és az adózási átláthatóság erősítését célzó intézkedések része, és hatálybalépésekor a szabályok megszegése esetén szankciókat helyez kilátásba.
Az Eurostat adatai szerint az uniós kis- és középvállalkozásoknak mindössze 58 százaléka érte el az alapvető digitális szolgáltatások szintjét, ami jóval elmarad a 2030-ra kitűzött 90 százalékos céltól. A szakadék még nagyobb a nagyvállalatokhoz képest, ahol a digitalizáció szintje eléri a 91 százalékot, ami jól mutatja, milyen nehézségekkel szembesülnek a kkv-k a technológiai és szabályozási változásokhoz való alkalmazkodás során.
Spanyolország esetében az adatok előrelépést, ugyanakkor a vállalatok digitalizációjának korlátait is mutatják. A Nemzeti Statisztikai Intézet (INE) egy felmérése (forrás: spanyol) szerint a vállalatok 44,3 százaléka használ felhőalapú számítástechnikai szolgáltatásokat, 21,1 százaléka mesterséges intelligenciát, míg 84,5 százalékuk rendelkezik saját weboldallal.
Ennek ellenére a fejlettebb technológiák bevezetésének szintje továbbra is egyenlőtlen, különösen a kisvállalkozások körében.
Emellett több hivatalos mutató szerint a spanyol kkv-k köztes pozícióban állnak az Európai Unión belül: mintegy 60 százalékuk éri el az alapvető digitalizációs szintet, ami megfelel az uniós átlagnak, de még mindig messze van a Brüsszel által erre az évtizedre megfogalmazott céloktól.