Kristalina Georgieva, az IMF vezetője arra szólította fel az eladósodott kormányokat, hogy szigorítsanak, a jegybankokat pedig, hogy keményebb hangot üssenek meg, mert az iráni háború okozta energiaválság, a rekordszintű államadósság és a hitelből finanszírozott MI‑befektetési boom nyomást gyakorol a világgazdaságra.
Véget értek azok az idők, amikor a kormányok olcsó pénzre és gyors növekedésre támaszkodva tarthatták féken adósságaikat – figyelmeztetett a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetője, aki nagyobb költségvetési fegyelmet és világszerte szigorúbb monetáris politikát sürgetett.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Szingapúrban beszélve szerdán, az IMF és a Világbank jövő heti bangkoki éves ülései előtt Kristalina Georgieva azt mondta, a döntéshozók „már nem támaszkodhatnak kizárólag a magasabb növekedési rátákra a fiskális problémák megoldásához”.
Világszerte a közadósság újra megközelíti a második világháború után látott szinteket, és 2030 előtt akár a globális GDP 100 százaléka fölé is emelkedhet – figyelmeztetett az IMF vezetője, külön kiemelve a fejlett gazdaságokat mint „a legrosszabb elkövetőket”.
„Mindazonáltal nem látunk határozott lépéseket a nagy adósságot felhalmozó fejlett gazdaságokban, pedig ott lenne a legsürgetőbb szükség hiteles, középtávú fiskális konszolidációs tervek kidolgozására” – mondta Georgieva, hozzátéve: „a fiskális mozgástér szinte könyörög a feltöltésért”.
Mint rámutatott, a hitelfelvétel költségei már most emelkednek: a 10 éves államkötvények hozama az Egyesült Államokban, Németországban és Japánban 2007, 2009, illetve 1996 óta nem látott szinteket ért el.
A monetáris politikáról szólva Georgieva „nagyon is indokoltnak” nevezte a közelmúltbeli kamatemeléseket az amerikai Federal Reserve, az Európai Központi Bank és a Japán Nemzeti Bank részéről.
„Most sok országban érdemes lehet körültekintően szigorú, úgynevezett hawkish beállítottságot érvényesíteni a monetáris politikában” – fogalmazott.
Az IMF vezetője arra is figyelmeztetett, hogy a globális gazdaságot ellentétes erők húzzák: az Iránban zajló háború okozta negatív energiakínálati sokk, valamint a mesterséges intelligencia által gerjesztett pozitív keresleti sokk. Hozzátette: „e két hatás együttes következménye rendkívül egyenlőtlenül oszlik meg a világban”.
Az olajár hordónként mintegy 100 dollár körül mozog – jóval a 89 dollár fölött, amellyel az IMF a júliusi előrejelzéseiben számolt. Ezek a prognózisok 3 százalékos globális növekedést jeleznek 2026-ra és 3,4 százalékot 2027-re.
„Még ha az öbölháború hamar véget is érne, a magas energiaárak problémája várhatóan még jó ideig velünk marad” – mondta Georgieva.
MI-robbanás kockázatokkal
„Akár szereti, akár utálja, akár fél tőle, a mesterséges intelligencia már itt van” – fogalmazott az IMF vezetője, a technológiát úgy jellemezve, mint „olyan tényezőt, amely villámgyorsan a világgazdaságban betöltött relatív pozíciók egyik fő meghatározójává válik”.
Az IMF számításai szerint, ha megfelelően alkalmazzák, a mesterséges intelligencia évente akár fél százalékponttal is megemelheti a globális növekedést.
Georgieva úgy fogalmazott, hogy egy évtized alatt ez olyan lenne, mintha „egy ASEAN méretű gazdaságot illesztenének be a világgazdaságba”, utalva a délkelet-ázsiai országok szövetségére.
Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy „az MI-építkezési hullám inflációs hatású”: a technológiára fordított kiadások az adott gazdaság méretéhez viszonyítva várhatóan meghaladják a korábbi beruházási ciklusokat a vasút, az energiahálózatok és a távközlés terén.
A befektetők esetleges csalódása „messzire ható sokkot” okozhat – tette hozzá.
Georgieva a veszélyek széles skálájára is felhívta a figyelmet, a munkahelyek megszűnésétől és a kibertámadásoktól kezdve egészen az olyan csúcstechnológiás modellekig, amelyek „kiszabadulhatnak az emberi ellenőrzés alól és elszabadulhatnak”.
Az IMF a jövő heti bangkoki ülések alatt teszi közzé frissített előrejelzéseit a globális növekedésről.