Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke csütörtökön átfogó tervet terjesztett elő a gyermekek online veszélyekkel szembeni védelme érdekében.
A terv tartalmazza a 13 év alattiak közösségi médiából való kitiltását, és az online szolgáltatások kötelezését a biztonságos gyermekfiókok kialakítására.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A lépés a hasonló kezdeményezéseket követi Ausztráliában, Nagy-Britanniában, Kínában, Indiában, Törökországban és számos európai uniós országban, amelyek a Meta (META.O) hatásával kapcsolatos aggodalmak miatt indultak. A folyamat új lapot nyit meg a Facebook és az Instagram, a TikTok és főleg a Google előtt, és vonatkozik a YouTube és a ChatGPT hatására a gyermekek mentális egészsége és biztonsága terén.
Ausztrália kihívásai a 16 év alatti gyermekekre vonatkozó, világszerte elsőként bevezetett közösségi média tilalmának érvényesítésében Európa számára is nehéz helyzetet teremthetnek.
„Ma gyermekeink a valaha létrehozott legkifinomultabb technológiák némelyikével foglalkoznak, és ezeket nem a gyermekek jólétét és fejlődését szem előtt tartva alkották meg” – mondta Von der Leyen egy sajtótájékoztatón. A bizottsági elnök szerint a javasolt EU gyermekvédelmi törvény „egyértelmű határokat fog meghatározni a digitális világban, ahogyan azt a való világban is nap mint nap tesszük”.
A szülői felügyelet
A javaslat értelmében, amelyet az elkövetkező hónapokban meg kell tárgyalni az uniós országokkal és az Európai Parlamenttel, mielőtt törvényerőre emelkedhetne, a 13 és 15 év közötti gyermekek egyéb fiókjai szülői felügyelet alatt állnak majd.
A 18 év alatti gyermekeknek szóló közösségi média és videómegosztó szolgáltatások, online videojátékok, mesterséges intelligencia alapú társak és chatbotok esetében egy lista fog tartalmazni a teendőkről és a tiltásokról.
Ezek közé tartozik a függőséget okozó funkciók, a profilalkotáson alapuló ajánlófolyamok, a végtelen görgetés (scrolling), a jutalmazási trükkök és az idegenektől való kéretlen kapcsolatfelvétel tilalma. A mesterséges intelligenciával támogatott társakat és chatbotokat alapértelmezés szerint ki kell kapcsolni.
Az online platformoknak biztonságos algoritmusokat kell tervezniük a gyermekek számára, és könnyen használható szülői felügyeletet, valamint eszközöket kell biztosítaniuk a felhasználók blokkolásához és némításához.
A vállalatok, amelyeknek életkor-ellenőrző eszközök segítségével ellenőrizniük kell a felhasználók életkorát fióknyitásakor, akár a globális éves árbevételük 6%-át is kitevő bírsággal sújthatók a szabályok mellőzése miatt. Emellett felügyeleti díjat is kell fizetniük a szabályozó hatóságok felügyeletének finanszírozására.
A CCIA Europe tech lobbicsoport, amelynek tagjai közé tartozik a Google és a Meta, figyelmeztetett a javaslatból eredő adatvédelmi kockázatokra és az egyéb uniós jogszabályokban foglalt, egymással ütköző követelményekre.
„Az életkor, a személyazonosság és a gyermekek szüleihez vagy gyámjaihoz kapcsolódó adatok ilyen mértékű gyűjtése kétségtelenül vonzó célpontot teremtene a kiberbűnözők számára” – mondta Daniel Friedlaender, a CCIA vezetője.
„A Gyermekekről szóló törvény jogi átfedéseket és párhuzamosságokat teremt, amelyek végső soron gyengítik a gyermekek és a fogyasztók védelmét” – mondta.
A tiltásnál nehezebb kérdés: hogyan ellenőrzik?
A cél könnyen érthető és természetesen támogatást érdemel, a végrehajtás azonban jóval bonyolultabb. A közösségi oldalak jelenleg többnyire arra hagyatkoznak, hogy a felhasználó milyen születési dátumot ír be a regisztrációkor. Ezt a korlátot egy gyerek néhány másodperc alatt megkerülheti, különösen akkor, ha a szülő is közreműködik a fiók létrehozásában. A tilalom ezért csak akkor lehet több jelképes intézkedésnél, ha a platformok megbízhatóan meg tudják állapítani a felhasználók életkorát.
Erre több technikai lehetőség létezik, de mindegyiknek ára van. Elkérhető a személyi igazolvány vagy útlevél, alkalmazható arcfelismerésen alapuló életkor-becslés, illetve a bankok, mobilszolgáltatók vagy állami digitális személyazonosító rendszerek is igazolhatják, hogy valaki elérte-e a szükséges korhatárt.
Az okmányok és arcképek tömeges begyűjtése azonban újabb érzékeny adatokat adna azoknak a vállalatoknak, amelyek túlzott adatgyűjtése ellen az EU évek óta küzd.
Brüsszel ezért olyan megoldást szorgalmaz, amelyben a szolgáltató nem kapná meg a gyermek nevét, születési dátumát vagy okmányának másolatát, csupán egy hiteles elektronikus választ arra, hogy a felhasználó elmúlt-e 13, 15 vagy 18 éves. Ehhez felhasználható lehet az uniós digitális személyazonossági tárca és a Bizottság már fejlesztés alatt álló életkor-ellenőrző alkalmazása. Elméletben tehát a rendszernek ugyanúgy kellene működnie, mint amikor valaki igazolja, hogy nagykorú, anélkül hogy minden további személyes adatát átadná.
A nagy kérdés az, hogy ez valamennyi eszközön, platformon és tagállamban egyformán működőképes lesz-e
A technológiai iparág ellenzi, hogy minden felhasználót – tehát a felnőtteket is – személyazonosságuk vagy életkoruk bizonyítására kötelezzenek. Érvelésük szerint egy ilyen rendszer hatalmas és vonzó adatbázisokat hozhat létre a hackerek számára, kizárhatja azokat, akik nem rendelkeznek megfelelő okmánnyal vagy korszerű telefonnal, és visszaszoríthatja a névtelen internethasználatot is. A CCIA Europe arra is figyelmeztetett, hogy a gyermekek védelmére hivatkozva éppen róluk kellene még több érzékeny adatot összegyűjteni.
Gyermekjogi szervezetek más oldalról bírálják a korhatáros tilalmakat. Az UNICEF szerint az életkori korlátozás önmagában nem teszi biztonságossá az internetet: a gyerekek VPN-ekkel, kölcsönkapott fiókokkal, szüleik vagy idősebb testvéreik készülékének hsználatával könnyen megkerülhetik a rendszert. A veszély így nem feltétlenül szűnik meg, csak átköltözhet az internet sötétebb, rosszabbul ellenőrzött zugaiba.
Mások arra mutatnak rá, hogy ma már az internetes eszközök és szolgálatok olyan olcsók, hogy minden további nélkül lehet vásárolni egy második vagy többedik eszközt és fiókot, és azt átadni a gyermeknek. Igen sokak szerint a web kínálatai több hasznot nyújtanak, mint amilyen kárt jelentenek. Ugyancsak nem ellenőrizhető, ha egy szolgáltatást azonos időben többen néznek, vagy letöltik és offline oda adják a gyereknek.
Különösen érzékenyen érintheti a kizárás az elszigetelten vagy fogyatékkal élő vagy valamilyen kisebbséghez tartozó fiatalokat, akik számára az online közösségek valódi támogatást és kapcsolatot is jelenthetnek.
Az ellenzők azt is kifogásolják, hogy a tilalom hajlamos minden közösségi felületet és minden használati módot egyformának tekinteni. Nem ugyanaz egy osztálytársakkal működtetett zárt csoport, egy oktatóvideókat kínáló oldal és a végtelen görgetésre, személyre szabott ajánlásokra, állandó értesítésekre épülő platform.
A közösségi média gyermekekre gyakorolt hatásáról szóló kutatások sok kockázatot – alvászavart, szorongást, testképzavart, internetes zaklatást – jeleznek, de az ok-okozati kapcsolat nem minden esetben egyértelmű. A már eleve sérülékeny fiatalok például többet használhatják ezeket az oldalakat, így nem mindig dönthető el, hogy a közösségi média okozza vagy inkább csak felerősíti az amúgy is létező problémáikat.
Több szakértő szerint a korhatárnál fontosabb lehet a platformok üzleti modelljének szabályozása. A gyermekek védelmét jobban szolgálhatja a személyre szabott reklámok és a profilalkotás tilalma, az automatikus videólejátszás, a végtelen görgetés, a napi jutalmak és az éjszakai értesítések korlátozása, valamint az, ha a kiskorúak fiókjai alapértelmezetten privátak. Ebben a megközelítésben nem a gyereknek vagy a szülőnek kellene bizonyítania, hogy képes biztonságosan használni a szolgáltatást, hanem a vállalatnak, hogy terméke nem használja ki a fiatalkorúak figyelmét és sérülékenységét.
Az uniós terv valódi próbája ezért nem pusztán az lesz, hogy sikerül-e távol tartani a 13 év alattiakat a TikToktól vagy az Instagramtól. Sokkal inkább az, hogy Brüsszel képes-e olyan ellenőrzési rendszert kialakítani, amelyet nem lehet egy hamis születési dátummal kijátszani, de közben nem kényszeríti Európa teljes lakosságát arra, hogy útlevéllel vagy arcfelvétellel jelentkezzen be az internetre.
A gyermekvédelem, a magánélet és a privát információk védelme ebben az esetben nem egymással szemben álló célok: a jogszabály csak akkor lehet sikeres, ha egyszerre képes mindkettőt érvényesíteni. Ez az ütközés lesz a vita talán legkeményebb pontja.