A brit jegybank 3,75 százalékon hagyta az alapkamatot, de kilenc döntéshozóból három emelést támogatott, miközben az Iránhoz köthető energiásokk 3,1 százalékos, öthavi inflációs csúcsot okozott.
A Threadneedle Street-i „Öreg Hölgy” egyelőre kivár, jóllehet a döntés nem volt egyhangú.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A monetáris politikai bizottság csütörtökön 6:3 arányban úgy döntött, hogy változatlanul hagyja a hitelfelvételi költségeket, miközben a három ellenszavazó tag a kamat negyed százalékpontos, 4 százalékra emelését szorgalmazta.
A döntés szembeállítja az angol jegybankot a Federal Reserve-del és az Európai Központi Bankkal, amelyek az elmúlt héten egyaránt szigorítottak.
Bár a kamatszint maradt, a központi bank arra számít, hogy a helyzet még romlik, mielőtt javulna.
A bizottság szerint az infláció „a következő negyedévekben várhatóan tovább emelkedik”, utalva arra, hogy a nyers és finomított energiahordozók árai a legutóbbi ülés óta ismét emelkedtek, és „ingadozóbbak és magasabbak, mint a konfliktus előtt”.
Figyelik a másodkörös hatásokat
A jelenlegi kamatszint fenntartását elsősorban az indokolja, ami egyelőre nem történt meg.
„Egyelőre kevés jel utal arra, hogy az ár- és bérmegállapításban érdemi másodkörös hatások jelentkeznének” – áll a közleményben, vagyis a drága energia még nem gyűrűzött be szélesebb körben a bérekbe és az árakba.
Ez a helyzet azonban átmeneti lehet.
A bizottság arra figyelmeztetett, hogy az ilyen hatások kockázata „annál nagyobb, minél tovább maradnak tartósan magasak vagy ingadozóak az energiaárak”, és hozzátette, hogy az inflációs kilátásokkal kapcsolatos kockázatok „inkább felfelé mutatnak, még inkább, mint a júliusi monetáris politikai jelentés idején”.
A Brent típusú nyersolaj és a brit nagykereskedelmi gáz ára július óta rendre 36, illetve 78 százalékkal emelkedett; szeptember 14-én a Brent hordónként 106 dolláron, a gáz pedig 207 penny/therm szinten állt.
A finomítói kapacitásokra nehezedő nyomás miatt a finomítói árrések – vagyis a finomított üzemanyagárak és a nyersolajárak közötti különbség – jóval a konfliktus előtti szint felett maradtak.
A gazdasági aktivitás valamivel jobban tartotta magát a vártnál, miközben a lanyha munkaerőpiac, valamint a háztartások és vállalatok által a konfliktus kezdete óta tapasztalt magasabb hitelköltségek idővel lefelé nyomhatják az inflációt.
Sűrű hetet zárnak a jegybankok
A Fed szerdán 3,75–4 százalékos sávra emelte irányadó kamatát – 2023 óta először, egyhangú döntéssel –, és jelezte, hogy további emelések is várhatók.
Az EKB múlt héten 2,5 százalékra emelte betéti kamatát.
A sorozat pénteken a japán jegybank döntésével zárul, ahol a piacok kamatemelésre számítanak.
Ha ez így lesz, az angol jegybank marad az egyetlen nagy jegybank, amely ezen a héten nem változtatott kamatot – bár a csütörtöki ülésen ez sem sokon múlott.