Az európai kormányok kiadásaik legnagyobb részét szociális védelemre fordítják, a második legnagyobb tétel országonként eltér. Az Euronews Business megvizsgálja, hogyan költik a kormányok a közpénzt szolgáltatásokra.
Az állampolgárok adót fizetnek, az adóbevételek pedig Európa-szerte jelentős részét adják az állami bevételeknek. Nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a kormányok finanszírozni tudják a közszolgáltatásokat, például az oktatást, az egészségügyet és a szociális védelmet.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
De pontosan mire költik az államok a pénzt Európában? Milyen területekre jutnak a közkiadások, és hogyan oszlik meg az állami költekezés?
Az Eurostat adatai szerint 2024-ben az adóbevételek az EU-ban a bruttó hazai terméknek (GDP) 40,3 százalékát tették ki. A teljes államháztartási kiadás ennél is magasabb volt, elérte a GDP 49,6 százalékát.
Minden öt euróból kettő szociális védelemre megy
Mivel az állami kiadások GDP-hez viszonyított aránya jelentősen eltér az egyes európai országokban, érdemes azt megnézni, hogyan oszlik meg a teljes kiadás, ez ugyanis tisztább összehasonlítást tesz lehetővé.
Az EU-ban például a GDP 19,6 százalékát fordították szociális védelemre, ami az összes állami kiadás 40 százalékának felel meg. Vagyis az EU-ban az állami költésből minden öt euróból kettő a szociális védelemre megy.
A szociális védelem célja, hogy megóvja az embereket a munkanélküliséggel, a gyermeknevelési kötelezettségekkel, a betegséggel/egészségüggyel és a fogyatékossággal, a házastárs vagy szülő elvesztésével, az időskorral, a lakhatással és a társadalmi kirekesztéssel járó kockázatoktól.
A nyugdíjak alkotják a szociális juttatások legnagyobb tételét, közel a felét. A szociális védelemhez tartoznak továbbá a betegség, a rokkantság és a munkanélküliség esetén járó ellátások is.
A 31 vizsgált ország – köztük az EU, az Egyesült Királyság, Norvégia, Svájc és Izland – mindegyikében a szociális védelem teszi ki az állami kiadások legnagyobb szeletét; aránya Magyarországon 26, Finnországban 45,9 százalék.
A szociális kiadások aránya az uniós átlagnál, vagyis 40 százalék fölött van Luxemburgban (42,5%), Olaszországban (42,2%), Dániában (41,5%), Franciaországban (41,5%), Ausztriában (41,3%), Németországban (41,3%), Spanyolországban (41%) és Portugáliában (40,4%).
Az EU négy legnagyobb gazdaságában mind 40 százalék fölötti a ráfordítás aránya, míg az Egyesült Királyságban 34,5%. A brit adat az OECD-től származik.
A Marta Rodríguez-Vives és Linda Kezbere által készített, az Európai Központi Bank jelentése hangsúlyozza, hogy nem létezik a gazdaság egészéhez viszonyított, „mindenki számára egységesen optimális” szociális kiadási szint.
„A nyugdíjrendszerek felépítése jelentősen különbözik az egyes euróövezeti országokban” – áll a dokumentumban.
Eltérhet a sorrend az arányok és a tényleges összegek alapján
A nagy országok közötti különbségek jól mutatják, hogy a kormányok milyen prioritásokat állítanak fel politikáikban és költekezésükben. Mivel azonban a GDP és a teljes kormányzati kiadás nominális értéke is erősen eltér, a kiadások aránya és a ténylegesen elköltött összegek képe jelentősen különbözhet.
Érdemes ezért az egy főre jutó szociális kiadásokat is vizsgálni, euróban és vásárlóerő-paritáson számolva egyaránt, mert ez országonként beszédesebb összehasonlítást ad.
Egészségügy: a második legnagyobb tétel, de nem mindenütt
Az EU-ban átlagosan az egészségügy a második legnagyobb kiadási tétel 15 százalékos részesedéssel. A legtöbb országban ez a helyzet, kilenc államban azonban más terület áll a rangsor második helyén: Olaszországban, Magyarországon, Romániában, Bulgáriában, Görögországban, Máltán, Luxemburgban, Lettországban és Svájcban.
Az egészségügyi kiadások aránya Svájcban 6,7%, Magyarországon 10%, Írországban pedig 24,3%.
Az Egyesült Királyság a kormányzati kiadások viszonylag nagyobb részét, 19%-át fordítja egészségügyre, mint a nagy uniós gazdaságok, például Franciaország (15,6%) vagy Németország (15,4%).
Az EKB-jelentés rámutat, hogy az egészségügyi finanszírozási modellek közötti különbségek hatással vannak az állami egészségügyi kiadásokra, mivel az egészségügyi költségeket eltérő arányban viselik a kormányok és a háztartások.
Szociális védelem és egészségügy: a kiadások több mint fele
A szociális védelem és az egészségügy együttes aránya az országok kétharmadában meghaladja az 50 százalékot, az EU-ban pedig a kormányzati kiadások 55 százalékát teszik ki.
Az EU négy legnagyobb gazdasága egyaránt az uniós átlag fölött van, és mind az öt északi országban is 50 százalék fölötti az arány.
Magyarország (36%) és Málta (39,5%) kilóg a sorból, mert 40% alatti arányt mutatnak, míg Írországban és Finnországban 59% fölötti az érték.
Három kiadási kategória – az általános közszolgáltatások (12,4%), a gazdasági ügyek (10,8%) és az oktatás (9,7%) – aránya az EU-ban mind nagyjából 10% körül alakul. Az egyes országok között azonban jelentős eltérések vannak.
Az általános közszolgáltatások az állam működtetésének alapvető költségeit foglalják magukban, így például a kormányzati adminisztrációt, a parlamentet, a közpénzügyeket, a külügyeket, az államadósság kezelését és a különböző kormányzati szintek közötti átutalásokat.
Ezek aránya országonként erősen változik: Bulgáriában 7,5%, Magyarországon 21,2%.
A szociális védelem után Magyarországon, Görögországban (17,1%) és Olaszországban (15,4%) is az általános közszolgáltatások teszik ki az állami kiadások második legnagyobb hányadát.
A gazdasági ügyek a második legnagyobb kiadási tételt jelentik Máltán, Lettországban, Romániában, Bulgáriában és Luxemburgban. Az ilyen jellegű kiadások aránya Dániában 6,5%, Máltán 20,3%.
Ide tartoznak az állam gazdasági kiadásai, többek között a foglalkoztatás és a vállalkozások támogatása, a mezőgazdaság, az energia, az ipar, a közlekedés, a hírközlés és a gazdaságkutatás.
Oktatás: Svájcban a legmagasabb a ráfordítás aránya
Az oktatás csak Svájcban rendelkezik a második legnagyobb részesedéssel az állami kiadásokon belül, 16,3%-kal. Figyelemre méltó, hogy az oktatásra fordított kiadások aránya mind a négy legnagyobb uniós gazdaságban az EU-átlag alatt marad, a legalacsonyabb Olaszországban, 8%.
Ez az öt kiadási kategória az egyes országokban összesen az állami költés 80–92%-át fedi le, az uniós átlag 87,9%.
A védelem a hatodik legnagyobb kiadási tétel az EU-ban, 3,5%-os aránnyal. Az Egyesült Királyság viszonylag nagyobb hányadot, 4,9%-ot fordít honvédelemre, mint néhány nagy uniós gazdaság, például Franciaország (3,2%) vagy Németország (2,7%).
Nagyon korlátozott az állami költekezés a szabadidő, a kultúra és a vallás, a környezetvédelem, valamint a lakhatás és a települési infrastruktúra területén. Ez a három kategória együtt mindössze az uniós kormányzati kiadások 5,6%-át teszi ki.