Az európai piacok mérsékelten emelkedtek, ahogy enyhült az olajárak és a kötvényhozamok nyomása, miközben a befektetők az amerikai jegybank három év utáni első kamatemelési döntésére vártak.
Európai részvények szerdán mérsékelten emelkedtek, mivel az alacsonyabb olajárak és a stabilizálódó államkötvényhozamok némi megkönnyebbülést hoztak a befektetőknek a várható amerikai kamatemelés előtt.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A referenciaindexnek számító Euro STOXX 50 kora délben 0,5 százalékos pluszban állt, miközben a német DAX, a francia CAC 40 és a brit FTSE 100 is mérsékelt erősödést mutatott.
A befektetők mindazonáltal óvatosak maradtak a Federal Reserve bejelentése előtt. A piacok 92 százalékos valószínűséget áraznak egy negyed százalékpontos kamatemelésre a CME FedWatch Toolja szerint. A döntést 20:00 CEST-kor teszik közzé, fél órával később pedig sajtótájékoztatót tart Kevin Warsh, a Fed elnöke.
A technológiai és energiavállalatok a vezető európai teljesítők közé tartoztak. Ahogy az AI- és félvezető-részvények kezdtek kilábalni a közelmúltbeli veszteségekből, az amszterdami tőzsdén jegyzett ASML több mint 2 százalékkal drágult, míg a francia félvezető-alapanyaggyártó Soitec közel 12 százalékot ugrott, miután a JPMorgan felminősítette a részvényt.
A korábbi nap jelentős veszteségei után az európai bankok is a legerősebbek közé kerültek. A Barclays 1,8 százalékkal, a Standard Chartered pedig mintegy 2 százalékkal emelkedett.
„Az európai és az ázsiai részvénypiacokon szerdán határozott felpattanást láthattunk, mivel a befektetői hangulat javult az olajár visszahúzódása nyomán” – írta Russ Mould, az AJ Bell befektetési igazgatója elemzésében.
Az olajárak valamelyest csökkentek, a nemzetközi referenciaértéknek számító Brent hordónként 107 dollár felett forgott kora délben. Az ár ugyanakkor még mindig jóval a mintegy 72 dolláros szint felett van, amelyet az Iránnal vívott háború februári kirobbanása előtt jegyeztek.
„Az árupiaci árak mérsékelt csökkenése önmagában valószínűleg nem elég ahhoz, hogy a Federal Reserve eltérjen jelenlegi pályájától. A jegybanktól széles körben azt várják, hogy ma megemeli az irányadó kamatot, amelyet az előttünk álló hat hónapban akár további két-három lépés is követhet” – tette hozzá Mould.
Nagy-Britanniában az éves infláció augusztusban 2,9 százalékról 3,1 százalékra gyorsult, részben a magasabb üzemanyagáraknak köszönhetően. Az adat egy nappal a Bank of England kamatdöntése előtt látott napvilágot, amelyen a várakozások szerint változatlanul hagyják az irányadó kamatszintet.
A szerdai kereskedésben az euróövezeti államkötvények is valamelyest visszanyerték korábbi veszteségeik egy részét. Európában kora délután a német tízéves Bund hozama nagyjából 3,53 százalékon állt, a francia tízéves OAT hozama pedig továbbra is 4,5 százalék felett maradt. A brit tízéves államkötvény, a gilt megfelelő hozama 5,34 százalék volt. Az amerikai tízéves államkötvény hozama közel maradt az 5 százalékhoz, miután a hét elején 5,04 százalékot is elért, ami 2007 óta nem látott szint.
Az euró árfolyama alig változott, nagyjából 1,154 dollár körül mozgott. Az ING elemzői a Dow Jones Newswires által idézett jegyzetükben azt írták, hogy a deviza 1,15 dollár felé csúszhat, ha a Fed kamatot emel, és jelzi, hogy további szigorítás sem kizárt, jóllehet a várható lépés jelentős részét a piac már beárazta.
Warsh a pénzpiacok és Trump szorításában
Alig négy hónappal hivatalba lépése után Kevin Warsh, a Federal Reserve elnöke olyan helyzetbe került, ahol a pénzpiacok kamatemelést várnak, míg Donald Trump amerikai elnök azt szeretné, ha a jegybank csökkentené a hitelkamatokat, vagy legalább változatlanul hagyná azokat.
A közgazdászok többsége arra számít, hogy Warsh és döntéshozó társai követik a piaci konszenzust, amikor a Fed szerdán bejelenti határozatát.
Warsh gyakorlatilag kevés mozgásteret hagyott magának az emelés elkerülésére, miután augusztus végén, a Fed jackson hole-i konferenciáján arra figyelmeztetett, hogy az infláció még mindig túl messze van a jegybank 2 százalékos céljától.
A kamatemelésre vonatkozó várakozások azután erősödtek, hogy a legfrissebb inflációs adatok azt mutatták: az áremelkedési nyomás makacsul magas maradt. A határidős piacok nagyjából 90 százalékra teszik egy negyed százalékpontos emelés esélyét.
Az ilyen lépés a Fed céltartományát 3,5–3,75 százalékról 3,75–4 százalékra emelné.
Próbatétel a Fed hitelessége számára
Warsh már május 22-i kinevezése után nem sokkal hasonló dilemmával szembesült. Bár retorikájában keményen lépett fel az inflációval szemben, a Fed júliusban még változatlanul hagyta az irányadó rátát.
A döntést követő sajtótájékoztatójához kevés világosságot adott a befektetőknek arra nézve, miként kívánja a jegybank kezelni a tartósan magas inflációt. Azóta a hosszabb lejáratú hitelköltségek megemelkedtek: a tízéves amerikai államkötvény hozama ezen a héten 5 százalék fölé kapaszkodott, ilyen magas szinten évek óta nem járt.
A jelzáloghitelek kamatai, amelyekre közvetlenebbül hatnak az államkötvényhozamok, mint a Fed irányadó rátája, szintén emelkedtek. A 30 éves, fix kamatozású jelzáloghitelek átlagos kamata 6,76 százalék volt a szeptember 10-ével záruló héten a Freddie Mac adatai szerint.
Ha a Fed ismét változatlanul hagyja a kamatot, fennáll a veszélye, hogy megismétlődik a júliusi ülés utáni piaci reakció – figyelmeztetnek a közgazdászok. A befektetők általában magasabb hozamot követelnek az állam- és vállalati kötvényektől, ha arra számítanak, hogy az infláció tartósan magas marad.
„Ez a paradoxon lényege: egy mostani emelés később akár alacsonyabb hosszú távú kamatokat eredményezhet” – mondta Diane Swonk, a KPMG vezető közgazdásza.
„Ha sikerül helyreállítani a bizalmat a 2 százalékos cél iránt, az inflációs felár csökkenhet. Ha nem, akkor a piacok szigorítanak a kondíciókon a magasabb jelzáloghitelkamatok, a drágább vállalati hitelek és a növekvő adósságszolgálati költségek révén.”
Az infláció keresztülhúzza Warsh terveit
A jegybankelnöki posztért folytatott kampánya során tavaly Warsh még amellett érvelt, hogy a Fed akár csökkenteni is tudná a kamatokat.
Azóta azonban jelentősen megváltozott a gazdasági környezet. Az Iránnal vívott háború felhajtotta az energiaárakat, miközben a vámok és a mesterséges intelligencia-infrastruktúrába irányuló erős beruházások tovább növelték az inflációs nyomást.
A Fed által preferált inflációs mutató, a személyes fogyasztási kiadásokra épülő árindex (PCE) éves összevetésben 3,7 százalékkal emelkedett júliusig. Ez az érték még 2,3 százalék volt 2025 áprilisában, mielőtt Trump legutóbbi vámintézkedései életbe léptek.
A volatilis élelmiszer- és energiaárakat nem tartalmazó maginflációs PCE-index júliusban 3,3 százalékra kúszott fel, szemben a háború kitörése előtti, 3 százalékos szinttel.
A kamatszint változatlanul hagyása azt a vádat is kiválthatná, hogy a Fed engedett a Fehér Ház nyomásának, ami ronthatná a befektetők szemében a jegybank hitelességét.
„Kevinnek fontos a személyes öröksége” – mondta Kristin Forbes, a Massachusetts Institute of Technology közgazdászprofesszora, a brit jegybank korábbi döntéshozója.
„És tudja, hogy azok a Fed-elnökök, akik a politikai nyomásnak engedve, nem pedig a gazdasági adatok alapján döntenek, nem szerepelnek jól a történelemkönyvekben.”
Trump többször bírálta Warsh elődjét, Jerome Powellt, amiért szerinte nem csökkentette elég gyorsan a kamatokat. Az igazságügyi minisztérium büntetőeljárást is indított Powellnek a kongresszus előtt tett tanúvallomása miatt, bár az eljárást később ejtették.
Arra a kérdésre, hogy Trump miként reagálhat egy kamatemelésre, Kevin Hassett, a Fehér Ház gazdasági főtanácsadója vasárnap a Fox Newsnak azt mondta: „Biztos vagyok benne, hogy nem lesz különösebben boldog miatta, de mindenek felett ki fog állni Kevin Warsh függetlensége mellett.”
Elég lehet-e egyetlen kamatemelés?
Még ha a Fed szerdán meg is emeli a kamatot, egyelőre nem világos, követik-e további lépések.
A jegybankok ritkán változtatnak csak egyszer a kamatszinten, általában kamatemelési vagy kamatcsökkentési ciklust indítanak, amellyel az inflációt és a gazdasági aktivitást kívánják befolyásolni.
Van azonban példa egyetlen emelésre is. 1997 márciusában Alan Greenspan vezetése alatt a Fed negyed százalékponttal emelte a kamatot. Néhány hónappal később kezdődött az ázsiai pénzügyi válság, amely arra késztette a döntéshozókat, hogy előbb változatlanul hagyják, majd 1998 őszén három alkalommal csökkentsék a kamatszintet.
A befektetők jelenleg három emelést várnak, szeptemberben, decemberben és márciusban.
Jonathan Pingle, az UBS közgazdásza szerint ugyanakkor a Fed elállhat a további emelésektől, ha a beérkező adatok az infláció mérséklődését mutatják.
„Nem kötelesek mindenáron végigvinni a tervet, ha az adatok nekik kedveznek” – mondta Pingle.
A befektetők ezért szerdán kiemelt figyelemmel kísérik majd a Fed frissített, negyedéves gazdasági prognózisait. Ezekből kiderül, hogy az egyes döntéshozók hol várják az irányadó kamat szintjét az idei és a jövő év végén.