A bitcoin árfolyama csaknem 4%-kal 76 ezer dollár alá esett, miután az amerikai szenátus elutasította a CLARITY-törvényt, bizonytalanságban hagyva a kriptoágazatot.
A kriptodeviza-piacok kedden késő este és szerda hajnalban estek, miközben a befektetők megpróbálták feldolgozni azt a vereséget, amellyel az ágazatban kevesen számoltak.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A CLARITY-törvényjavaslattal kapcsolatos eljárási indítványra 49 igen és 50 nem szavazat érkezett, vagyis 11-gyel kevesebb a továbblépéshez szükséges 60-nál, ami komoly visszalépést jelent az idei, a piacok struktúráját rendezni hivatott jogszabály elfogatására irányuló erőfeszítések számára.
A CLARITY Act, hivatalos nevén Digital Asset Market Clarity Act célja az volt, hogy a digitális eszközök felügyeletét megossza az amerikai Árutőzsdei Határidős Kereskedési Bizottság (CFTC) és az Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet (SEC) között, leváltva a jelenlegi széttagolt rendszert, amelyben a besorolási kérdések nagyrészt végrehajtási eljárások és perek nyomán dőlnek el.
A bitcoin árfolyama az elmúlt 24 órában csaknem 3 százalékkal 76 ezer dollár alá esett, míg a decentralizált Hyperliquid tőzsde mögött álló HYPE token, amely a jogszabályból profitálhatott volna, szintén mintegy 4 százalékkal, 78 dollár alá süllyedt.
A legtöbb nagyobb token együtt esett velük.
Megállapodás, amely mégsem bizonyult elégnek
A javaslat elbukása azért is feltűnő, mert addigra már rendkívül sok engedményt tettek.
Donald Trump amerikai elnök a hétvégén beleegyezett olyan etikai korlátozásokba, amelyeknek sokáig ellenállt, köztük abba, hogy a szövetségi tisztviselőknek és házastársaiknak meg kell válniuk a kriptoeszköz-kibocsátókban fennálló jelentős pénzügyi érdekeltségeiktől, vagy azokat vak bizalmi vagyonkezelésbe kell helyezniük, valamint abba is, hogy az állami főügyészek szerepet kapjanak a szabályok betartatásában.
Republikánus tárgyalók szerint a több mint 600 oldalas törvényjavaslat végső szövegébe több mint 120 demokrata kérés került be, ami jelentős kétpárti erőfeszítést jelez.
Mindez azonban mégsem bizonyult elegendőnek.
A javaslat ellen szavazó 46 demokrata szenátorhoz négy republikánus – Jerry Moran, Susan Collins, Josh Hawley és Thom Tillis – is csatlakozott. A demokrata Chris Coons nem voksolt.
Elizabeth Warren demokrata szenátor, a javaslat legismertebb ellenzője úgy fogalmazott, hogy az „nem nyújt kellő védelmet a befektetőknek, pénzügyi rendszerünknek és nemzetbiztonságunknak”, és órákkal a szavazás előtt a szenátus plenáris ülésén támadta Trump kriptós üzleteit.
Thom Tillis republikánus szenátor szavazata eljárási kivétel volt. Bár aznap reggel nyilvánosan támogatta az etikai csomagot, este mégis nemet mondott, hogy fenntartsa a megismételt szavazásról szóló indítvány lehetőségét, nyitva hagyva az utat egy újabb, az érdemi vita lezárásáról szóló voksolás előtt.
Cynthia Lummis, a wyomingi republikánus szenátor, aki 2022 óta, a Responsible Financial Innovation Act társszerzőjeként vezeti a kriptoszabályozás ügyét a felsőházban, a szavazás után nem kertelt.
„Azt hiszem, ennyi volt. Vége” – mondta az újságíróknak, mielőtt az interneten ennél is sokkal tovább ment volna.
„A valaha büszke Demokrata Párt ma már fogyasztóellenes és a tiltott pénzmozgások pártjára állt, etikátlan, a szabad vállalkozások, a dolgozók és a tisztességes megélhetést biztosító munkahelyek ellen van, ellenben a szocializmus pártján áll” – írta egy közösségimédia-bejegyzésben.
A sikertelen szavazás nagy valószínűséggel azt jelenti, hogy a kriptoiparnak legalább jövő évig kell várnia, mire egyáltalán napirendre kerülhetnek a világosabb szabályok.
Az amerikai félidős választásokat mindössze hét hét múlva tartják, ami a közeljövőben tovább nehezíti, hogy ismét a szenátus elé kerüljön a tervezet.
A szenátorok október elején hagyják el Washingtont, és csak a választás után térnek vissza, az alsóházi képviselők pedig még korábban, már e hét végén elutaznak a fővárosból.
A törvényhozók – különösen azok, akik szoros versenyben indulnak – alig várják, hogy visszatérhessenek saját államukba, és teljes erővel belevethessék magukat a kampányba.
A szabályozó hatóságoknál landol a probléma
A törvényjavaslat bukása nem azt jelenti, hogy nem történik semmi. Inkább azt, hogy a szabályokat nagyobb eséllyel a kormányzati ügynökségek fogják megírni.
Az Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet Paul Atkins, valamint az Árutőzsdei Határidős Kereskedési Bizottság Michael Selig vezetése alatt már eddig is a kongresszusi jóváhagyástól függetlenül építette a szabályozási keretet.
A két hatóság márciusban együttműködési megállapodást írt alá, és közös értelmezést adott ki, amely öt kategóriába sorolja a tokeneket; Atkins ekkor leszögezte, hogy a legtöbb kriptoeszköz önmagában nem minősül értékpapírnak.
A SEC saját napirendjében szerepelnek a tokenkibocsátásokra vonatkozó regisztrációs mentességek, egy úgynevezett védett jogi státusz azoknak a projekteknek, amelyek fokozatosan kivonják a központi irányítást, valamint a letétkezelésre és a kereskedési platformokra vonatkozó szabályok.
Elemzők szerint ez a munka most fel fog gyorsulni.
A bökkenő a tartósság: az ügynökségek szabályait egy későbbi amerikai kormányzat bármikor átírhatja, vagyis megmarad az a fajta bizonytalanság, amelynek véget vetni éppen a CLARITY Act lett volna hivatott.