Az Országgyűlés kedden titkos szavazással megválasztotta az Alkotmánybíróság öt új tagját. Mind az öt jelölt 137 igen és 6 nem szavazatot kapott, majd letette hivatali esküjét. A testületben továbbra is többségben maradnak a Fidesz-korszakban megválasztott tagok.
Az Országgyűlés kedden titkos szavazással megválasztotta az Alkotmánybíróság öt új tagját. Mind az öt jelölt 137 igen és 6 nem szavazatot kapott, majd letette hivatali esküjét.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az új alkotmánybírák:
- Chronowski Nóra alkotmányjogász, egyetemi tanár, az MTA doktora;
- Ligeti Miklós büntetőjogász, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója;
- Kovács András György közigazgatási jogász, kúriai tanácselnök;
- Orosz Árpád Gábor polgári jogász, a Kúria Polgári Kollégiumának korábbi vezetője;
- Szomora Zsolt büntetőjogász, a Szegedi Tudományegyetem habilitált egyetemi tanára.
Valamennyiüket a kormányzó Tisza Párt jelölte. A Fidesz és a KDNP képviselői még a szavazás előtt kivonultak az ülésteremből: a két párt illegitimnek nevezte az eljárást, és már korábban bejelentette, hogy nem vesz részt sem a jelölésben, sem a választásban. A Mi Hazánk saját jelölteket állított, de őket az illetékes parlamenti bizottság nem támogatta.
Négy hely már megüresedett, az ötödik novemberben fog
A személycseréket az Alaptörvény nyáron elfogadott tizenhetedik módosítása tette szükségessé és lehetségessé. A szabályozás ismét hetven évben határozta meg az alkotmánybírói tisztség felső korhatárát, ezért szeptember 1-jén megszűnt Polt Péter, Haszonicsné Ádám Mária, Juhász Miklós és Lomnici Zoltán megbízatása. Czine Ágnes elnökhelyettes tizenkét éves mandátuma november 15-én jár le; az öt mostani választás egyike az ő távozása után megüresedő hely előzetes betöltését szolgálja.
Az új tagok megbízatása kilenc évre szól, és nem újítható meg. Ez is változás a korábbi, tizenkét éves mandátumhoz képest. Az Alkotmánybíróság elnökét a módosított szabályok szerint ismét maguk a testület tagjai választják meg, nem az Országgyűlés.
A Fidesz által választottak maradnak többségben
A jelentős személycsere ellenére az új, tizenöt tagú testületben kilenc olyan alkotmánybíró marad, akit még a Fidesz parlamenti többsége idején választottak meg. Hat tag – a júliusban megválasztott Sonnevend Pál és az öt mostani bíró – már a Tisza-korszakban kapott mandátumot.
Ez azt jelenti, hogy a korábbi kormánypárti többség idején megválasztott bírák aránya 60 százalék, a Tisza által megválasztottaké pedig 40 százalék lesz. A megoszlás azonban nem tekinthető automatikusan politikai szavazati aránynak: az alkotmánybírák elvileg nem pártok képviselői, egyes ügyekben pedig a korábban Fidesz-többséggel megválasztott tagok között is jelentős különbségek mutatkoztak.
Mi az Alkotmánybíróság hatásköre?
Az Alkotmánybíróság nem maga írja az alkotmányt, hanem az Alaptörvény védelmének legfontosabb intézménye. Megvizsgálhatja a már elfogadott, de még ki nem hirdetett törvényeket, valamint utólag ellenőrizheti a hatályos jogszabályok alkotmányosságát. Alaptörvény-ellenesség esetén megsemmisítheti a törvényt vagy annak valamely rendelkezését.
A testület alkotmányjogi panaszok alapján bírói ítéleteket is megsemmisíthet, ha azok alapvető jogot sértenek. Eljárását meghatározott esetekben a köztársasági elnök, a kormány, az országgyűlési képviselők egy része, az alapvető jogok biztosa, valamely bíró vagy közvetlenül az érintett állampolgár kezdeményezheti.
Az új összetétel jelentősége ezért nem pusztán személyi kérdés. Az Alkotmánybíróságnak kell majd állást foglalnia a Tisza-kormány nagyobb közjogi reformjairól, az új választási szabályokról, az állami intézményrendszer átalakításáról és az alapjogokat érintő törvényekről is. Az új tagok első komoly próbája éppen az lehet, képesek-e a korábbi kormány befolyásától való távolodás mellett a jelenlegi parlamenti többséggel szemben is ellensúlyként működni.