Nyílt politikai háború és példátlan alkotmányos válság közepette érkezett a Velencei Bizottság delegációja Magyarországra. A bizottság véleménye vagy állásfoglalása nem kötelező a magyar országgyűlésre nézve.
Magyarországra érkezett csütörtökön a Velencei Bizottság delegációja, hogy a kormány által beterjesztett alkotmányreformról tárgyaljon. A Velencei Bizottság az Európa Tanács alkotmányjogászokból álló tanácsadó szerve. A sajtóközleményekben gyakran előfordul, hogy a testületet az Európai Unió szerveként mutatják be, ami tévedés, mivel az Európa Tanács bizottságáról van szó, vagyis arról a szervezetről, amiben Azerbajdzsán, Törökország, Ukrajna, és még több nem uniós tag is jelen van, összesen 46.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A köztársasági elnök Facebook bejegyzése szerint a mai napon a Sándor-palotában tárgyalt Marta Cartabia asszonnyal, a Velencei Bizottság elnökével, Simona Granata-Menghini asszonnyal, a Velencei Bizottság igazgatójával és titkárával, valamint Christoph Grabenwarter úrral, a Velencei Bizottság Ausztria által delegált tagjával az államfő Velencei Bizottsághoz intézett megkeresése tárgyában.
A köztársasági elnök méltányolja a Velencei Bizottság elkötelezettségét a vitás helyzet rendezésének támogatásában, egyúttal reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a testület és a magyar kormány közötti egyeztetés is eredményesen járul hozzá a magyar alkotmányos rend európai normáknak is megfelelő szintű megőrzéséhez.
A Velencei Bizottság közleményében azt írja, hogy delegációjuk Budapesten ismertette a Bizottság szerepét és munkamódszereit annak érdekében, hogy meghatározzák a demokratikus jogállamiság helyreállításának folyamatában való hatékony együttműködés kereteit.
"A megbeszélések középpontjában a XVII. alkotmánymódosítási tervezet tervezett elfogadásának időzítése is állt, figyelembe véve a köztársasági elnök által a közelmúltban a Velencei Bizottsághoz intézett véleménykérést" - fogalmaz a közlemény.
Korábban
Sulyok Tamás magyar államfő azért kereste meg a testületet május végén, mert a Magyar Péter vezette kormány alkotmánymódosítást kezdeményezett, amely kifejezetten az államfő megbízatásának idő előtti megszüntetését célozza. Az elnök alkotmányos krízisre hivatkozva fordult a Velencei Bizottsághoz, amely úgy döntött, hogy gyorsított eljárásban vizsgálja a jogszabály-tervezetet.
Június végén Magyar Péter miniszterelnök is bejelentette, hogy a magyar kormány hivatalosan is meghívta a Velencei Bizottság delegációját Budapestre. A kormányfő célja ezzel az volt, hogy a testület ne csak az elnök panaszát hallgassa meg, hanem közvetlenül vizsgálja meg az Alaptörvény tervezett 17. módosítását.
Sulyok Tamás nem mond le
Magyar Péter többször is lemondásra szólította fel Sulyok Tamás köztársasági elnököt, akit Orbán Viktor bábjának nevezett. Sulyok a május végi határidőig nem mondott le, és jelezte, hogy jogellenesnek tartja az elmozdítására tett kísérletet.
Magyar Péter azzal vádolja az államfőt, hogy csak fizetését védi, míg Sulyok Tamás az alkotmánymódosítás személyre szabott alkalmazása ellen kelt ki. A kormányfő a közösségi oldalán és parlamenti felszólalásaiban bírálta Sulyok Tamást, amiért az az Alaptörvény tervezett 17. módosítása ellenére sem hajlandó távozni.
„Soha nem állt ki sem az elesettekért, sem a megtámadottak mellett, sem a jogállam védelmében. Gyereknapon is csak a havi 6,3 milliós fizetését védi. Bocsánatkérés helyett" - érvelt a magyar kormányfő.
Az államfő a Sándor-palota közleményében reagált a lemondására való felszólításra, illetve indokolta meg, miért fordult a nemzetközi testülethez
„Az államfő eltávolítását politikai indokokhoz kötődik, ezáltal az Alaptörvény alapján értelmezhetetlen felszólítások a hatályos alkotmányos rendben súlyosan ellentmondásos helyzetet idéznek elő, amely a köztársasági elnöki intézmény alkotmányos működését és tekintélyét hátrányosan érinti” - fejtette ki állspontját Sulyok Tamás.
A Köztársasági Elnöki Hivatal az Euronews kérdésére jelezte, hogy Sulyok Tamás kész találkozni a delegációval.
Az ellenzéki Fidesz többször hevesen bírálta a kezdeményezést, és kiállt Sulyok Tamás mellett. A kormány a javaslatokat társadalmi egyeztetésre bocsátotta, ahol a múlt heti adatok szerint a válaszadók 95 százaléka támogatólag nyilatkozott.
Mi szerepel az alkotmánymódosításban?
A Magyar Péter kormánya által benyújtott Alaptörvény 17. módosítása (közismert nevén a „Tisztítótűz-művelet” első lépése) egy radikális közjogi csomag, amelynek fő célja a korábbi politikai rendszer intézményi örökségének lebontása.
Legfőbb pontjai:
- Az államfő elmozdítása: A tervezet egyetlen mondattal, a módosítás hatálybalépését követő napon azonnali hatállyal megszüntetné Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatását.
- Mandátumok korlátozása: Maximalizálná az országgyűlési képviselők és a miniszterelnök hivatali idejét, így legfeljebb 12 évig (három cikluson át) lehetne valaki parlamenti képviselő.
- Közjogi tisztújítás: Visszaállítaná az alkotmánybírókra vonatkozó 70 éves korhatárt, ami a gyakorlatban a 70 év feletti tagok kényszerű nyugdíjazását jelentené.
- Igazságszolgáltatási reform: Megerősítené a bírói önigazgatást, hogy a bíróságok élére ne politikai alapon kiválasztott vezetők kerüljenek.
- Vagyonvisszaszerzés: Az alkotmánymódosítással párhuzamosan létrehoznák a kiemelt nyomozati jogkörökkel rendelkező Nemzeti Vagyonvédelmi és Visszaszerzési Hivatalt (NVVH) az elmúlt két évtized korrupciós ügyeinek feltárására.
Mit tehet a Velencei Bizottság?
A Velencei Bizottság véleményezheti és vizsgálhatja azt, hogy egy alkotmánymódosítás megfelel-e a jogállamiság és a demokratikus alkotmányosság európai normáival, de a döntései nem kötelező érvényűek.
Az Európa Tanács alkotmányjogi szakértőkből álló tanácsadó testülete rendszeresen vizsgálja a tagállamok jogi reformjait. A delegáció tagjai több napos programjuk során kormányzati tisztségviselőkkel, az igazságszolgáltatás szereplőivel, valamint civil szervezetek képviselőivel is egyeztetnek. A megbeszélések középpontjában a közelmúltban elfogadott törvénymódosítások és azok gyakorlati hatásai állnak.
A látogatás során szerzett tapasztalatok alapján a testület egy hivatalos jelentést készít majd. Ez a dokumentum konkrét ajánlásokat fog megfogalmazni a magyar jogrendszer nemzetközi normákhoz való igazítására. Az elkészült szakvélemény komoly súllyal eshet latba az Európai Unió és Magyarország közötti folyamatban lévő jogviták során.
Az Európai Bizottság részéről az Euronews megkeresésére korábban közölték, hogy figyelemmel kísérik a magyar alkotmánymódosítás folyamatát.