Spanyol tudósok európai és amerikai kutatókkal együtt 46, 1976–2018 közti oceanográfiai expedíció adatait gyűjtötték, hogy jobban megértsék a Földközi-tenger változását és az éghajlatváltozás hatásait.
Hőmérséklet, oxigén, pH-érték, szén és még a víztömegek kora is. Több mint 40 évnyi mérés teszi most lehetővé, hogy visszatekintve megvizsgáljuk, hogyan alakul át a Földközi-tenger, és jobban megértsük, milyen változásokat idéz elő a klímaválság a vizeiben.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A Spanyol Oceanográfiai Intézet (IEO-CSIC) la coruñai és baleári oceanográfiai központjainak kutatói, európai és amerikai intézmények tudósaival együtt, összegyűjtötték a 1976 és 2018 között végzett 46 oceanográfiai expedíció adatait, amelyek gyakorlatilag a Földközi-tenger egészét lefedik.
Az eredmény a Carimed (forrás: spanyol), egy új adatbázis, amely lehetővé teszi, hogy négy évtizeden át végzett méréseket hasonlítsanak össze, és nyomon kövessék olyan mutatók alakulását, mint a hőmérséklet, az oxigénszint vagy a pH-érték. Eddig ezeknek az adatoknak egy része különböző archívumokban hevert szétszórva, ráadásul különböző időpontokban és eltérő módszerekkel végzett expedíciók során gyűjtötték őket.
A négy évtizeddel ezelőtti Földközi-tenger összevetése a maival segíthet elválasztani a természetes ingadozásokat azoktól a változásoktól, amelyek tartósan fennmaradnak, és jobban megérteni, hogyan reagál a tenger az éghajlatváltozásra. Az IEO-CSIC szerint (forrás: spanyol) az adatok lehetővé teszik e hosszú távú tendenciák nyomon követését, és segítenek jobban megérteni egy különösen a felmelegedésre és más környezeti zavarokra érzékeny tenger alakulását.
A múlt feltárása a jelen megértéséhez
„Az adatok jelentős részét töredékes történeti feljegyzésekből vagy helyi archívumokból sikerült visszanyerni, így olyan méréseket is egyesítettünk, amelyek korábban nem voltak hozzáférhetők” – magyarázza Marta Álvarez, a la coruñai Oceanográfiai Központ kémiai oceanográfusa, a kutatócsoport vezetője az IEO-CSIC által közzétett (forrás: spanyol) nyilatkozatában.
Álvarez hozzátette, hogy az adatok másik része „nemzeti és nemzetközi kutatóhajókon végzett nemzetközi expedíciókból származik, amelyekben az IEO INOCEN-csoportjának munkatársai is részt vettek”.
Az adatok előkerítése azonban csak az első lépés volt. Egy másik kihívás is adódott: hogyan lehet összehasonlítani egy hetvenes évekbeli mérést egy olyannal, amelyet évtizedekkel később végeztek? Az expedíciók módszerei, műszerei és körülményei az idők során változtak, ami olyan eltéréseket okozhatott, amelyek nem feltétlenül jelentik azt, hogy a Földközi-tenger is megváltozott.
Éppen ezért a kutatók felülvizsgálták és korrigálták a méréseket, hogy kiszűrjék az adatfelvétel módjából adódó esetleges különbségeket. Így nagyobb biztonsággal tudják azonosítani azokat a változásokat, amelyek valóban tartósan fennmaradnak az évek során.
Mit árulhat el 40 évnyi adat?
A Földközi-tenger olyan átalakulásokkal néz szembe, amelyek túlmutatnak a hőmérséklet emelkedésén. Maga a tanulmány is a felmelegedést, az elsavasodást és az oxigénvesztést emeli ki azok között a főbb változások között, amelyek az óceánokat érintik, és megzavarhatják működésüket és ökoszisztémáikat.
Éppen ezért fontos, hogy rendelkezésre álljanak több évtizedre visszanyúló megfigyelések. A hosszú távú alakulás vizsgálata segíthet olyan változásokat is észrevenni, amelyeket elszigetelt mérések alapján aligha lehetne felismerni.
Ahhoz, hogy a mérések összehasonlíthatók legyenek, a tudósok a Földközi-tenger sajátosságaihoz igazított, alapos minőségellenőrzésnek vetették alá az adatokat. Egyszerűen fogalmazva a cél az, hogy a mérési módszer változását ne tévesszék össze a tengerben ténylegesen végbemenő változásokkal.
„A szigorú 2QC-eljárásnak köszönhetően sikerült minimálisra csökkenteni a biogeokémiai változók rendszerszintű torzulásait, és jóval összhangosabb adatállományt kaptunk” – mondja Maribel García-Ibáñez, a Baleári-szigeteki Oceanográfiai Központ kutatója.
Mit tesz most lehetővé mindez az információ? Többek között azt, hogy megfigyeljék, miként alakultak az elmúlt évtizedekben a Földközi-tenger elsavasodásával, a vizekben tárolt szénnel vagy a mélytengeri víztömegek megújulásával kapcsolatos folyamatok. Az adatokat arra is fel lehet használni, hogy javítsák azokat a modelleket, amelyekkel a tudósok megpróbálják megérteni, hogyan alakul majd a Földközi-tenger egy változó éghajlat mellett.
A Carimed ráadásul nyitott a tudományos közösség számára, és a jövőben újabb megfigyelésekkel bővíthető, tovább bővítve a Földközi-tengerről készült képet, amely összekapcsolja a múltját a napjainkban tapasztalható változásokkal.