Egy új tanulmány szerint azoknál a gyerekeknél, akik szifilisszel, rubeolával vagy citomegalovírussal fertőzötten születnek, jóval gyakoribb az autizmus és az értelmi fogyatékosság diagnózisa.
Azoknál a gyermekeknél, akiknél a fertőzés már a terhesség alatt, magzati korban terjedt át, mintegy háromszor nagyobb eséllyel állapítanak meg később autizmust, és több mint hétszer nagyobb eséllyel értelmi fogyatékosságot, mint azoknál, akik nem fertőződtek meg – derül ki egy új tanulmányból.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Ez arra utal, hogy a terhesség alatt a magzatnak átadott bizonyos fertőzések hosszú távon befolyásolhatják az agy fejlődését – jegyzik meg a szerzők.
Az ilyen fertőzéseket TORCH-nek nevezik; ez azon kórokozók csoportja, amelyek a várandós nőtől a magzatra is átterjedhetnek. Ide tartozik például a szifilisz, a rubeola, a toxoplazmózis, a citomegalovírus és a herpeszvírus. Sok gyakori fertőzéssel ellentétben ezek a kórokozók olykor átjutnak a placentán, közvetlenül károsítják a magzatot, és növelik a vetélés, a halvaszületés és egyéb terhességi szövődmények kockázatát.
„Noha ezek a veleszületett fertőzések ritkák, egy részük megelőzhető, ami közegészségügyi szempontból különösen fontossá teszi őket” – mondta Reneé Gardner, a Karolinska Institutet Globális Népegészségügyi Tanszékének kutatója, a tanulmány egyik közreműködője.
A vizsgálatban 3,7 millió, 1987 és 2021 között Svédországban született embert követtek nyomon. Közülük 975-nek diagnosztizáltak veleszületett TORCH-fertőzést. A kutatók legfeljebb három évtizeden át követték az érintetteket, hogy feltárják, összefügg-e a fertőzés a későbbi diagnózisokkal és az iskolai teljesítménnyel.
Jóllehet ezek a fertőzések az autizmus eseteknek csak igen kis hányadát magyarázzák, az érintett gyerekeknél mind az autizmus, mind az értelmi fogyatékosság kockázata emelkedett. A szerzők szerint minden ötödik, TORCH-fertőzéssel született gyermeknél később kialakulhat autizmus.
Az autizmuson túl az ilyen fertőzéssel való születés minden fokozatban magasabb értelmi fogyatékossági kockázattal járt együtt. A súlyos, illetve igen súlyos értelmi fogyatékosság esélye akár harmincszorosa volt a nem fertőzött gyermekekéhez képest.
Úgy tűnik, hogy a fertőzések diagnózis nélkül is hatással vannak a tanulmányi eredményekre. A vizsgálatban 420 olyan résztvevő szerepelt, akinél TORCH-fertőzést igazoltak, és gyengén teljesített az iskolában anélkül, hogy autizmust vagy értelmi fogyatékosságot állapítottak volna meg nála.
A TORCH-fertőzések járványtani jellemzői és előfordulási aránya jelentősen eltér egymástól. Világszerte a veleszületett citomegalovírus-fertőzés (CMV) a leggyakoribb: nagyjából minden 150. újszülöttet érint. A teher az alacsony és közepes jövedelmű országokban lényegesen nagyobb.
Hogyan csökkenthető a kockázat?
A szerzők szerint a tanulmány rámutat arra, mennyire fontos a megelőzési stratégiák megerősítése, különösen azokon a területeken, ahol magasabb a fertőzések aránya.
A kutatás hangsúlyozza, hogy e fertőzések megelőzése érdekében kiemelt közegészségügyi jelentősége van a tömeges védőoltási programok kidolgozásának, bevezetésének és fenntartásának.
A szerzők azt is kiemelték, hogy a jelenlegi rendszerek – így a svéd is – könnyen elsiklanak a tünetmentes esetek felett, mivel az újszülöttek TORCH-szűrése nem általános gyakorlat. Szerintük hatékonyabb stratégiákra van szükség e betegek azonosítására.