Szombaton az átlagos, a sarkvidéki térségeken kívüli globális tengerfelszíni hőmérséklet elérte a 21,1 Celsius-fokot.
A világ óceánjainak vize a valaha mért legmagasabb napi hőmérsékletre melegedett; a globális tengerfelszín hőmérséklete augusztus 22-én elérte a 21,1 °C-ot – ez az új csúcs az évszakhoz képest különösen figyelemre méltó az Európai Unió klímaváltozási adatai szerint.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az EU Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálata által rögzített érték hajszálnyival múlta felül a korábbi, 2024 márciusában mért 21,09 °C-os napi rekordot.
Az óceánok hőmérséklete világszinten általában márciusban és áprilisban tetőzik, közvetlenül a déli félteke nyara után – magyarázza a Copernicus. Az, hogy ez az új rekord éppen augusztusban született, amikor a hőmérsékleteknek normálisan már csökkenniük kellene, rávilágít arra, milyen tartósan melegednek a világ óceánjai.
Az új érték a 2023-ban beállított, 20,98 °C-os augusztusi rekordot is megdöntötte.
Bár a melegebb tengereknek sok úszó örül, az emberre és állatokra gyakorolt következmények pusztítóak és messzire hatóak.
Mi a kapcsolat az El Niño és a melegebb óceánok között?
A rekord egybeesik azzal, hogy a trópusi Csendes-óceánon egy erős El Niño-jelenség fejlődik ki, amely további hőt juttat egy olyan óceánba, amely az ember okozta klímaváltozás miatt már évtizedek óta jelentősen melegebbé vált.
El Niño a várakozások szerint a következő hónapokban tovább erősödik, a Meteorológiai Világszervezet pedig erős eseményt jósol. A Copernicus szezonális előrejelzései azt mutatják, hogy olyan szintet érhet el, amilyet évtizedek óta nem tapasztaltunk.
A tudósok azonban óva intenek attól, hogy a rekordot kizárólag az El Niño-val magyarázzuk.
„Ez az új rekord újabb egyértelmű jelzés arra, hogy az óceán egyre nagyobb nyomás alatt áll” – mondja Samantha Burgess, az Európai Középtávú Időjárás-előrejelzési Központ klímaügyi stratégiai vezetője.
„Az El Niño további hőt ad a rendszerhez, de mindezt az ember okozta, évtizedek óta tartó felmelegedésre rakódva teszi” – teszi hozzá.
Mi a gond a melegebb óceánokkal?
„Az Írország partjai menti atlanti vizektől a Földközi-tengerig Európa tengerei riasztó mértékben melegednek” – mondta Thomas Frolicher, a svájci Berni Egyetem környezetfizikusa a múlt héten publikált tanulmányában.
„Vizsgálataink egyértelműen azt mutatják, hogy mindezt a klímaváltozás okozza, különösen a fosszilis tüzelőanyagok folyamatos égetése” – teszi hozzá.
A melegebb óceánok hatásai a tengeri ökoszisztémáktól a part menti közösségekig terjednek.
A magasabb tengervíz-hőmérséklet növeli a tengeri hőhullámok valószínűségét és erősségét, amelyek károsíthatják a korallzátonyokat és a tengeri fűmezőket, valamint felboríthatják a tengeri táplálékhálókat.
A halászat és az akvakultúra-ágazatok is megszenvedhetik, hogy a tengeri fajok a változó viszonyokra reagálva elvándorolnak.
A világóceán már most jelentős növekedést mutat a tengeri hőhullámok számában: a hőhullámos napok száma az 1990-es évek eleje óta több mint megháromszorozódott – közölte a Copernicus.
A melegebb tengerek a tengerszint-emelkedéshez is hozzájárulnak, mivel a víz felmelegedve tágul. Ugyanakkor a melegebb óceán több hőt és nedvességet adhat át a légkörnek, ami egyes esőzések és viharrendszerek intenzitását is fokozhatja.
Aggasztó az is, hogy az óceán elnyeli az emberi tevékenység által kibocsátott szén-dioxid jelentős részét, a melegebb víz azonban kevésbé hatékonyan veszi fel a CO2-t – derül ki a Copernicus adataiból, amelyek szerint a további melegedés gyengítheti a bolygó egyik fontos, klímaváltozás elleni szén-dioxid-nyelőjét.
A kutatók most azt figyelik, hogy az új rekord csak átmeneti kiugrásnak bizonyul-e, vagy egy tartós, szélsőséges óceáni melegedési időszak részévé válik.