Megérkeztek Bulgáriába Nagy Sámuel bolgár cár ezeréves földi maradványai.
Külön is megemlítette a Parthenón-szobrokat thesszaloníki beszédében Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök, annak kapcsán, hogy történelmi ereklyéket cserél egymással Görögország és Bulgária.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
„A műemlékeket, a történelmi kincseket nem lehet hadizsákmányként kezelni, sem olyan későbbi körülmények áldozataként, amelyek kívül esnek keletkezésükön és elválaszthatatlan egységük természetén” – jelentette ki Kiriákosz Micotákisz.
„Pontosan ez az elv, a műemlék sértetlenségének elve hatja át a Parthenón-szobrok újraegyesítéséért folytatott folyamatos erőfeszítéseinket is. Hiszen ezek nem a tegnap élettelen tárgyai. Élő, megszakítatlan kapcsolatot tanúsítanak azzal a természeti és kulturális tájjal, amelyből megszülettek” – tette hozzá a görög kormányfő.
Majd így folytatta:
„A Parthenón egyedülálló és önálló eset. Éppen ezért nem lehet a jogi és technikai kérdések keretei közé „bezárni”. Arról szól, hogy helyreállítsuk egy valóban egyetemes jelentőségű műemlék esztétikai és eszmei egységét, amely sajnálatos módon ma is erőszakkal szétdarabolt állapotban maradt.”
„Hazám nem fog elfogadni olyan rendezéseket, amelyek idegen szuverenitást ismernek el, és nem fogja »kölcsönkérni« a saját kincseit sem. Ellenkezőleg, úgy véli, eljött az igazság, az észszerűség, az igazságosság, de az erkölcs ideje is” – zárta szavait K. Micotákisz a Bizánci Kultúra Múzeumában.
Radev: Magunk mögött hagytuk a múlt árnyait
„Közös erőfeszítéseink lehetővé tették, hogy magunk mögött hagyjuk a múlt árnyait, és a kölcsönös tiszteletre és barátságra épülő kapcsolatot hozzunk létre” – hangsúlyozta Bulgária miniszterelnöke, Rumen Radev a rendezvényen mondott beszédében.
„Örömömre szolgál, hogy két népünknek sikerült maga mögött hagynia a szembenállást, és ma nagyon magas szintű gazdasági, politikai és kulturális együttműködésnek örvendünk” – mondta, majd hozzátette: „Reménnyel tölt el, hogy mindaz, amit ma elértünk, még tovább szilárdítja stratégiai együttműködésünket, hiszen az elmúlt évtizedekben sikerült egy rendkívül erős stratégiai együttműködési tengelyt kialakítanunk Bulgária és Görögország között, a stabilitás, a biztonság, a jólét és a fejlődés tengelyét.”
Sámuel cár földi maradványai
Több mint ezer évvel halála után visszakerülnek Bulgáriába azok a földi maradványok, amelyeket I. Sámuel cárnak, az Első Bolgár Birodalom egyik legjelentősebb uralkodójának tulajdonítanak. Visszaszállításuk része annak a történelmi jelentőségűnek minősített megállapodásnak, amelyet Görögország és Bulgária kötött történelmi ereklyék és antropológiai anyag kölcsönös átadásáról.
Cserébe Görögország 48 egyházi kincset fogad vissza, amelyeket az első világháború idején bolgár csapatok vittek el észak-görögországi templomokból és kolostorokból. A tárgyakat 1917-ben szállították el, és több mint egy évszázadon át Bulgáriában maradtak, ahol a Szófiában működő Nemzeti Történeti Múzeumban őrizték vagy állították ki őket.
Sámuel 997 és 1014 között uralkodott, és meghatározó szerepet játszott a Bizánci Birodalommal vívott háborús összecsapásokban. Kezdetben testvéreivel együtt cselekedett, egyikük kivégzését később maga rendelte el. Fokozatosan kiterjesztette hatalmát a Balkán nagy részére, hatalmi központja pedig a mai Észak-Macedónia területén fekvő Preszpa- és Ohrid-tavak környéke volt.
A 11. század elejétől azonban a helyzet a bizánciak javára kezdett változni. 1001 után II. Baszileiosz császár seregei fokozott nyomást gyakoroltak, és 1014-ben Sámuel hadai súlyos vereséget szenvedtek. A történeti források szerint a később „Bolgároktoszóként” ismertté vált bizánci császár ezrekre rúgó bolgár hadifogoly megvakítását rendelte el. A hagyomány úgy tartja, hogy Sámuelt sokk érte, amikor megpillantotta megvakított katonái visszatérését, és nem sokkal később meghalt.
A bolgár állam négy évvel halála után, 1018-ban végleg bizánci uralom alá került.
A Sámuelhez köthetőként azonosított maradványok a preszpai Szent Akhilleiosz-bazilikában végzett ásatásokhoz kapcsolódnak. 1965-ben Nikólaosz Mucopulosz professzor négy szarkofágot tárt fel antropológiai anyaggal együtt. A leleteket az elmúlt években a thesszaloníki Bizánci Kultúra Múzeumában őrizték, és most a Bulgáriával kötött csereegyezmény részét képezik.
Mit vesz át Görögország
Görög részről a 48 ereklye a Panagía Ikoszifiníssza kolostorból, a Szérreszi Keresztelő Szent János kolostorból, valamint a Szérreszi és Nigrítai Szent Egyházmegyéből származik. Végleges visszahelyezésük előtt, az eredeti helyszínekre, 2026. november 5-ig a Bizánci Kultúra Múzeumában állítják ki őket.
A kölcsönös átadásra szombat reggel került sor Thesszaloníkiben Kiriákosz Micotákisz miniszterelnök és bolgár kollégája, Rumen Radev jelenlétében, az átadás-átvételi jegyzőkönyvek aláírásával.
A folyamat annak a többéves tárgyalások és következetes kétoldalú egyeztetések nyomán kidolgozott szándéknyilatkozatnak a megvalósítása, amelyet Görögország és Bulgária kulturális miniszterei, Lína Mendóni és Jeftim Miloshev írtak alá.