A döntősöket hét szempont alapján értékelték, többek között a klímaváltozással szembeni ellenálló képességük, hulladékgazdálkodásuk és az, milyen gyorsan csökkentik a kibocsátásaikat.
Jövő héten nyolc európai város számára derül ki, hogy a kibocsátások csökkentésére és a természetnek szánt nagyobb térre irányuló erőfeszítéseik elegendőek-e ahhoz, hogy elnyerjék az EU egyik vezető zöld címét.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az Európai Bizottság éves European Green Capital and Green Leaf Awards (forrás: angol) díjai azokat a városokat ismerik el, amelyek mérhető előrelépést érnek el a környezetvédelemben, miközben javítják lakosaik életminőségét.
Idén júniusban egy független testület a 27 jogosult pályázó közül nyolc döntőst választott ki, a levegő és a víz minőségétől kezdve a biodiverzitásig és a kibocsátások csökkentésére tett erőfeszítésekig számos szempont alapján értékelve őket.
A győzteseket jövő héten, október 8-án jelentik be a portugáliai Guimarãesben, a 2026-os Zöld Fővárosban. A címeket több mint egy évvel előre ítélik oda, hogy a városoknak legyen idejük előkészíteni azokat a projekteket, rendezvényeket és közösségi programokat, amelyeket a cím évében szeretnének megvalósítani.
Öt város verseng a Zöld Főváros címért: a dániai Aalborg, a lengyelországi Bielsko-Biała, a szlovákiai Kassa, a portugál Porto és a spanyol Zaragoza.
További három – a spanyolországi Benidorm és Chiclana de la Frontera, valamint a portugál Estarreja – került a kisebb népességű településeknek járó Zöld Levél díj rövid listájára.
Hogyan értékelik Európa legzöldebb városait?
Az EU a Zöld Főváros Díjat azért hozta létre, hogy elismerje azokat a városokat, amelyek kézzelfogható eredményeket mutatnak fel a környezeti problémák kezelésében, és javítják lakosaik életminőségét.
A fődíjra a 100 000 főnél nagyobb lélekszámú városok pályázhatnak. A 20 000 és 100 000 lakos közötti települések a Zöld Levél címért versengenek.
A szakértői testület hét területen vizsgálta a pályázókat, többek között azt, mennyire tiszta a levegőjük és a vizük, hogyan óvják a természetet és a zöldfelületeket, miként kezelik a hulladékot és a zajt, milyen gyorsan csökkentik a kibocsátásokat, illetve hogyan készülnek fel az olyan veszélyekre, mint az szélsőséges hőség és az áradások.
Mindegyik döntősnek megvannak a maga erősségei.
Zaragoza például kiemelkedően szerepelt a biodiverzitás és a zöldfelületek terén. A város parkokat, folyópartokat, vizes élőhelyeket, utcai fasorokat és a környező természeti területeket kapcsol össze egyetlen hálózatba, amelynek célja, hogy nagyobb mozgásteret adjon a vadon élő fajoknak, és csökkentse az árvizek kockázatát.
Porto a vízgazdálkodásával tűnt ki, valamint azzal, ahogyan felkészül egy forróbb, kiszámíthatatlanabb éghajlatra. Az elmúlt évtizedben a város helyreállította a Rio Tinto medrét és partjait, új parkokat alakított ki, amelyek felhőszakadások idején visszatartják az esővizet, és megkezdte a megtisztított szennyvíz újrahasznosítását mezőgazdasági öntözéshez és utcák takarításához.
A tengerparti üdülőváros, Benidorm eközben azért kapott elismerést, mert jóval több növényzettel tette zöldebbé beépített utcáit. 2012 óta a közkertek területe 350 000 négyzetméterről több mint 1,5 millióra nőtt, a fák száma pedig csaknem megnégyszereződött. Ma a lakosok 92 százaléka 300 méteren belül él egy közpark vagy más zöldfelület közelében.
A döntősök jövő héten, október 7-én és 8-án mutatják be terveiket egy nemzetközi zsűri előtt.
A Zöld Főváros győztese 600 000 eurót kap környezetvédelmi tervei megvalósítására, míg a Zöld Levél díj nyertesei 200 000 eurót fordíthatnak zöld projektekre és közösségi programokra.
Hogyan alkalmazkodnak az európai városok a forróbb éghajlathoz?
Az EU által elismert változások egy Európa-szerte látható paradigmaváltás részét képezik. Ahogy a nyarak egyre melegebbé válnak, és az időjárási mintázatok egyre kiszámíthatatlanabbá, a várostervezők egyre több teret adnak a fáknak, parkoknak és vízfelületeknek.
Barcelonaban például egyes utcákat lezártak az átmenő forgalom elől, másokat pedig parkokká és sétálóövezetekké alakítottak.
Milánóban pedig a Bosco Verticale jó példát kínál arra, miként lehet akkor is zöldfelületet létrehozni, ha alig van hely hagyományos parkoknak. A két lakótorony teraszain több mint 21 000 fa és cserje kapott helyet.
A hollandiai Bredában a széles körű lakossági részvétel teljesen átalakította a várost az ezredforduló óta. A betonlapokat füves területek, virágágyások és fák váltották fel, az otthonok és iskolák pedig zöldtetőket alakítottak ki.
Ma a város területének 60 százaléka zöldfelület – ez több mint egy évtizedes munka eredménye, amelynek köszönhetően Breda 2025-ben az EU első National Park City-je lett.
A Green Cities Awards díjak azonban nem csupán arról szólnak, hogy növényeket ültetnek az épületek vagy az utcák mellé. A németországi Heilbronn például a 2027-es Zöld Főváros címet nyerte el, miután kiemelkedően teljesített többek között a levegő és a víz tisztasága, a zajcsökkentési politikák és a hulladékcsökkentés terén.
Amikor a zsűri jövő héten összeül, azt fogja értékelni, hogy a nyolc döntős milyen mértékben tudta városszintű változássá alakítani ezeket az elképzeléseket.