Két világra szakadt az iráni főváros: a versenyen szabadon, fejkendő nélküli futó nők mellett a kormányerők vonultak, köztük nők, hidzsábban, gépfegyverekkel. Fájdalmasan ellentmondásos képet mutatva a háború árnyékában élő, megosztott Teheránról.
Pénteken több ezer nő húzott futócipőt, hogy teljesítse a 10 kilométeres távot, köztük sokan hajadonfőtt, vagyis fejendő nélkül, nyíltan nemet mondva a hidzsáb-viselés szabályaira. Márpedig a hidzsáb elutasítása nem is olyan régen egy 22 éves nő, Mahsa Amini halálához vezetett a rendőri őrizetben. De bárkire, aki nő létére nem takarja el a fejét, súlyos bírság és börtön vár az országban.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Keserű egybeesés, hogy a pénteki futóversennyel egyidőben katonai parádé is zajlott Teheránban: az Iszlám Köztársaság női és férfi támogatói vonultak át a belvároson, a nők szigorúan csadorban, hidzsábban, géppuskával kezükben mutatták ki elkötelezettsgüket a rezsim iránt. Az állam által szervezett felvonulás 300 ezer, az Iszlám Köztársaságot támogató embert gyűjtött össze. A „Jan-Fada” (Önfeláldozók) elnevezésű tömeg az Imam Hoszein térről vonult Teherán belvárosa felé.
A teheráni 10 kilométeres maratont a Velayat parkban rendezték meg, a férfiak és nők külön mezőnyben versenyeztek. A hivatalos program szerint a női futam reggel 5:30-kor rajtolt, a férfiaké pedig 7:00-kor. A nyilvánosságra hozott fotókon látható, hogy egyes női indulók fejkendő nélkül futottak, és szabványos sportfelszerelést viseltek, hosszú ujjú felsőt és tréningnadrágot.
A versenyt annak ellenére tartották meg, hogy néhány nappal korábban a kermani „Mahan Run” futást – amelyet 5, 10 és 21 kilométeres távokra hirdettek meg – lemondták.
A kermani teológiai iskola kezdeményezte a törlést, arra hivatkozva, hogy a vegyes, férfiak és nők közös részvételével zajló futás sérti a „vallási értékeket”, és végül emiatt a hatóságok nem adták ki az engedélyt.
Hasonlóan, 2025 decemberében a hidzsáb nélkül futó nők képei a Kís-szigeti maratonról széles körű felháborodást váltottak ki konzervatív körökben, és jogi eljárásokhoz vezettek a szervezőkkel szemben.
Eközben Teherán ügyészsége bejelentette, hogy bírósági eljárást indít a teheráni maraton szervezői ellen, mert szerintük „nem tartották be a jogi és vallási előírásokat”, a HRANA (Human Rights Activists News Agency) jogvédő hírügynökség beszámolója szerint.
Mit ír elő a törvény, és hol van az ellentmondás?
Az iráni jog szerint a nőknek nyilvános helyen kötelező hidzsábot viselniük. A „Nő, élet, szabadság” mozgalom négy évvel ezelőtti kezdete óta azonban egyre több nő dönt úgy, hogy nyíltan nem tesz eleget ennek az előírásnak.
Ez a tendencia annak ellenére folytatódik, hogy Irán az elmúlt időszakban két, Irán részvételével zajló háborúban is érintett volt Izraellel és az Egyesült Államokkal szemben.
Hasonló változás figyelhető meg az utóbbi hetekben és hónapokban a kormányt támogató rendezvényeken is. Több eseményről készült felvételeken jól látszik, hogy nők fejkendő nélkül, vagy az előírásoknak nem teljesen megfelelő módon viselt hidzsábbal vesznek részt ezeken.
Ezzel párhuzamosan az iráni hatalmi elit egyes szereplői azt hangoztatják, hogy az Iszlám Köztársaságot támogató nők akkor is a rendszer híveinek számítanak, ha nem tartják be maradéktalanul a kötelező hidzsábra vonatkozó szabályokat.
A péntek reggel Teheránt leginkább az a kontraszt jellemezte, amelyet ez a két valóság alkotott: az egyik oldalon több ezer mozgósított résztvevő gyűlt össze egy állami, „átfogó védelemre” fókuszáló katonai bemutatóra, a másikon férfiak és nők sporteseményen indultak, egészen más képet adva a nők iráni közéleti jelenlétéről.
Ezek a paradoxonok egy felfokozott belpolitikai és biztonsági helyzet közepette bontakoznak ki Iránban, miután február 28-án megkezdődtek az amerikai és izraeli katonai csapások.
Miközben az állami rendezvények és a rezsimet támogató demonstrációk ellepik az utcákat, jelentések folyamatos elnyomásról, tüntetők letartóztatásáról és állami kivégzésekről számolnak be.
A Human Rights Watch adatai szerint az Iszlám Köztársaság március 18. és augusztus vége között legalább 29 olyan embert végeztetett ki, akiket a januári tiltakozásokkal összefüggésben tartóztattak le.