Uniós finanszírozású program tisztítja a szemetes tengerfeneket, és rejtett aknákat is segíthet felderíteni
Jövőbe mutató technológiákat, köztük nagy teherbírású robotokat vetnek be Európa szeméttel teleszórt vizeinek megtisztítására egy EU által finanszírozott kísérleti projekt keretében.
A SeaClear2.0 és elődje, a SeaClear mögött álló tudósok és vállalatok olyan drónflottát fejlesztettek, amely önállóan képes felismerni a tengerfenéken heverő hulladékot. A mesterséges intelligencia által vezérelt, de emberek által felügyelt robotok a mindennapi tárgyakat, például palackokat, gumiabroncsokat és egyéb törmeléket is kiszúrják, és meg tudják különböztetni a szemetet a kövektől, növényektől és a tengeri élőlényektől.
A kezdeményezés az unió „Mission Restore our Ocean and Waters” programjának része, amelynek célja, hogy 2030-ig mintegy a felére csökkentse a tengeri hulladék mennyiségét. Már tartottak teszteket a franciaországi Marseille egyik kikötőjében, valamint Németországban is.
További teszteket terveznek Velencében, Dubrovnikban és Tarragonában, a szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy a technológián még csiszolni kell.
Rengeteg hulladék Európa tengereiben
„Rengeteg szemét végzi a tengerben” – mondja Bart De Schutter, a holland Delfti Műszaki Egyetem professzora, a SeaClear és a SeaClear2.0 programok koordinátora.
Ennek a hulladéknak a nagy része a felszínről lesüllyed az aljzatra, ahol szabad szemmel már nem látható.
„Sok projekt a felszíni szennyeződéseket célozza, mi viszont a tengerfenékre koncentrálunk” – teszi hozzá De Schutter. „Fontos onnan is eltávolítani a hulladékot, mert szennyezheti a környezetet.”
Amikor a műanyag lesüllyed a tengerfenékre, fokozatosan egyre kisebb darabokra esik szét. Végül mikroműanyagokká bomlik, amelyeket hírhedten nehéz eltávolítani, és mára gyakorlatilag mindenütt jelen vannak a Földön.
Hogyan működnek a szemétszedő robotok?
A hagyományos tisztítási műveletek során búvárokat küldenek le a tengerfenékre, hogy összegyűjtsék a hulladékot. A nehezebb tárgyakra a búvároknak köteleket kell erősíteniük, hogy azokat fel lehessen húzni a felszínre és elszállítani.
Ez az eljárás azonban nagyon költséges, és a búvárok biztonságát is veszélyeztetheti. A SeaClear2.0 célja, hogy ezt a problémát személyzet nélküli felszíni járművek bevetésével kezelje a kijelölt területeken.
Ezt követően felderítő drónokat vetnek be, amelyek azonosítják a hulladékot és rögzítik a pontos helyét, majd lemerülnek, hogy megfogóval vagy szívóberendezéssel kiemeljék a törmeléket. A nehezebb tárgyakhoz egy daruról leengedhető intelligens markolót használnak.
A kutatók további rendszereket is tesztelnek, köztük egy autonóm uszályt, amely afféle „úszó kukásautóként” működik. Ez gyűjti össze a drónok által begyűjtött hulladékot, és visszaszállítja a partra.
„A tesztek során már eltávolítottunk gumiabroncsokat, fémből készült kerítéseket és hajóalkatrészeket is” – mondja De Schutter. „A felszíni hajón lévő daruval még ennél is nehezebb tárgyakat tudunk kiemelni.”
A technológia finomhangolása
Bár a tesztek biztató eredményeket hoztak, a kutatók szerint a technológiát még tovább kell finomítani, mielőtt a projekt 2026 végén lezárul.
„Még nem pontosan ott tartunk, ahol szeretnénk” – mondja Yves Chardard, a francia Subsea Tech vállalat vezérigazgatója, amely mindkét SeaClear (forrás: angol)-projektben partner. „De már nem járunk messze tőle. Most az a cél, hogy leegyszerűtsük és még hatékonyabbá tegyük a technológiát.”
A kutatók azt is vizsgálják, hogy a robotok alkalmasak lehetnek-e a múlt háborúiból visszamaradt, fel nem robbant aknák felderítésére a tengerfenéken. A csapat abban bízik, hogy az év végére a takarítóegységek készen állnak majd arra, hogy Európa-szerte együttműködjenek a helyi hatóságokkal.