Venezuela kettős földrengése után egy hónappal a hivatalos mérleg több mint 5500 halott és 16 700 sebesült, családok ezrei hajléktalanok, a kár 19,6 milliárd dollár.
Egy hónap telt el azóta, hogy a két földrengés, először egy 7,2-es, majd egy 7,5-ös erősségű mindössze 39 másodperc alatt megrázta Venezuela északi részét. Az, amit a hatóságok akkor ritka szeizmikus jelenségként, egy úgynevezett szeizmikus kettős eseményként írtak le, az elmúlt évszázad legsúlyosabb természeti katasztrófainak egyikévé vált az országban.
A számok még mindig változnak, bár sokkal lassabb ütemben, mint az első napokban, és még mindig vannak hiányzó adatok, amelyeket a kormány nem tisztázott. A legutóbbi hivatalos mérleg, amelyet pénteken a Nemzetgyűlés elnöke, Jorge Rodríguez ismertetett, az elhunytak számát 5 546-ra, a sérültekét pedig 16 740-re teszi.
Ez utóbbi adat gyakorlatilag hetek óta változatlan, ami azt jelzi, hogy az orvosi csapatok már nem kapnak új, súlyos eseteket, miközben a halálos áldozatok száma tovább növekszik, ahogy haladnak a romeltakarítási munkák és a holttestek törvényszéki azonosítása. Sok áldozatot azonosítás nélkül temettek el, a La Guaira temetőiben kialakított tömegsírokban.
Van egy adat azonban, amelyet a venezuelai kormány nem frissít. Június 25-e, a kettős földrengést követő nap óta a hatóságok nem közöltek új, hivatalos adatot az eltűntekről; akkor 157 emberről beszéltek. Ebben az információs űrben polgári kezdeményezés indult Desaparecidos del Terremoto de Venezuela néven, amely összegyűjti a hozzátartozók bejelentéseit, és mintegy 29 500 olyan emberről vezet nyilvántartást, akinek holléte ismeretlen. A különbség az állam által elismert számok és a polgárok által dokumentált adatok között az egyik legtöbbet bírált eleme a válságkezelésnek.
Anyagi károk és kitelepítések
A földrengés nemcsak emberéleteket követelt, hanem jelentős gazdasági nyomot is hagyott maga után. A Világbank múlt héten közzétett jelentése a közvetlen fizikai károkat mintegy 19 600 millió dollárra becsüli.
Ebből az összegből 9 300 millió dollár a megsemmisült vagy súlyosan megrongálódott lakóingatlanokhoz, 5 200 millió a közinfrastruktúrához – kórházakhoz, iskolákhoz és más létfontosságú létesítményekhez –, közel 5 000 millió pedig a kereskedelmi és ipari épületekhez köthető.
Helyszíni adatok alapján a legutóbbi hivatalos összesítés a következőket rögzíti:
- 856 érintett épület megrongálódott, 190 teljesen összeomlott
- A lakóhelyüket elvesztett családok száma 17 907, közülük 23 122 ember továbbra is 107 ideiglenes táborban él Caracasban és La Guairában
- 128 324 család kapott valamilyen segítséget a hatóságoktól a rendkívüli helyzet kezdete óta.
A két földrengés óta ráadásul 1 405 utórengést jegyeztek fel, amelyek közül néhány tovább nehezítette a már meggyengült épületszerkezeteken végzett munkát.
Az élet megpróbál helyreállni
Ahogy telnek a hetek, a mentési műveletek helyét fokozatosan átveszik a romeltakarítási és újjáépítési munkák, amelyek évekig tarthatnak.
Néhány alapvető szolgáltatás, például az áramszolgáltatás La Guaira egyes részein, nagyjából két héttel a földrengés után helyreállt, a normalitás azonban továbbra is csak részleges. Az olyan szervezetek, mint a Médicos Sin Fronteras mobilklinikákat működtetnek az úgynevezett zéró zónában, hogy pótolják azokat az egészségügyi ellátásokat, amelyeket a már a földrengés előtt is leromlott közegészségügyi rendszer nem tud teljes mértékben biztosítani.
A tragédia ráadásul politikailag érzékeny időszakban érte Venezuelát: az ország átmeneti időszakon megy keresztül, miután az év elején őrizetbe vették a volt elnököt, Nicolás Madurót. Delcy Rodríguez miniszterelnök egy átmeneti kormányt vezet, amely még nem jelölt ki választási időpontot.
Szakértők szerint az országba érkező nemzetközi segítség kezelése határozza majd meg az újjáépítés ütemét.