A venezuelai kettős földrengés után egy hónappal a hivatalos mérleg több mint 5500 halottat és 16 700 sebesültet tart nyilván. Családok ezrei még mindig hajléktalanok, a kormány június óta nem frissítette az eltűntek számát, az anyagi kár 19,6 milliárd dollár.
Harminc nap telt el azóta, hogy a 7,2-es és 7,5-ös erősségű két földrengés mindössze 39 másodperc alatt megrázta Venezuela északi részét június 24-én éjszaka, alighogy 39 másodperc leforgása alatt végigsöpörtek Venezuela északi részén. Amit a hatóságok akkoriban ritka szeizmikus jelenségként, egy szeizmikus doubletként írtak le, az elmúlt hetekben az ország több mint egy évszázadának egyik legsúlyosabb természeti katasztrófájává vált.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Egy hónappal később a számok továbbra is változnak, bár jóval lassabb ütemben, mint az első napokban, és még mindig vannak fehér foltok, amelyeket a kormány nem tisztázott. A legfrissebb hivatalos mérleg, amelyet a Nemzetgyűlés elnöke, Jorge Rodríguez ismertetett múlt pénteken, 5 546-ra teszi a halálos áldozatok és 16 740-re a sebesültek számát.
Ez utóbbi adat hetek óta gyakorlatilag nem mozdul, ami arra utal, hogy az orvosi csapatokhoz már nem érkeznek súlyos új esetek, miközben a halottak száma továbbra is emelkedik, ahogy haladnak a romeltakarítási munkálatok és a holttestek törvényszéki azonosítása. Sok áldozatot azonosítás nélkül temettek el La Guaira temetőiben kialakított tömegsírokban.
A legkellemetlenebb adat azonban az, amelyet a venezuelai kormány nem frissít. Június 25-e, vagyis a kettős földrengést követő nap óta a hatóságok nem közöltek új hivatalos adatot az eltűntekről; akkor 157 személyről beszéltek. Ezt az űrt egy civil kezdeményezés töltötte be, a Desaparecidos del Terremoto de Venezuela, amely összegyűjti a hozzátartozók bejelentéseit, és közel 29 500 olyan emberről vezet nyilvántartást, akinek a sorsa ismeretlen. Ez az eltérés, vagyis a különbség az állam által elismert számok és az állampolgárok által dokumentált adatok között, az egyik leginkább vitatott pontja a válságkezelésnek.
Az anyagi károk és a lakosság áttelepítése
Az emberéleteken túl a földrengés jelentős gazdasági sebeket is ütött. A Világbank múlt héten közzétett jelentése a közvetlen fizikai károkat mintegy 19,6 milliárd dollárra becsüli.
Ebből az összegből 9,3 milliárd dollár a megsemmisült vagy súlyosan megrongálódott lakóépületeket, 5,2 milliárd a közinfrastruktúrát – kórházakat, iskolákat és más létfontosságú létesítményeket – érinti, közel 5 milliárd pedig a kereskedelmi és ipari épületekben keletkezett kár.
A terepen készült legutóbbi hivatalos összesítés szerint:
- 856 épület sérült meg, ezek közül 190 teljesen összeomlott
- A fedél nélkül maradt emberek száma eléri a 17 907-et, közülük 23 122-en 107 ideiglenes táborban élnek Caracasban és La Guairában,
- 128 324 család részesült valamilyen segítségben a hatóságok részéről a rendkívüli helyzet kezdete óta.
A főrengés óta összesen 1 405 utórengést regisztráltak, amelyek közül néhány tovább nehezítette a már meggyengült épületszerkezeteken végzett munkát.
Egy hónappal később az élet próbál visszatérni
Ahogy telnek a hetek, a klasszikus értelemben vett mentési munkálatokat fokozatosan felváltotta a romeltakarítás és az újjáépítés, egy olyan folyamat, amelyről maguk a hatóságok is elismerik, hogy hónapokat, ha nem éveket vesz majd igénybe.
Bizonyos alapvető szolgáltatások, például az áramszolgáltatás La Guaira egyes részein, nagyjából két héttel a rengés után helyreálltak, a normalitás azonban továbbra is csak részleges. Az Orvosok Határok Nélkülhöz hasonló szervezetek mobilklinikákat működtetnek a zéró zónában, hogy pótolják azokat az egészségügyi ellátásokat, amelyeket a közegészségügyi rendszer – amely már a földrengés előtt is rossz állapotban volt – önmagában nem tud teljes mértékben biztosítani.
A tragédia ráadásul Venezuela számára politikailag érzékeny időszakban következett be: az ország átmeneti időszakon megy keresztül az év elején letartóztatott volt elnök, Nicolás Maduro bukása után, az ideiglenes kormány élén Delcy Rodríguezzel, amely egyelőre még nem tűzött ki választási időpontot.
A nemzetközi segélyek kezelése – beleértve az olyan országok, mint Izrael által nyújtott együttműködést, valamint az Egyesült Államok támogatásával zajló erőfeszítéseket a venezuelai vagyonok felszabadítására – az előttünk álló hónapokban várhatóan az egyik olyan tényező lesz, amely meghatározza az újjáépítés ütemét.