Törökország utolsó tervezett szénprojektjét a társadalmi nyomás miatt törölték, de már bejelentettek egy új beruházást.
Törökországi környezetvédő aktivisták "a nép győzelmének" nevezik, hogy bírósági döntés akadályozta meg az ország legnagyobb széntüzelésű erőművének bővítését.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Helyi lakosok a Greenpeace Türkiye szervezettel együtt léptek fel a délkeleti Kahramanmaraş tartományban működő "Afşin–Elbistan A" hőerőmű két új blokkja építése ellen.
A kereset a beruházásnak az emberi egészségre, a mezőgazdasági területekre, a vízkészletekre és a helyi ökoszisztémákra gyakorolt lehetséges hatásaira hívta fel a figyelmet.
Július 8-án a bíróság visszavonta a projekthez 2024 végén megadott környezeti hatásvizsgálati (EIA) engedélyt, megállapítva, hogy "a projekt lehetséges negatív környezeti hatásai nem bizonyíthatók elfogadható mértékűnek".
"Évek óta küzdünk a tiszta levegőért, a termékeny földért és gyermekeink jövőjéért. Ez a bírósági döntés győzelem Afşin és Elbistan lakói számára" – mondta Mehmet Dalkanat az Afşin–Elbistan Élet- és Természetvédelmi Platformtól, amely a Greenpeace-szel közösen harcolt a beruházás ellen.
"Most annak kell következnie, hogy méltányos átmeneti folyamat révén minden működő szénerőművet bezárjanak, úgy hogy közben az emberek és a természet is védelmet kapjon" - tette hozzá.
Felszámolható-e a török szénfüggőség?
A 688 megawattos Afşin–Elbistan-bővítés a jelenleg futó két szénprojekt egyike volt Törökországban; 2015-ben még 95, összesen 57,5 gigawattnyi blokk szerepelt a tervekben. A mostani döntéssel az országban tervezett szénerőművi projektek törlési aránya 97 százalékra nőtt – ez világrekord.
Az országban ugyanakkor továbbra sincs országos szénkivezetési terv. A másik, még előkészítés alatt álló projekt a 1320 megawattos Cenal szénerőmű 1050 megawattos bővítése, amelyet csak júniusban jelentettek be, annak ellenére, hogy Törökország novemberben társrendezője lesz az ENSZ COP31 klímacsúcsának.
„A szénenergia bővítése összeegyeztethetetlen azzal, hogy az ország ad otthont a világ legnagyobb klímacsúcsának, és azt az üzenetet közvetíti, hogy a klímavédelem nem kap valódi súlyt” – fogalmazott a Beyond Fossil Fuels nevű kampányszervezet.
A szén továbbra is fontos eleme Törökország energiamixének, az áramtermelés csaknem egyharmadát adja.
Az ország 20,5 gigawattnyi működő szénerőművi kapacitása átlagosan 24 éves, és egyetlen ismert bezárási dátum sincs – figyelmeztetett a CAN Europe a „Boom and Bust Coal 2026” című jelentésében.
Mint hozzáteszik, Törökország több szénalapú terawattóra áramot termel, mint bármely más európai ország, és a termelés még nem érte el a csúcsát sem. A szén politikai támogatása életben tartja az iparágat, például a szénerőművek számára 2030-ig garantált átvételi árat biztosító program, amelyet tavaly szeptemberben jelentettek be.
A török szénprojekt „nem szolgálja a közérdeket”
Az Afşin–Elbistan-bővítés 2025-ben végig leállt, amíg a bírósági eljárás zajlott. Tavaly szeptemberben a bíróság által kijelölt szakértői bizottság jelentést készített a projekt kedvezőtlen hatásairól, és arra a következtetésre jutott, hogy az nem szolgálja a közérdeket.
Megállapították, hogy a szükséges vizsgálatok nem készültek el, a bányászati engedélyekre vonatkozó információk elavultak, a felszín alatti vízkészletekre gyakorolt kumulatív hatásokat nem tanulmányozták, és veszélybe kerülnek a helyi közösség megélhetése, valamint kulturális értékei.
Különösen a közegészségügyi kockázatokat, mindenekelőtt a sérülékeny csoportok esetében, nem vették kellőképpen figyelembe.
Másutt egyes törökországi szénerőműveket azzal vádoltak meg, hogy megfelelő szűrőrendszerek nélkül működnek, míg az elavult erőművek nagy mennyiségű szén-dioxidot és olyan légszennyező anyagokat bocsátanak ki, mint a kén-dioxid és a szálló por.
A szektorral szembeni társadalmi ellenállás egyre nő: civil szervezetek arra figyelmeztetnek, hogy a délnyugati régió ellátását célzó külön szénbányászati bővítési tervek veszélyeztethetik az olajfaligeteket, a lakóövezeteket és a kulturális örökségi helyszíneket.
Adhatnak-e a megújulók fényesebb jövőt Törökországnak?
A CAN Europe szerint ha a szénhez kötődő támogatásokat a tiszta energiára és az elektromos hálózat modernizálására csoportosítanák át, az jobban garantálná az energiabiztonságot és a munkahelyek fennmaradását a szénfüggő régiókban.
Ahogy a szén finanszírozása és támogatása visszaszorul, az ágazatban is fogynak a munkahelyek. Ezzel párhuzamosan nő a szénalapú áramtermelés költsége.
A megújuló energiaforrások ezzel szemben egyre olcsóbbak: a nap- és szélerőművi termelés költsége Törökországban az elmúlt évtizedben rendre 69, illetve 40 százalékkal csökkent – derül ki a CAN Europe adataiból.
A Greenpeace Türkiye által 2025 májusában publikált jelentés szerint a megújuló energia beruházások önmagukban is több ezer új munkahelyet teremthetnek az Afşin–Elbistan térségben.
Törökország az út harmadánál jár a 2035-re kitűzött, 120 gigawattos megújulóenergia-kapacitás elérésében – közölte az energiaügyi és természeti erőforrások minisztériuma.
„Ebben a kritikus időszakban Törökország kihasználhatja a COP házigazdájának és elnökének szerepét arra, hogy olyan energiapolitikai átmenetet jelöljön ki, amely teljesíti meglévő megújulóenergia-céljait, támogatja a szennyezés által érintett közösségeket, és a munkaerőt egy szénmentes jövő felé tereli” – áll a CAN Europe közleményében.