„A kerületi hűtés egyértelmű előnyöket kínál azoknak a városoknak, amelyek a közegészség védelmére és a kibocsátások csökkentésére törekednek.”
Már az Atlanti-óceán felett formálódik Európa következő hőhulláma, miközben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) arra figyelmeztet, hogy „további halálos hetek állhatnak még előttünk”.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Spanyolország meteorológiai szolgálata, az AMET legmagasabb szintű, vörös hőségriasztást adott ki három keleti régióban, arra figyelmeztetve, hogy a hőmérséklet ezen a héten elérheti a fullasztó 42 fokot. A prognózisok szerint Aragónia, Katalónia és Valencia régiók lesznek a leginkább érintettek, ahogy tovább emelkedik a higanyszál.
Portugália és Franciaország is arra készül, hogy a hőmérséklet meghaladja a 40 fokot, az előrejelzések pedig egyre több „trópusi éjszakát” jósolnak. Ilyenkor a hőmérséklet egy 24 órás időszakban egyszer sem süllyed 20 fok alá, ami miatt sokan rosszul alszanak.
Az újabb hőhullám fenyegetése közben erdőtüzek pusztítanak Európa hatalmas térségeiben, emberek ezreit kényszerítve otthonaik elhagyására, és arra késztetve a hatóságokat, hogy megtiltsák a nézők jelenlétét a Tour de France egyik szakaszán.
Európa melegedő éghajlata – amelyet egyértelműen a fosszilis tüzelőanyagok tartós égetése okoz – egyre többeket késztet arra, hogy a kontinens széles körben vezesse be a légkondicionáló berendezések használatát. Még az Egyesült Királyságot, amelyet borús időjárásáról ismerünk, is arra figyelmeztette a független Klímaváltozási Bizottság, hogy egy 2 Celsius-fokos melegedéssel számoló jövőben az ország épületeinek 22 százaléka aktív hűtésre fog szorulni.
Egy innovatív megoldás azonban mindinkább teret nyer: Európa vízútjai segíthetnek lehűteni a városokat, és kiválthatják az egyedi légkondicionáló berendezéseket az EU „Cities Refresh” nevű, úttörő kampányának részeként.
Fenntartható módon tudja lehűteni magát Európa?
Bár bizonyított, hogy a légkondicionálás életeket menthet a szélsőséges hőséggel járó időszakokban, az EU szerint ez nem „hosszú távú megoldás”.
Ennek oka, hogy a klímaberendezések rendkívül energiaigényesek, gyakran tovább terhelik Európa amúgy is feszesen működő villamosenergia-hálózatát, növelik az áramszünetek kockázatát, és fokozzák az üvegházhatású gázok kibocsátását.
A légkondicionálás az úgynevezett városi hősziget-hatás kialakulásához is hozzájárul: ilyenkor a kifújt meleg levegő megreked a városi infrastruktúrában, például a betonban és az aszfaltban, ahonnan később visszaszivárog, tovább emelve a hőmérsékletet.
Erre kínál megoldást a távhűtés: egy központi létesítmény hideg vizet állít elő, amelyet föld alatti rendszeren keresztül juttatnak el a helyi hálózatokhoz.
„A távhűtés egyértelmű előnyöket kínál azoknak a városoknak, amelyek a lakosság egészségének védelmére és a kibocsátások csökkentésére törekednek” – állapítja meg az Európai Bizottság.
„Hatékony hűtést biztosít minden épülettípus számára, kevesebb energiát használ, mint az egyedi légkondicionálás, és helyi, alacsony szén-dioxid-kibocsátású forrásokkal működtethető, például tengeri vagy folyóvízzel, geotermikus energiával vagy hulladékhővel.”
Az energiahatékonysági irányelv (EED) értelmében a 45 000 főnél nagyobb lakosságú városoknak immár kötelező helyi fűtési és hűtési terveket készíteniük. Ennek eredményeként számos nagyvárosi térség választja a távhűtési infrastruktúra kiépítését, amely 2023-ban több mint három százalékkal bővült.
Marseille „tengerparti detoxja”
Marseille igyekszik a lehető legjobban kihasználni a Földközi-tenger adottságait: a tengervizet hőenergia-forrásként használja hűtésre és fűtésre egyaránt.
Már két hálózat működik – Massileo és Thassalia néven –, összesen 4,4 kilométernyi vezetékkel, amelyek a tengervíz energiáját városi negyedek hőszivattyúihoz vezetik, amelyek aztán fűtést, hűtést és meleg vizet biztosítanak az épületeknek.
A hálózatoknak köszönhetően az energiatermelésből származó CO2-kibocsátás 80 százalékkal csökkent a fosszilis tüzelőanyagokhoz képest.
Az energiaigényes mesterséges intelligencia-adatközpontok robbanásszerű terjedése nyomán Marseille most azt vizsgálja, miként lehetne az ezekben keletkező hulladékhőt visszanyerni, és a hidegebb hónapokban lakóházak és középületek fűtésére felhasználni.
Párizs hűtése a Szajnával
A Fraîcheur de Paris hálózat Európa egyik legnagyobb távhűtési rendszere: 120 kilométernyi föld alatti vezetéket használ, hogy hideg vizet szállítson a Szajnából mintegy 850 épület – köztük a Louvre – alacsony szén-dioxid-kibocsátású hűtésére.
Az érintett épületekben nem egyedi klímaberendezések működnek, hanem hőcserélőket használnak. Az épületek belső hűtőrendszere a hőt a hálózat hideg vizének adja át, amelyet ezután visszavezetnek egy speciális üzembe, ahol újra lehűtik.
A rendszer az uniós adatok szerint több mint 100 százalékos energetikai hatékonyságot ér el, 35 százalékkal csökkenti az áramfogyasztást, 90 százalékkal mérsékli a hűtőközegek kibocsátását, 80 százalékkal visszafogja a vegyszerhasználatot, és 50 százalékkal vágja vissza a CO₂-kibocsátást.
Barcelona a városi hősziget-hatás ellen veszi fel a harcot
Spanyolországban már most a világ egyik legnagyobb klímamenedékek-hálózata működik, amely az embereket védi a szélsőséges hőségtől. Ezekben a programokban középületek – például könyvtárak és múzeumok – biztosítanak ingyenes ivóvizet és közösségi hűsölési lehetőséget a hőhullámok idején, csökkentve az egyedi légkondicionálók iránti igényt, és megóvva a legkiszolgáltatottabb közösségeket a halálos hőmérsékletektől.
Barcelona föld alatt húzódó hálózata egyben Dél-Európa egyik legnagyobb hőenergia-elosztó rendszerét is jelenti.
A hálózat négy párhuzamos vezetéket foglal magában: kettőben forró víz áramlik (90 ºC-os előremenő és 60 ºC-os visszatérő ágban), kettőben pedig hideg víz (5,5 ºC-os előremenő és 14 ºC-os visszatérő ággal). Ezek a vezetékek három termelőüzemből – amelyek közül az egyiket tengervízzel hűtik – szállítják az energiát a fogyasztók épületeiben található alállomásokhoz, illetve energiaátadó pontokhoz.
A rendszer így épületek fűtésére és hűtésére egyaránt használható. A hálózat eddig 192 épületre csatlakozott rá, és a tulajdonos Districlima szerint 96 százalékkal csökkentette a fosszilis energiák felhasználását.
Bécs „hatékony energiakörforgása”
Ausztriában, a MedUni egyetemi kampuszán új távhűtési központ működik, ahol villamos energiával és távfűtéssel működtetett hűtőberendezések állítanak elő hideg vizet a hűtéshez.
A rendszer hőszivattyúval fogja fel az épületekben keletkező többlethőt, amelyet aztán téli fűtésre hasznosítanak újra – ezt nevezi az unió „évszakosan hatékony energiakörforgásnak”.
A bécsi MedUni Campus Mariannengasse távhűtési központja a hagyományos légkondicionáló rendszerekhez képest évente 1 000 tonnával kevesebb CO2-kibocsátást eredményez.
„Innen fogjuk összekötni a belváros körüli távhűtési hálózatot az AKH-val és a Spittelau távhűtési központtal” – mondja Michael Strebl, a hálózatot üzemeltető Wien Energie vezérigazgatója.
„A nyarak egyre forróbbak, és egyre nő a klímabarát hűtés iránti igény. Ezért bővítjük folyamatosan 2007 óta a távhűtést. 2030-ig összesen 90 millió eurót fektetünk be itt.”