Csongrád-Csanád megyében regisztrálták a legtöbb hőhullámos hetet, Tolna megyében több mint harmadával nőtt a halálozás intenzív hőhullámok alatt.
Szabó Péter és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai tanszék kutatói azt vizsgálták, hogy az elmúlt 11 évben, mely megyéket sújtották leginkább a hőhullámok, és hol jártak a legnagyobb többlethalálozással. Az egészségügyi adatok azt mutatják, hogy a hőhullámok egészségügyi hatása nem minden térségben követi a hőség gyakoriságát, ami fontos lehet a közegészségügyi felkészülésben.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A hőhullámok idején nem csak az számít, hogy milyen melegek a nappalok, legalább ilyen fontos, hogy éjszaka mennyire hül le a levegő, a szervezetnek van-e esélye a rengenerálódásra. Az úgynevezett trópusi éjszakák, amikor a hajnali minimum hőmérséklet nem csökken 20 fok alá, nagyobb terhelést jelent az emberi szervezet számára.
Szabó Péter és Pongrácz Rita tanulmányából az derül ki, hogy Magyarország déli-délkeleti megyéiben nyaranta átlagosan 2-3 hőhullámos hetet regisztráltak az utóbbi évtized során, Tolna megyében pedig több mint harmadával nőtt a halálozás intenzív hőhullámok alatt.
A klímaváltozással foglalkozó másfélfok.hu-n megjelent tanulmány eredményei azt mutatják, hogy az elmúlt 11 évben, azaz 2015 és 2025 között a május-szeptemberi időszakban a hőhullámos hetek legnagyobb számban az ország déli és délkeleti részén fordultak elő. Csongrád-Csanád megye vezeti a sort 33 héttel, majd sorban Békésben 29, Bács-Kiskunban 27, Jász-Nagykun-Szolnokban 23 ilyen hetet találtak a maximálisan lehetséges 240 hét alatt, ami azt jelenti, hogy nyaranta átlagosan 2-3 héten át terhelte az ott élők szervezetét a folyamatos, extrém meleg, míg Nógrádban csupán egyetlen ilyen hetet lehet találni, és Vas megyében is csak hármat.
Budapesten és több, déli-keleti városban a 2024. július közepi hőhullám volt eddig a leghosszabb és a legintenzívebb is, amikor az emberi szervezetnek tartós hőstresszt kellett elviselnie. Ez alatt a hőhullám alatt Budapesten 34%-os többlethalálozás történt a 2024-es május-szeptemberi időszak átlagához viszonyítva.
A hőhullámok terhe nem egyenletesen oszlik meg az országban - hívja fel a figyelmet a kutatás, amelyhez a a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) 2015 és 2025 közötti időszakra vonatkozó adatait vették alapul.
Az intenzív hőhullámok idején az átlagos heti többlethalálozás Tolnában 35%, Baranyában 28%, Jász-Nagykun-Szolnokban 26%, Bács-Kiskunban 25%, Békésben és Budapesten 24% körüli többlethalálozás történt a 2015–2025 időszakban. Érdekesség, hogy Csongrádban csak 20% körüli a többlethalálozás, miközben ez Magyarország egyik legmelegebb része.
A hőhullámok egész Európában többlethalálozáshoz vezetnek
A hőhullámok intenzitásának és gyakoriságának függvényében a hőséghez köthető halálozás Európában összességében emelkedő tendenciát mutat az elmúlt 10 évben.
2015–2021 között a nyarak rendszeresen okoztak több tízezer hőséggel összefüggő halálesetet. 2022 volt az egyik legsúlyosabb év, becslések szerint több mint 60 ezer ember, főleg idős ember vesztette életét a hőséggel összefüggésbe hozható okok miatt. 2024-ben szintén nagyon meleg nyár sújtotta Európát, ami csaknem 63 ezer ember halálához vezetett.
Az idei első hőhullámhoz köthető többlethalálozás az európai adatok szerint eléri a 3700-at.