A globális felmelegedés már évtizedek óta érezteti a hatását, a kormányok mégsem tettek eleget a vízmegtartásért. A vízszolgáltató cégek is jobban felkészülhettek volna az aszályra, de az sem segít, hogy sokan ilyenkor is úgy locsolnak, mintha nem lenne holnap.
Madarak kutatnak élelem után a Velencei-tó kiszáradt medrében. A gárdonyi strandról szinte teljesen eltűnt a víz. A napok óta tartó extrém meleg és az elhibázott vízgazdálkodás miatt a tó vízszintje történelmi mélypontra 49 centiméterre süllyedt.
Horányi Tibor környezetgazdálkodási agrármérnök és a Nagy Tavak Szövetségének alelnöke szerint az ökológiai katasztrófáért egyszerre felelős a klímaváltozás, és az, hogy az egymást követő kormányok évtizedek óta nem tettek semmit a vízmegőrzés érdekében.
Nemrég az új környezetvédelmi miniszter, Gajdos László is a helyszínen járt, és azt ígérte, hogy a kormány kidolgoz egy átfogó Velencei-tó-tervet, hogy se az állatoknak, se az embereknek ne kelljen végleg búcsút inteniük a területnek.
Az extrém hőség okozta szárazság, a Velencei-tó medrében a leglátványosabb, de a hatásait már országszerte lehet érezni. Több magyar megyében vízkorlátozásokat vezettek be. A hatóságok arra kérték a lakókat, hogy ne öntözzék a kertjüket és ne mossanak autót.
Veresegyház, Erdőkertes, sőt Fejér és Vas megye egyes részein napokig vízhiány volt. Szadán a vízhiányt eleinte lajtoskocsikkal, majd a magyar honvédség vízosztásaival sikerült valamelyest kezelni, de a helyiek is mindenben segítették egymást.
Pintér Lajos polgármestertől azt is megtudtuk, hogy a kritikus napokban kinyitották a sportcentrumnál lévő sportöltözőket és női, férfi, illetve családos zuhanyzókat alakítottak ki.
A Szada felső részén élő Kőrösi családnak veresegyházi boltjukban kellett napokon át tisztálkodniuk, miután két napra elment náluk a víz. A hármas szintű korlátozás miatt még mindig nem locsolhatnak ivóvízzel.
Elavult a rendszer, sok a kiköltöző
A Duna Menti Regionális Vízmű jobbparti üzemmérnök vezetője, Nerpel Balázs rámutatott: a Budapest környéki agglomeráció lakossága az utóbbi évtizedben jelentősen megugrott, a kerti kutak vízszintje pedig a szárazság miatt visszaesett, így sokan a hálózatról locsolnak vagy töltik medencéjüket.
Emiatt sok milliárd forintos kapacitásnövelésre van szükség. A 30-40-50 éve megépült vízi közmű rendszer ezt a lakosságot már nem tudja kiszolgálni.
,,Több mint 50 százalékkal megnőtt a vízfogyasztásunk ezekben a napokban. Egyszerűen olyan gyorsan tűnik el a víz a rendszerből, hogy nekünk üzemeltetőknek is felfoghatatlan, hogy elindulunk reggel egy teli 200 köbméteres medencével és azt vesszük észre másfél órával később, hogy már csak 50 centi van."
Nerpel Balázs azt is elárulta, hogy a DMRV Zrt-nek a reggeli órák a legkritikusabbak, mert akkor indulnak be egyszerre mindenhol a locsolórendszerek.
Már széna sincs
A hetek óta tartó aszály már nem csak a növénytermesztőknek okoz súlyos károkat, hanem áttételesen az állattenyésztők megélhetését is veszélyezteti, mivel egyre kevesebb a takarmánynövény, például a széna. Sőt az agrárszakemberek már arról beszélnek, hogy Magyarország klímája kezd annyira átalakulni, hogy a legfőbb terményünk, a kukorica már nem is lesz gazdaságosan betakarítható.