A jogszabály nem szab határidőt arra, hogy az államfőnek egy sikertelen szavazás után mikor kell új jelöltet állítania. Ezért elvileg elhúzódó közjogi patthelyzet is kialakulhat.
Magyar Péter miniszterelnök bejelentette, hogy a Tisza-frakció egyhangúlag úgy döntött, nem támogatják Baka András köztársasági elnök jelöltjét, Szathmáry Zoltánt a legfőbb ügyészi pozícióra. „Tisztelettel kérjük, hogy állítson új jelöltet, hogy mielőbb megválasztható legyen az új legfőbb ügyész” – üzente Magyar Péter az államfőnek a Facebookon.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Baka András hétfőn jelentette be, hogy Szathmáry Zoltánt jelöli a legfőbb ügyész megüresedett posztjára. Szathmáry korábban a Legfőbb Ügyészségen dolgozott, több beosztásban.
Az elnök szerint az ügyészség társadalmi és szakmai megbecsültsége mélypontra jutott és az ügyészség egyes tagjainak vélt vagy valós politikai kötődése azt a látszatot keltette, hogy az ügyészség politikailag nem független. „Az a közvélekedés, hogy bizonyos szint fölött megakadt a büntető igazságszolgáltatás” – mondta Baka.
A köztársasági elnök hosszú és széles körű szakmai konzultációt folytatott a legfőbb ügyész lehetséges személyéről és arra jutott, hogy az ügyészi szervezet magasabb szintjéről kell valakit választani. „Alulról, kívülről, külföldről nem lehet kibogozni” sok ügyet, ami jelenleg is zajlik. Baka mindenkit óva intett attól, „látszólag egyértelmű, vagy éppen a nyilvánosság előtt a leghangosabban és leggyakrabban ismételgetett álláspontok alapján alkossanak véleményt, és döntsenek a legfőbb ügyész személyéről és az ügyészség jövőjéről.”
Hétfőn Bujdosó Andrea, a Tisza Párt frakcióvezetője a Telexnek azt mondta, a következő frakcióülésen fogják megvitatni Baka jelölését. Ekkor még úgy nyilatkozott, hogy a Tisza-frakció várhatóan nem fog jövő hétfőig döntést hozni a legfőbb ügyész támogatásáról. A lap tudomása szrint egy tiszás parlamenti képviselő azt mondta, hogy a hétfői frakcióülés közben tudták meg, hogy kit javasol legfőbb ügyésznek Baka András államfő. Ő akkor hallott először Szathmáry Zoltánról, nem is tudta, hogy kicsoda. A miniszterelnök akkor azt mondta a frakciónak, hogy később még beszélni fognak erről, átnézik ezt a kérdést.
Ki és mikor?
Az alkotmányos szabályok szerint a köztársasági elnök állíthat új jelöltet, vagy megismételheti előző döntését. Mindkét megoldás időt igényel, mert sem az alaptörvény, sem az ügyészségekről jogszabály nem ad eligazítást ilyen rendkívüli helyzetre.
Az 1990-es rendszerváltás óta egyszer már előfordult, hogy az Országgyűlés leszavazta a köztársasági elnök legfőbb ügyész-jelöltjét. Sólyom László 2006-ban Horányi Miklóst, a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség vezetőjét javasolta a tisztségre, ám a parlament 154 igen és 194 nem szavazattal elutasította. Az államfő ezután másik jelöltet keresett, és három hónappal később az Országgyűlés nagy többséggel megválasztotta Kovács Tamás addigi katonai főügyészt. Szathmáry Zoltán esetleges elutasítása tehát nem lenne példa nélküli, de harminc év alatt mindössze a második ilyen esetet jelentené.
Hasonló esetben az Országos Bírósági Hivatal elnökének megválasztásakor a törvény kifejezetten harminc napot ad az új javaslat megtételére. A legfőbb ügyész esetében viszont nincs ilyen megkötés.
Az ügyészség nem marad vezető nélkül, mivel Nagy Gábor Bálint korábban lemondott, de a tisztség betöltéséig az előzetesen kijelölt legfőbb ügyész-helyettes, Lajtár István gyakorolja a legfőbb ügyészi jogköröket. Helyettesként lényegében valamennyi vezetői jogosítványt gyakorolhatja, de új legfőbb ügyész-helyettes kinevezésére vagy felmentésére nem tehet javaslatot. Megbízatásának nincs automatikus végső határideje: az új legfőbb ügyész megválasztásáig fennmaradhat ez az átmeneti állapot.