A Brent olajár szerdán reggel esett, miután Donald Trump közölte, hogy amerikai és iráni képviselők „nagyon eredményes” tárgyalást folytattak. Az árakat az a hír is nyomta, hogy Szaúd-Arábia újraindít egy olajvezetéket.
Szerdán esett az olaj ára, miután Donald Trump amerikai elnök közölte, hogy amerikai és iráni képviselők tárgyalásokat folytattak az ENSZ-ben.
Az irányadó nemzetközi Brent nyersolaj hordónként 98,41 dolláron állt az európai délelőtti kereskedésben. Az amerikai referenciafajta, a West Texas Intermediate (WTI) a jövő havi szállításra hordónként 89,21 dollárba került.
Február, a közel-keleti háború kezdete óta a Brent többször is 100 dollár fölé emelkedett.
A háromórás megbeszélés „nagyon jó” és „nagyon eredményes” volt – mondta Trump újságíróknak Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tartott találkozója során. Hozzátette, hogy hamarosan újabb egyeztetést terveznek.
Nyilatkozata néhány órával azután hangzott el, hogy az ENSZ-ben arról beszélt: „nagy döntés” előtt áll, vagy megállapodást köt Iránnal, vagy „megsemmisíti az Iszlám Köztársaságot, mégpedig gyorsan”.
A viszony az Egyesült Államok és Irán között továbbra is holtpontra jutott. Irán zárva tartja a Hormuzi-szorost, miközben az USA fenntartja az iráni kikötők blokádját. A Szaúd-Arábia által támogatott kormányerők és az Irán-barát húszik jemeni harcai szintén megzavarták az energiaszállítmányokat a Vörös-tengeren keresztül.
„Az amerikai–iráni háromórás megbeszélés azért fontos, mert a puszta eszkaláció árazásától a tényleges diplomáciai folyamat felé tereli a piacot, még ha a végleges megállapodás továbbra is távolinak tűnik is” – mondta Stephen Innes, a Quintex Intel elemzője.
Az árak annak a hírnek a nyomán is csökkentek, hogy Szaúd-Arábia újraindította Kelet–Nyugat-vezetékének működését. Ez az útvonal lehetővé teszi, hogy a szaúdi kőolaj a Hormuzi-szorost elkerülve jusson el a Vörös-tengerhez. Szaúd-Arábia ebben a hónapban közölte, hogy Irakból indított drónok kényszerítették a vezeték lezárására.
A Bloomberg egy névtelen forrásra hivatkozva azt írta, a királyság abban bízik, hogy a hét végén újraindíthatja az exportot. A hírek szerint a Saudi Aramco azt közölte az ázsiai finomítókkal, hogy hamarosan ismét nyersolajat vehetnek át a Vörös-tengeri Yanbu kikötőjében. Az európai finomítóknak ugyanakkor állítólag azt mondták, hogy az októberi szállítási szerződéseik alapján nem kapnak szaúdi kőolajat.
Enyhén emelkednek a világ részvénypiacai a Trump–Hszi-találkozó előtt
Vegyesen nyitottak az európai részvénypiacok.
Az Euro Stoxx 50 mintegy 0,1 százalékkal állt alacsonyabban a korai kereskedésben, míg a szélesebb, pán-európai Stoxx 600 több mint 0,3 százalékkal emelkedett.
A brit FTSE 100, a francia CAC 40, az olasz FTSE MIB és a svájci CH20 egyaránt nagyjából 0,1 százalékos pluszban forgott.
Ezzel szemben a német DAX 30, a spanyol IBEX 35 és a holland AEX 0,3–0,4 százalékkal a keddi záróérték alatt állt.
Az ázsiai részvények többsége emelkedett. A dél-koreai Kospi 1,2 százalékkal erősödött, a Samsung és az SK Hynix árfolyama egyaránt több mint 2 százalékkal nőtt. A tajvani Taiex 0,9 százalékkal került feljebb az idézett Reuters-jelentés szerint. A japánon kívüli ázsiai–csendes-óceáni részvényeket követő MSCI-index 0,5 százalékot emelkedett, sorozatban a hatodik kereskedési napon. A japán tőzsde munkaszüneti nap miatt zárva tartott, ugyanakkor a Nikkei határidős kontraktusai emelkedtek.
A Wall Streeten a Nasdaq 0,5 százalékkal emelkedett, és kedden új történelmi csúcson zárt. Az S&P 500 alig mozdult, míg a Dow 0,4 százalékkal esett.
A devizapiacokon az euró 1,1429 dolláron forgott, két hónapos mélypont közelében, miközben a befektetők egy újabb amerikai kamatemelés lehetőségét latolgatták. A dollár a jennel szemben is erősödött, 157,60 jenre.
Az arany unciánként 4379 dolláron cserélt gazdát. Az amerikai államkötvény-határidős ügyletek enyhén emelkedtek az olajárak mérséklődésével párhuzamosan, így a 10 éves állampapír hozama 5 százalék alatt maradt.
A befektetők a csütörtökre tervezett találkozót is várják Donald Trump és Hszi Csin-ping kínai elnök között. A napirenden várhatóan a kereskedelmi kérdések és a mesterséges intelligencia területén zajló verseny szerepel majd.
Kyle Rodda, a Capital.com vezető pénzpiaci elemzője szerint a közel-keleti háború bizonyulhat a piacok szempontjából meghatározóbbnak, többek között attól függően, hogy az Egyesült Államok rá tudja-e venni Kínát, hogy vesse latba befolyását Iránnál.