Az ENSZ-közgyűlésen kiemelt témává vált a mesterséges intelligencia, miután az irányítás alól kicsúszó rendszerek és cégbelső figyelmeztetések világszerte riadalmat keltettek, és szigorúbb állami felügyeletet sürgetnek. A vélemények rendkívül eltérők, főleg az USA és Európa között.
Az ENSZ-ben bontakoznak ki a mesterséges intelligencia (MI) jövőjéről alkotott legújabb elképzelések, miközben a világ vezetői a technológia jelentette fenyegetésről, illetve ígéretéről vitatkoznak. Az ENSZ távozó főtitkára, António Guterres nagyobb ellenőrzést sürgetett a mesterséges intelligencia felett, és baljós képekkel figyelmeztetett arra, mi minden mehet tévútra.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
„Határozzuk el, hogy élet-halál kérdéseiben soha nem adjuk át a döntést gépeknek. A gyilkos robotoknak nincs helyük a jövőnkben” – szólt Guterres búcsúbeszédében a világ vezetőihez. Emlékeztetett, hogy első közgyűlési beszédében egy évtizede, szintén figyelmeztetett a mesterséges intelligenciára.
Guterres szerint a világnak „meg kell teremtenie a felelős ütemű MI-fejlesztés feltételeit, valamint azokat a további garanciákat, amelyekkel kezelhetők a kockázatok”, ezért az ENSZ Biztonsági Tanácsa szerdán azt vitatja meg, miként lehet korlátokat szabni a technológiának. A tanácskozáson az iparág vezető nevei is felszólalnak.
Az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump ugyanakkor kitartott a mesterséges intelligencia szabályozásával szembeni ellenállás mellett. Azt állította, hogy a „mesterséges” szó alulértékeli a technológiát, és reményét fejezte ki, hogy a világ többi része is átveszi az általa javasolt új kifejezést. „A Szuperintelligencia »sokkal jobban hangzik, és jóval pontosabb” – fogalmazott. „Az Egyesült Államok teljes mértékben elutasít minden olyan kísérletet, amely globalista rendszert hozna létre a mesterséges intelligencia ellenőrzésére. Minden jelentős új technológia kihívásokkal jár, és a szuperintelligencia sem kivétel” – tette hozzá.
Trump szerint ugyanazok az emberek, akik azt mondták, hogy a globális felmelegedés miatt 12 éven belül mind meghalunk, most azt állítják, hogy az MI mindannyiunkat meg fog ölni, hogy a robotok ránk támadnak, és hogy minden teljes katasztrófába torkollik” - fogalmazott Trump.
Más országok viszont erős garanciákat sürgetnek
Az ENSZ-közgyűlés előtt több mint húsz, többségében európai ország vezetői kötelező érvényű biztonsági szabályok bevezetését sürgették a fejlett mesterséges intelligencia esetében, arra figyelmeztetve, hogy a technológia fejlődése gyorsabb lehet, mint az emberiség képessége annak ellenőrzésére.
A mesterséges intelligencia nagyhatalmai, Kína és az Egyesült Államok, nem álltak az elképzelés mellé.
Andy Burnham brit miniszterelnök közölte, hogy az Egyesült Királyság a 2027-es G20-elnöksége idején kezdeményezni fogja a globális MI-szabványok kidolgozását. Egyúttal bejelentette, hogy London mesterséges intelligencián alapuló védelmi partnerséget köt Washingtonnal a kritikus infrastruktúrát érő kibertámadások észlelésére.
„Azért fogunk dolgozni, hogy létrejöjjön egy egységes, globális elvekből és szabványokból álló keret, amely biztosítja azt az átláthatóságot és hozzáférést, amire a felkészültségünk növeléséhez és az MI-fejlesztés biztonságossá tételéhez szükségünk van” – mondta.
Emmanuel Macron francia elnök azt javasolta, hogy olyan mesterségesintelligencia-technológiát építsenek ki, amely független a nagyhatalmaktól. „Nem akarom, hogy bárki is valamelyik nagyhatalom vazallusává váljon” – mondta Macron a Közgyűlésen, nyilvánvalóan Kínára és az Egyesült Államokra utalva.
„Össze kell adnunk befektetési kapacitásainkat, hogy létrehozzunk egy csúcstechnológiájú, nyílt forráskódú MI-modellt, amelyet megosztunk egymással. Nem szabad másokra utaltnak lennünk.”
A mesterséges intelligencia területén működő, amerikai székhelyű óriásvállalatok maguk is sürgetik a globális együttműködést az MI biztonsága terén: az OpenAI vezetője, Sam Altman szerdán felszólal az ENSZ Biztonsági Tanácsában.