A következő napokban 40 fokos hőség várható az általában hűvösebb uniós országokban, a szakértők szerint a kórházak és az iskolák túlterhelődhetnek.
Rekordmagas hőmérsékletek perzselik ezen a héten Nyugat-Európa nagy részét, miközben az év eddigi legújabb hőhulláma a csúcspontjához közelít.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Franciaországban megugrott a vízbe fulladásos halálesetek száma, mivel az emberek folyókban és csatornákban próbálnak felfrissülni, miközben háztartások ezrei maradtak áram nélkül, miután az intenzív hőség üzemzavart váltott ki az északnyugati Finistère megyében.
Az ország kedden, június 23-án a mérések kezdete óta legforróbb napját élte, a francia meteorológiai szolgálat, a Météo-France perzselő 44,3 °C-ot mért Possosban, miközben a vörös riasztás alatt álló más térségek is példátlan hőmérsékletekben izzottak.
Az Egyesült Királyságban a britek akár 38 °C-os csúcsokra készülnek – az ország már így is átélte valaha volt legmelegebb júniusi napját, amikor 36,1 °C-ig emelkedett a hőmérséklet. Iskolák százait zárták be, mert attól tartanak, hogy a tanulók nincsenek biztonságban a fullasztóan forró épületekben.
Spanyolországban az előrejelzések szerint enyhén csökken majd a hőmérséklet. Ez nagy megkönnyebbülés a keddi, 44 °C-os napok után, amelyek felperzselték Dél-Andalúziát, a tartósan meleg idő azonban tovább folytatódik.
A meteorológusok azonban arra figyelmeztetnek, hogy az a légköri „kupola”, amely jelenleg Nyugat-Európát perzseli, hamarosan kelet felé vonul tovább – olyan országok felé, amelyek még kevésbé felkészültek az extrém hőségre.
Európa hőhulláma kelet felé tolódik
A WFY24 legfrissebb előrejelzései (forrás: angol) szerint a hétvégén Budapesten akár 40, Prágában 39 °C-ig is felkúszhat a hőmérséklet, ami 15 fokkal haladja meg az átlagos júniusi értékeket.
A szlovákiai Pozsonyban is akár 39 °C-os csúcsértékekre készülnek, ez 17 fokkal magasabb az ilyenkor szokásos napi átlagnál, miközben a bolgár Duna-síkság térségében vasárnap (június 28-án) akár 41 °C-ot is mérhetnek.
Ezekben a térségekben a hétvégén trópusi éjszakákra is számítani kell, amikor 24 órán át egyszer sem süllyed 20 °C alá a hőmérséklet.
Képes lesz-e Közép-Európa megbirkózni a hőhullámmal?
A nyugat-európai hőhullám már most is súlyos fennakadásokhoz és több tucat halálesethez vezetett, noha a mediterrán országok évek óta készülnek az ilyen szélsőségekre.
Spanyolországban például mára a világ egyik legkiterjedtebb hőségmenedékhely-hálózata működik, amelyek biztonságos, hűvös helyet és ivóvizet biztosítanak a leginkább veszélyeztetett közösségek számára.
Az ország módosította a szabadtéri munkavégzés szabályait is, hogy jobban védje a dolgozókat, szieszta-kultúrája pedig eleve tehermentesíti az embereket a nap legforróbb óráiban.
Franciaországban Párizs az úgynevezett városi hőszigethatás ellen lép fel – amikor a városok jóval melegebbek maradnak a környező vidéknél –, például azzal, hogy hőtároló beton- és aszfaltfelületeket tüntet el az utcáiról.
A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) adatai szerint 2020 óta több mint 100 ezer fát ültettek Párizsban, ebből 40 ezret a 2023-as télen, így egyre több életmentő árnyékot nyújtó zöldfelület áll a lakosok rendelkezésére.
Közép- és Kelet-Európa nagy része azonban a hagyományosan hűvösebb éghajlat miatt továbbra is szinte teljesen védtelen az égető hőséggel szemben.
„Közép-Európa háború előtti téglaépületei és a kommunista korszakban emelt betonszerkezetű panelházak nagyon nagy hőtároló tömeggel rendelkeznek, de soha nem úgy tervezték őket, hogy képesek legyenek leadni a nyári meleget” – mondja Ioanna Vergini, a WFY24 alapítója az Euronews Earthnek.
„A kevés árnyékolás, a korlátozott szellőzés és a hűtés hiánya miatt ezek az épületek napközben elnyelik a hőt, majd még éjszaka is a lakásokba sugározzák. A legrosszabbul a legfelső emeleti lakások járnak, a panelházakat pedig rendre a térség leginkább hősebezhető lakóépületei között emlegetik.”
A hőhullámok idején akár életmentő légkondicionálás Közép-Európában is jóval ritkább, mint a napsütötte mediterrán térségekben – sőt még olyan, viszonylag alacsony klímaberendezés-ellátottságú országokhoz képest is, mint Franciaország.
„A legtöbb közép-európai háztartás számára az egyetlen enyhülést az jelenti, ha éjszaka ablakot nyitnak – ez az, amit ez az időjárási helyzet most el is vesz tőlük” – magyarázza Vergini.
A trópusi éjszakák miatt napnyugta után sem tudnak megszabadulni a hőségtől az emberek, így a szervezetnek jóval kevesebb ideje jut az éjszakai regenerálódásra.
„A forró éjszakák önálló tényezőként járulnak hozzá a hőhullámokhoz köthető halálozásokhoz Európában: legalább annyira veszélyesek, mint a nappali hőmérsékleti csúcsok, nem pusztán másodlagosak. A legújabb kutatások kifejezetten az ilyen, nappal és éjszaka együttesen jelentkező szélsőséges eseményeket tartják a legveszélyesebbeknek” – teszi hozzá Vergini.
A szélsőséges hőség következményei
Bulgáriában, Magyarországon és Csehországban most az a veszély fenyeget, hogy a kórházakra és a sürgősségi szolgálatokra rendkívüli terhelés nehezedik, mivel a nagy hőség idején rendszerint megugrik az ellátás iránti igény.
Az Egyesült Királysághoz hasonlóan azokon a helyeken, ahol nincs megfelelő hűtési infrastruktúra, iskolák és más közintézmények is kénytelenek lehetnek bezárni vagy módosítani nyitvatartásukat.
„A Duna menti síkságokon zajló építőipari és mezőgazdasági munka, valamint a vasúti hálózat jelenti a legkritikusabb működési pontokat” – figyelmeztet Vergini.
„A hőség miatt sebességkorlátozásokat kell bevezetni, és a sínek deformálódásának kockázata is megnő, ahogy emelkedik a pálya hőmérséklete, több közép-európai vasúttársaság már most jelezte is a hőség miatti intézkedéseket erre az időszakra.”