A nyár milliók számára a tengerparton indul, de a klímaváltozás miatt terjedő, „húsevőként” ismert Vibrio baktérium riadalmat kelt, különösen a Földközi-tengeren.
Most, hogy a nyár hivatalosan is elkezdődött, turisták milliói várják türelmetlenül a vakációt, hogy sok esetben a tengerpartra utazzanak, és így élvezhessék a strandot. Csakhogy idén sötét árnyék vetül a turizmusra a tengerben elszaporodó baktériumok miatt.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az elmúlt években az európai partvonal különböző pontjain szennyezési eseményeket és egészségügyi riasztásokat jegyeztek fel, amelyek miatt korlátozni kellett a fürdőzést, a folyamatosan emelkedő vízhőmérséklet és a növekvő turisztikai nyomás közepette.
„A Földközi-tenger már most megmutatja, mit jelent egy forróbb világ” – mondja a Mediterrán Unió Projektek, Éghajlati Akció és Energetikai Reziliencia részlegének elemzője, Hatim Aznague az Euronewsnak nyilatkozva. „Azok az országok, amelyek osztoznak ezen a tengeren, még mindig dönthetnek úgy, hogy a megoldáson is osztoznak.”
A „húsevő baktérium” jelentette fenyegetés
A legnagyobb aggodalmat a Vibrio baktérium okozza: ez természetes eredetű mikroorganizmusok családja, amely a meleg, enyhén sós part menti vizekben fordul elő. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) tájékoztatása szerint (forrás: spanyol) „a Vibrio vízi baktérium, amely a tenger gyümölcseiben is előfordulhat”, és egyes törzsei az egyszerű gyomor- és bélhuruttól a súlyos, akár halálos kimenetelű fertőzésekig terjedő megbetegedéseket okozhatnak.
Európában a legjelentősebb fajok közé tartozik a Vibrio vulnificus, a Vibrio parahaemolyticus és a Vibrio cholerae bizonyos változatai. Az EFSA arra figyelmeztet, hogy ezek a baktériumok fertőzést okozhatnak nyers tengeri herkentyűk fogyasztásával vagy a vízben lévő nyílt sebek érintkezése révén.
A törzsek többsége ártalmatlan, de némelyikük – például a sajtó által „húsevő baktériumnak” keresztelt Vibrio vulnificus – súlyos, kivételes esetekben akár halálos fertőzéseket is okozhat, főként nyílt sebekkel rendelkező vagy legyengült immunrendszerű embereknél.
„A Vibrio közeli rokona a kolerát okozó baktériumnak, jóllehet a két mikroorganizmus nagyon eltérő betegségeket vált ki” – magyarázza (forrás: spanyol) a Gavi szervezet. „Súlyos esetekben a fertőzés nekrotizáló fasciitishez vezethet, amikor a seb körüli szövetek gyorsan elhalnak. A baktérium a véráramba is bejuthat, szepszist okozva, és egyes betegeknél az érintett végtag amputációjára is szükség lehet.”
Emellett az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) arra figyelmeztetett (forrás: spanyol), hogy „a teljes nyári szezonban megnő a Vibrio-fertőzések kockázata”, különösen hőhullámok idején, mint amilyenre Európa idén júniusban is készül, valamint a sekély part menti vizekben. A kockázat nemcsak az egészségre, hanem az ökológiai rendszerre is kiterjed: ezek a baktériumok olyan környezetben szaporodnak a legjobban, ahol a tengeri ökoszisztéma természetes egyensúlya felborul.
A Földközi-tenger – az éghajlatváltozás „előképe”
A kutatások szerint a hőmérséklet és a sótartalom a két fő tényező, amely a Vibrio elszaporodását hajtja. A Földközi-tenger magasabb természetes sótartalma történelmileg visszafogta a Vibrio vulnificus – a legsúlyosabb fertőzésekhez köthető törzs – terjedését, így a Balti- és az Északi-tenger partvidéke számított a legnagyobb kockázatú térségnek a legveszélyesebb esetek szempontjából.
Az éghajlatváltozás azonban különösen látványosan jelentkezik a Földközi-tengeren, amelyet a tudósok a globális felmelegedés egyik legsebezhetőbb régiójának tartanak. A Földközi-tenger melegedő tendenciája közvetlen hatással van a part menti vizek bakteriális kockázataira.
Aznague, aki a klíma- és energiapolitika szakértője, arra figyelmeztet, hogy a jelenség nem elszigetelt, hanem szerkezeti jellegű. „Fontos hangsúlyozni, hogy a Földközi-tenger nem az éghajlatváltozás áldozata, hanem annak előképe. Ez a bolygó egyik leggyorsabban melegedő tengere.”
Az elemző rámutat, hogy a víz hőmérsékletének emelkedése, a szennyezés és a part menti területek alacsonyabb sótartalma együtt ideális környezetet teremt a kórokozók elszaporodásához. „A melegebb víz – különösen ott, ahol kevésbé sós, például a folyótorkolatoknál és az általuk elzárt lagúnákban – jóval kedvezőbb a patogén baktériumok számára.”
Az olyan friss jelentések, mint az EFSA-é, arra figyelmeztetnek, hogy „a klímaváltozás miatt világszerte, így Európában is várhatóan nő a Vibrio előfordulása a tenger gyümölcseiben”, különösen az alacsony sótartalmú vizekben és a folyótorkolatokban. A Földközi-tenger óriási turisztikai nyomása és gyors felmelegedése miatt a biológiai átalakulás egyik kulcshelyszínévé válik.
Gazdasági csapás, amely közvetlenül a turizmust sújtja
Az egészségügyi kockázaton túl a Vibrio terjedésének közvetlen gazdasági következményei is vannak. Aznague tömören így foglalja össze: „A mi partvidékünkön a tengerpart nem a gazdaság része – maga a gazdaság!”
A strandok lezárása vagy az egészségügyi figyelmeztetések kiadása a főszezon kellős közepén közvetlenül sújtja Európa egyik legfontosabb gazdasági hajtóerejét: a tengerparti turizmust. „Egy lezárt strand a klímaváltozás hatása, mellékelve a számlával” – jegyzi meg az elemző, aki arra is figyelmeztet, hogy egy megtépázott hírnév helyreállítása évekig tarthat.
A Földközi-tenger térsége a világ leglátogatottabb turisztikai régiója, így bármely ideiglenes lezárás hatása megsokszorozódik. Szállodák, éttermek és a helyi gazdaságok közvetlenül függenek a partvonal stabilitásától, amelyet most egyre gyakoribb biológiai jelenségek fenyegetnek.
Az EFSA szerint a hőmérséklet-emelkedés és a szélsőséges időjárási események megsokszorozzák a kockázatos területeket, miközben egyes törzsekben kimutatott antimikrobiális rezisztencia újabb aggodalmat kelt a közegészségügy számára.
Nem jövőbeli, hanem jelenlegi kockázat
A Mediterrán Unió (forrás: spanyol) szerint a probléma már nem az éghajlat jövőjéhez, hanem a jelenhez tartozik. Ez a tenger globális hőmérőként mutatja meg, mi történhet más régiókban a következő évtizedekben. A tudósok ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy ahogy tovább melegszik a Földközi-tenger, és megváltoznak a sótartalom mintázatai, a helyzet tovább romolhat.
A megoldás – hangsúlyozza Aznague – a szorosabb együttműködésben és az összehangolt intézkedésekben rejlik, és kiemeli: „Nem elfogadható, hogy engedményeket tegyünk sem az egészségünk, sem az éghajlat terén.”
Ebben az összefüggésben a Vibrio baktérium nemcsak egyre növekvő egészségügyi fenyegetés, hanem annak a tengeri ökoszisztémának a jelzője is, amely villámgyors átalakuláson megy keresztül. Vagy ahogy Aznague az interjúban összefoglalja: „A baktériumok nem maguk a történet, csak a hírvivők; a történet a hő és a szennyezés miatt felborult egyensúlyú tenger.”