A nyár kezdetén turisták milliói néznek a tengerre, ám a klímaváltozás miatt terjedő Vibrio, a „húsevő baktérium”, strandbezárásokkal fenyeget Európában, és főként a Földközi-tengeren kelt riadalmat.
Most, hogy a nyár hivatalosan is elkezdődött, turisták milliói várják türelmetlenül a nyaralást, hogy sokan közülük a tengerpartra utazzanak és élvezzék a strandolást. Idén azonban hosszú árnyék vetül az idegenforgalomra a tengeri baktériumok elszaporodása miatt.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az elmúlt években Európa partvidékének különböző szakaszain szennyezési esetekről és egészségügyi riasztásokról számoltak be, amelyek a tengerhez való hozzáférés korlátozására kényszerítettek, miközben a tengervíz hőmérséklete folyamatosan emelkedik, és egyre nő a turizmus okozta nyomás.
„A Földközi-tenger megmutatja nekünk, mit jelent egy forróbb világ” – mondja a Mediterrán Unió klímavédelmi és energetikai ellenálló-képességi projektjeinek elemzője, Hatim Aznague az Euronewsnak. „Azok az országok, amelyek osztoznak ezen a tengeren, még dönthetnek úgy, hogy a megoldáson is megosztoznak.”
A „húsevő baktérium” fenyegetése
A figyelem különösen a Vibrio baktériumokra irányul: ezek természetes eredetű mikroorganizmusok, amelyek a meleg, enyhén sós part menti vizekben fordulnak elő. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) közlése szerint (forrás: spanyol) „a Vibrio vízi baktérium, amely a tenger gyümölcseiben is jelen lehet”, és egyes törzsei az enyhe gyomor-bélrendszeri panaszoktól a súlyos, akár halálos kimenetelű fertőzésekig terjedő megbetegedéseket okozhatnak.
Európában a legfontosabb fajok közé tartozik a Vibrio vulnificus, a Vibrio parahaemolyticus és a Vibrio cholerae bizonyos variánsai. Az EFSA arra figyelmeztet, hogy ezek a baktériumok nyers tengeri eredetű élelmiszerek fogyasztásával vagy nyílt sebek vízzel való érintkezése útján okozhatnak fertőzést.
A törzsek többsége ártalmatlan, de némelyik, például a Vibrio vulnificus – amelyet a média „húsevő baktériumként” emleget – kivételes esetekben súlyos, sőt halálos fertőzéseket is okozhat, elsősorban nyílt sebekkel rendelkező vagy legyengült immunrendszerű embereknél.
„A Vibrio közeli rokona a kolerát okozó baktériumnak, jóllehet a két mikroorganizmus egészen eltérő betegségeket idéz elő” – magyarázza (forrás: spanyol) a Gavi szervezet. „Súlyos esetekben a fertőzés nekrotizáló fasciitishez vezethet, amikor a seb körüli szövet gyors ütemben elhal. A baktérium a véráramba is bejuthat, szepszist okozva, és olykor az érintett végtag amputációjára is szükség lehet.”
Emellett az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) arra figyelmeztetett (forrás: spanyol), hogy „a Vibrio-fertőzések kockázata az egész nyári szezonban magasabb”, különösen hőhullámok idején, mint amilyenre idén júniusban Európában számítanak, illetve a sekély part menti vizekben. A kockázat nemcsak az egészséget fenyegeti, hanem az ökoszisztémát is: ezek a baktériumok olyan környezetben szaporodnak, ahol a tengeri ökoszisztéma természetes egyensúlya már megbomlott.
A Földközi-tenger, a klímaváltozás „előképe”
A kutatások szerint a hőmérséklet és a sótartalom a két legfontosabb tényező, amely a Vibrio elszaporodását hajtja. A Földközi-tenger magasabb természetes sótartalma hagyományosan visszafogta a Vibrio vulnificus – vagyis a legsúlyosabb fertőzésekkel összefüggésbe hozott törzs – térnyerését a térségben, így a Balti- és az Északi-tenger partvidéke számított a legnagyobb kockázatú területnek a legveszélyesebb esetek szempontjából.
A klímaváltozás hatásai azonban a Földközi-tengeren különösen látványosak: a tudósok szerint ez a Föld egyik, a globális felmelegedésnek leginkább kitett régiója. A tenger melegedésének tendenciája közvetlenül növeli a baktériumfertőzések kockázatát a part menti vizekben.
A klíma- és energiapolitikával foglalkozó szakértő, Aznague arra figyelmeztet, hogy a jelenség nem elszigetelt, hanem szerkezeti. „Fontos látni, hogy a Földközi-tenger nem a klímaváltozás áldozata, hanem annak előképe. A bolygó leggyorsabban melegedő tengerei közé tartozik.”
Az elemző hangsúlyozza, hogy a víz hőmérsékletének emelkedése, a szennyezés és a part menti területek csökkenő sótartalma együtt ideális táptalajt teremt a kórokozók elszaporodásához. „A melegebb víz – különösen ott, ahol kevésbé sós, például a folyótorkolatoknál vagy az általuk elzárt lagúnákban – sokkal kedvezőbb a patogén baktériumok számára.”
Az EFSA legutóbbi jelentéseihez hasonló dokumentumok arra figyelmeztetnek, hogy „a Vibrio előfordulása a tenger gyümölcseiben világszerte és Európában is növekedni fog a klímaváltozás következtében”, különösen az alacsony sótartalmú vizekben és az esztráriumokban. A Földközi-tenger az intenzív turisztikai nyomás és a gyors felmelegedés miatt a biológiai átalakulás egyik fő színterévé válik.
Gazdasági csapás, amely közvetlenül a turizmust érinti
Az egészségügyi kockázatokon túl a Vibrio terjedése közvetlen gazdasági következményekkel jár. Aznague tömören így foglalja össze a helyzetet: „A mi partjainknál a tengerpart nem csupán része a gazdaságnak, az maga a gazdaság!”
A strandok lezárása vagy az egészségügyi figyelmeztetések kiadása a főszezon közepén közvetlenül sújtja Európa egyik legfontosabb gazdasági húzóágazatát, a tengerparti turizmust. „Egy lezárt strand klímaválság okozta károsodást jelent, amelynek mindig ára van” – mutat rá az elemző, aki arra is figyelmeztet, hogy a „megrendült hírnevet évekbe telik helyreállítani”.
A Földközi-tenger térsége a világ leglátogatottabb turisztikai régiója, ami tovább növeli bármilyen átmeneti lezárás hatását. A szállodák, az éttermek és a helyi gazdaságok közvetlenül függenek a partvonal stabilitásától, amelyet ma egyre gyakoribb biológiai jelenségek fenyegetnek.
Az EFSA szerint a hőmérséklet-emelkedés és a szélsőséges időjárási események egyre több térséget tesznek kockázatossá, miközben egyes törzsekben megjelenő antimikrobiális rezisztencia újabb aggodalomra ad okot a közegészségügy számára.
Nem jövőbeli, hanem máris jelen lévő kockázat
A Mediterrán Unió (forrás: spanyol) szerint a probléma már nem a jövő klímájához tartozik, hanem a jelen valósága. Ez a tenger globális hőmérőként működik, megmutatva, mi történhet más régiókban a következő évtizedekben. A kutatók ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy ahogy a Földközi-tenger tovább melegszik, és változik a sótartalom eloszlása, a helyzet is átalakulhat.
A megoldás, ahogy Aznague hangsúlyozza, a nagyobb együttműködésben és az összehangolt lépésekben rejlik, és kiemeli: „Nem fogadható el, hogy egészségünkből vagy a klímából engedjünk.”
Ebben az összefüggésben a Vibrio baktérium nem pusztán egyre nagyobb egészségügyi fenyegetés, hanem annak a jele is, hogy a tengeri ökoszisztéma robbanásszerű átalakuláson megy keresztül. Vagy ahogy Aznague az interjúban összefoglalja: „Nem a baktériumok jelentik a történetet, ők csak a hírvivők; a történet maga a hő és a szennyezés miatt kibillent egyensúlyú tenger.”