Az Európai Bizottság ösztönzi az EU-tagállamokat az árak adóügyi eszközökkel történő csökkentésére, mivel az adótételek nagy szerepet játszanak az energiaárak alakulásában.
Az európai vezetők ismét versenyt futnak az idővel, hogy tompítsák az emelkedő olajárak hatását, mivel a szaúdi olajszállítmányok késnek vagy elmaradnak az újabb közel-keleti konfliktus-eszkaláció közepette, ami sok fővárosban attól való félelmet kelti, hogy az üzemanyagárak az egekbe szöknek.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A legújabb sokk Szaúd-Arábiából érkezik, ahol a húszi és iraki támadások miatt ideiglenesen le kellett állítani az 1200 kilométer hosszú kelet-nyugati olajvezetéket, amely kulcsfontosságú útvonalnak készült a Hormuzi-szoros megkerülésére.
Ha a fennakadások tartóssá válnak, akár a világ olajkínálatának 4 százalékát is veszélyeztethetik, ráadásul mindez azután történik, hogy Szaúd-Arábia kőolaj-kitermelése augusztusban több mint harminc éve nem látott mélypontra zuhant. Közben a Brent típusú kőolaj ára a növekvő ellátási kockázatok miatt nemrég hordónként 113 dollár fölé emelkedett.
Franciaországban és Olaszországban, ahol 2027-ben sorsdöntő választásokat tartanak, a magas energiaárak komoly belpolitikai kérdést jelentenek, mivel a választók az állampolgárok vásárlóereje alapján készülnek megítélni a kormányokat.
Franciaországban a dráguló energia és üzemanyag már most fokozza a fogyasztói aggodalmakat: az infláció augusztusban elérte a 2,7 százalékot, amelynek fő hajtóereje az energia volt. Olaszország hasonló problémával küzd: ott augusztusban 3,3 százalékra gyorsult az infláció, nagyrészt az energiaárak miatt, miközben a benzin és a gázolaj ára meredeken emelkedett.
Francia diplomácia
Szerda este Emmanuel Macron francia elnök „mozgósítást” rendelt el az üzemanyagárak megfékezésére, és azt mondta, hogy Franciaország azon dolgozik, hogy biztosítsa az olajellátást és mérsékelje az autósokra nehezedő terheket.
Macron az energiaellátás biztonságát közvetlenül összekapcsolta a közel-keleti diplomáciával, és a hét eleji, az iraki miniszterelnökkel folytatott tárgyalásai után azzal érvelt, hogy a Hormuzi-szorost megkerülő alternatív útvonalak és a térség feszültségcsökkentése szükségesek a francia fogyasztók védelméhez.
„A legfontosabb feladat a hajózás szabadságának helyreállítása a Hormuzi-szorosban, amely létfontosságú ütőere az olajszállításnak, partnereink energia-infrastruktúrájának védelme és a kitermelés biztosítása. Létfontosságú, hogy garantáljuk saját ellátásunkat. Koalíciós partnereinkkel közösen dolgozunk azon, hogy biztosítsuk a hajózás szabadságát a Hormuzi-szorosban” – írta Macron az X-en.
A francia elnök hozzátette: a „a hajózás szabadságáért dolgozó koalíciós partnerekkel” közösen végzett munka célja, hogy alternatív útvonalakat nyissanak a Hormuzi-szoroson át, csökkentsék az életfontosságú vízi útvonaltól való függést, és biztosítsák az ellátást.
Olaszország eltörli az autókra kivetett illetéket
Közben Giorgia Meloni miniszterelnök péntekre virradóra bejelentette a kis- és közepes teljesítményű autókra kivetett illeték megszüntetését, amelyet az egyik leginkább gyűlölt adónak nevezett az olaszok körében.
„Úgy döntöttünk, hogy az eddig az üzemanyagárak emelkedésének kezelésére fordított források egy részét egyszerű, strukturális intézkedésre csoportosítjuk át, amelyet kifejezetten azoknak szánunk, akik nap mint nap autót vagy motorkerékpárt használnak munkába járáshoz, gyermekeik szállításához vagy közlekedésre” – írta Meloni az X-en.
Az olasz kormányfő hangsúlyozta, hogy az autóadót 2027 után is fenn kívánja tartani, kiemelve, hogy az intézkedés célja, hogy „strukturális és tartós” legyen. Meloni azt is kérte az Európai Bizottságtól, hogy az energiaválságot kezelje védelmi szükséghelyzetként, és enyhítse azokat a fiskális szabályokat, amelyekhez a tagállamoknak igazodniuk kell.
Ezzel párhuzamosan Róma már elfogadott olyan intézkedéseket, amelyek felgyorsítják a hazai olaj- és gázprojektek fejlesztését, és az emelkedő kitermelést kifejezetten az energiaellátás biztonságát növelő átfogó válasz részének tekinti.
Spanyolország szeptember 1-jétől megduplázta a gázolaj jövedéki adójának csökkentését literenként 20 centre, miután júliusban 15,7 százalékkal ugrott meg a gázolaj ára, ezzel aktiválva a kormány válságkezelő csomagjában szereplő automatikus mechanizmust. Carlos Cuerpo spanyol gazdasági miniszter csütörtökön Madridban találkozik a szociális partnerekkel, hogy felmérjék a háború hatásait Spanyolországra.
Németország hamarosan lép
Friedrich Merz kancellár nemrég közölte, hogy Berlin „hamarosan” bemutatja azokat az intézkedéseket, amelyek enyhíteni hivatottak a rekordmagas üzemanyagárak hatását. A benzin és a gázolaj literenkénti ára csütörtökön 2,45 eurón állt a Német Autóklub adatai szerint.
Németország azonban, akárcsak más országok, jelentősen ki van téve az importált energiának, így a kormánynak csekély mozgástere van az alapvető nemzetközi árak befolyásolására. Miután a legutóbbi tartományi választáson rengeteg mandátumot veszítettek a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért párttal szemben, Merz kereszténydemokratáinak kényes egyensúlyt kell találniuk, hogy ne idegenítsék el tovább a választóikat.
Merz a problémát olyan kihívásként is bemutatta, amely nemzetközi összehangolást igényel, figyelmeztetve, hogy a húszik Bab el-Mandab térségében növekvő befolyása veszélyezteti a szaúdi és más regionális olajexportot, és tovább szűkíti a globális energiapiacokat.
„A húszik ma már stratégiai pozíciókat ellenőriznek a Bab el-Mandab-szoros térségében, és Szaúd-Arábiában energetikai létesítményeket támadnak; ez tovább súlyosbítja a helyzetet a nemzetközi energiapiacokon” – mondta Merz egy szeptember 14-i sajtótájékoztatón.
Árprobléma
Arra a kérdésre, hogy Európa egy esetleges ellátási sokk felé tart-e, a Bizottság egyik szóvivője azt válaszolta, hogy elsősorban az árképzés jelenti a válságot, nem pedig a gázolajhiány, és felhívta a figyelmet arra, hogy eddig egyetlen tagállam sem jelzett ellátásbiztonsági aggodalmakat.
„Jelenleg nincs ellátási probléma az EU-ban” – mondta Anna-Kaisa Itkonen, a Bizottság szóvivője az Euronewsnak. „Európában a repülőgép-üzemanyag és a gázolaj iránti keresletet továbbra is magasabb uniós finomítói termelés, valamint a globális piacokról érkező alternatív szállítások elégítik ki.”
Itkonen ugyanakkor elismerte, hogy a közel-keleti konfliktus alakulása, valamint a szokásos őszi és téli keresleti trendek hatással lehetnek a következő hetekre és hónapokra, és tovább szűkíthetik a piacokat.
„Még nem jutottunk el odáig, hogy hozzányúljunk a stratégiai készletekhez, és a tagállamokkal, valamint az iparági szereplőkkel együtt folyamatosan figyeljük a helyzetet” – tette hozzá.
A Bizottság ennek ellenére közölte, hogy arra ösztönzi az uniós országokat: az adórendszeren keresztül tompítsák az árakat, mivel az adózás döntő szerepet játszik az energiaárak alakulásában, és emlékeztetett arra, hogy nincs lehetősége befolyásolni a világpiaci olajárakat.
Homayoun Falakshashi, a piaci elemzésekkel foglalkozó Kpler vállalat nyersolaj-elemzési részlegének vezetője szerint a szaúdi kiesés – amely akár napi 5,5 millió hordót is érinthet – végül kevésbé lehet súlyos a vártnál, mivel a szaúdiak közölték, hogy megkezdték a sérült vezeték javítását.
„Napi 3,5–4 millió hordónyi export van veszélyben, valamint mintegy 1,5 millió hordó, amely a Szaúd-Arábia nyugati részén működő finomítókat látja el, így ez a gázolaj piacának is kedvező, vagyis áremelkedést hoz” – mondta Falakshashi az Euronewsnak, utalva arra, hogy az árak a kínálattól függetlenül is felfelé mozdulhatnak.
Falakshashi ugyanakkor úgy vélte, hogy az átmenő forgalom várhatóan napi 3–4 millió hordóra áll vissza az eddigi 5,5 millióról.
„Másfelől úgy halljuk, hogy a janbúi berakodások folytatódnak, de ezt egyelőre nem tudjuk megerősíteni. A kulcskérdés tehát az, mennyi olajat tudnak berakodni a keleti parton (Ras Tanura), és hogy ezek a mennyiségek ki tudnak-e jutni a Perzsa-öbölből.”
Lendületben az extraprofit-adó
A száguldó árak és emelkedő infláció közepette egyre nagyobb teret nyer az extraprofit-adó bevezetésének követelése: több uniós képviselő és európai vezető is szóba hozta ezt Ursula von der Leyen szeptember 16-i évértékelő beszédének margóján.
A strasbourgi plenáris ülésen tartott beszédében Iratxe García Pérez, a középbal irányzatú Szocialisták és Demokraták frakciójának vezetője azt javasolta, hogy vezessenek be extraprofit-adót az energetikai vállalatokra, és annak bevételéből finanszírozzanak szociális támogatási programot.
„Trump és Netanjahu Irán elleni háborúja megerősítette az ajatollahokat, és az egekbe hajtotta a megélhetési költségeket” – mondta. „Gyorsítsuk fel a megújuló energiaforrások terjedését, és érjük el, hogy azok is hozzájáruljanak a terhekhez, akik profitálnak ebből a válságból.”
García szerint a plusz hozzájárulásból a sérülékeny háztartásokat támogatnák: abból fizethetnék villanyszámlájukat, tölthetnék meg bevásárlókocsijukat, tankolhatnának autójukba, és fűthetnék otthonukat.
Szavait visszhangozta zöldpárti kollégája, Terry Reintke is, aki azzal érvelt, hogy az energetikai cégek továbbra is hatalmas hasznot húznak Európa rendkívüli energiaválságából, miközben a fogyasztókra hárul a nagy számla.
Augusztusban Németország, Spanyolország, Portugália, Olaszország, Lengyelország és Ausztria arra kérte az ír EU-elnökséget, hogy tűzze napirendre az egész unióra kiterjedő extraprofit-mechanizmust a pénzügyminiszterek szeptember 22-i ülésén.
Esther Lynch, az Európai Szakszervezeti Szövetség főtitkára – a szervezet több millió munkavállalót képvisel az EU-ban – azt mondta, hogy az extraprofit-adók bevezetése „igazságossági kérdés”, amelyre szükség van az árleszorítás érdekében, és hogy enyhítse a dolgozó emberekre nehezedő költségnyomást.
„Már jó ideje nyilvánvaló, hogy az energetikai vállalatok kihasználják a geopolitikai válságot, és a hosszú ideje tartó megélhetési válsággal küzdő dolgozó emberek kárára gazdagodnak” – mondta Lynch az Euronewsnak.