A neoklasszicista épület a vészkorszakban zárt be. Az elmúlt több mint hatvan évben az Országos Széchényi Könyvtár újságok másodpéldányait tárolta itt. A felújítást követően azonban egy új rabbi és több száz rákospalotai zsidó család vette birtokba az impozáns zsinagógát.
Kereken 100 évvel első felavatása után ismét elhelyezték a Tórát a Rákospalotai zsinagógában, és ezzel a hitközpontot visszaadták a budapesti zsidó közösségnek. A rákospalotai gettót 1944. júliusában ürítették ki. A 3000 deportált zsidóból csak 300-an élték túl a holokausztot. A zsinagóga rabbiját - az alapító Duschinszky Mihály fiát - Borba hurcolták. Az épület a II. világháború után két évtizedre elnéptelenedett, majd a kommunizmus alatt térkép és könyvraktárként használták. ,,Poros újságtömegek voltak, hatalmas polcokon. A mögöttem lévő telek be volt építve három emelettel. Borzalmas érzés volt."
Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezetője azt is elmondta, hogy a Feith Mihály tervei alapján 1926-ban épült, neoklasszicista és art deco jegyeket ötvöző épületet 2025-ben vásárolták meg, és felajánlásokból mindössze egy év alatt helyre is állították a régi fényét.
A felújítás alatt követték az örökségvédelem szabályait, így megpróbálták az eredeti állapotát és díszítéseit megőrizni, de a modern kornak megfelelően sok új funkció is bekerült. Például a karzaton egy gyerek játszósarkot is kialakítottak, hogy minél több család is látogassa a zsinagógát.
Az újranyitásra Duschinszky rabbi leszármazottai is Rákospalotára utaztak Izraelből, hogy a helyi zsidó elöljárókkal együtt énekelve, táncolva és imádkozva ünnepeljék egy újabb elfeledett műemlék feltámadását.