Az amerikai törvényhozók átfogó új szankciókat fogadtak el Oroszország gazdasága és Putyin szűk köre ellen, Trump pedig várhatóan aláír egy törvényt, amely magas vámokat helyez kilátásba az orosz olaj fő vásárlóira, köztük Kínára és Indiára.
Az Egyesült Államok Képviselőháza szerdán jóváhagyta az Oroszország elleni új, nagyszabású szankciócsomagot, megnyitva az utat Donald Trump elnök előtt, hogy törvénybe iktassa a Moszkvával szemben hozott legjelentősebb amerikai jogalkotási lépést azóta, hogy visszatért a Fehér Házba.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A képviselők 262:159 arányban fogadták el az intézkedést, miután a szenátus már múlt hónapban elsöprő többséggel, 86:11 arányban jóváhagyta azt. Trump jelezte, hogy aláírja.
A szankciók Oroszország energia- és védelmi iparát, Vlagyimir Putyin elnököt és közvetlen környezetének magas rangú tisztségviselőit, valamint az úgynevezett „árnyékflottát” veszik célba, azt a tankhajó-hálózatot, amelyet Moszkva a meglévő nyugati korlátozások kijátszására használ.
A globális energiapiacok szempontjából kulcsfontosságú, hogy a törvény felhatalmazza Trumpot: akár 100 százalékos vámot is kivethet azon országokra, amelyek továbbra is nagy mennyiségben vásárolnak orosz olajat és gázt. Az intézkedés elsősorban Kínát és Indiát célozza, Moszkva két legfontosabb megmaradt vásárlóját.
Ez a vámtételekről szóló rendelkezés még a Washingtonban Ukrajnát támogató politikusok körében is vitát váltott ki. Néhány demokrata, miközben a keményebb fellépést támogatja Oroszországgal szemben, ellenezte, hogy az elnök ilyen széles körű felhatalmazást kapjon a kereskedelempolitika alakítására.
Gregory Meeks, a képviselőház külügyi bizottságának rangidős demokratája bírálta a jogszabály megfogalmazását, szerinte az a szankciókra vonatkozó kötelező erejű vállalások helyett az elnöki vámtarifa-hatalmat helyezi előtérbe. Azt mondta, támogatta volna a törvényt, ha kiveszik belőle a vámtételekre vonatkozó részeket, a republikánusok azonban megakadályozták ezek módosítását.
E fenntartások ellenére a demokraták többsége végül a törvény mellett szavazott, miközben néhány republikánus a szabadpiaci elvek sérelmére hivatkozva ellenezte azt. A támogatók szerint az extra nyomásgyakorlásra szükség van, mivel Oroszország teljes körű inváziója az ötödik évébe lép, és továbbra sincs kilátás tűzszünetre.
Kijev üdvözli a törvényt, India azonban kitart
A voksolásra akkor került sor, amikor orosz dróntámadások polgári közlekedési eszközöket értek Dél-Ukrajnában, és öt ember életét oltották ki a kijevi hatóságok közlése szerint. A támadás még sürgetőbbé tette a törvény elfogadására irányuló felhívásokat az Ukrajnát támogató kampánycsoportok részéről.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közvetlenül a kongresszust lobbizta a szankciók elfogadásáért, mondván, hogy csak a tartós gazdasági nyomás kényszerítheti Moszkvát tárgyalásokra. Júliusi washingtoni látogatásán azt mondta, Oroszország havonta mintegy 30 ezer katonát veszít, mégsem mutatja a háború lezárásának jelét, hozzátéve, hogy a harctéri kezdeményezés már kicsúszott Putyin kezéből.
India csütörtökön úgy reagált, hogy nem kíván irányt váltani: jelezte, továbbra is vásárol orosz olajat „diverzifikált beszerzésen keresztül és a változó piaci folyamatoknak megfelelően”.
Oroszország továbbra is India egyik legfontosabb stratégiai és katonai partnere, ami megnehezíti Washington számára Moszkva gazdasági elszigetelését.
A jogszabály az orosz hadigépezetet támogató vállalatokat és külföldi szervezeteket is célba veszi, és kiterjeszti az Iránhoz kapcsolódó meglévő szankciókat. Több mint egyéves halogatás után született meg, ami Trump általános törekvését tükrözi arra, hogy a szankciók és a vámpolitika fölötti ellenőrzést maga tartsa kézben, ahelyett hogy azt a kongresszusra ruházná át.
Ukrán érdekérvényesítő csoportok üdvözölték a törvény elfogadását, ugyanakkor gyors és szigorú végrehajtást sürgettek. „Amint a törvényt gyorsan aláírják és hatályba lép, erőteljes amerikai végrehajtásban bízunk, hogy végre elapadjanak a Kreml hadikasszáját feltöltő pénzáramlások” – mondta Szvitlana Romanko, a Razom We Stand energiaipari lobbicsoport képviselője.
„Minden egyes nap késlekedés egy újabb nap, amikor Ukrajnában még több embert kell eltemetnünk.”