A szeptemberi választások után várható mozgósításról szóló hírek egyre több fiatal oroszt késztetnek lakóhelyváltásra. A relokációban segítő jogvédők és ügyvédek szerint 2022-vel ellentétben az emberek most nem várnak az utolsó pillanatig, hanem időben távoznak.
Szeptember elejére az Oroszországból való kivándorlással kapcsolatos sürgősségi segítségkérések és tanácsadási igények száma csaknem nyolcszorosára nőtt a nyár elejéhez képest - erről számolnak be az „Kovcseg” nevű háborúellenes projekt koordinátorai. Ők valódi „pánikhullámról” beszélnek az Ukrajna elleni háborúba való küldéstől tartó oroszok körében.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Szakértők szerint a fiatalok levonták a 2022-es mozgósítás tanulságait, és az Állami Dumára kiírt őszi választások utáni újabb, nagyszabású behívási hullámról szóló pletykák közepette előre elhagyják az országot, hogy megelőzzék a potenciális új kiutazási korlátozásokat és a behívók teljes körű elektronikus nyilvántartásának bevezetését.
Hírszerzési jelentésekre hivatkozva augusztusban az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij is figyelmeztetett az Oroszországban várható mozgósítás kockázatára. Kijevben a Kreml tervéről beszéltek, „néhány százezer orosz gyors mozgósításáról az év végéig, plusz ugyanennyit a következő évben”.
Ráadásul a választások utáni mozgósítástól való félelem már az elit egyes képviselőire és a katonai sorozóirodák munkatársaira is átterjedt. A híresztelések szerint a tisztviselők külföldi számlákat nyitnak, és kiviszik vagyonukat az országból.
A gyakorlatban már zajlik az előkészület: emberek tízezrei kapnak mozgósítási értesítéseket, amelyek részletesen leírják, mit kell tenniük behívás esetén; bevezették az elektronikus behívónyilvántartást is. Amint egy behívó bekerül ebbe a rendszerbe, a címzett számára azonnal lezárják a kiutazás lehetőségét az országból.
Ez a forgatókönyv fenyegette a Moszkvai Városi Dumába induló volt képviselőjelöltet, Danyil Nyionovot is. „Mondhatni az utolsó pillanatban mentem el” - meséli Nyionov. „Ha még egy vagy két napot vártam volna, nagy valószínűséggel már nem engedtek volna ki, mert letiltották volna a kiutazásomat. Elektronikus behívót kaptam. Ennek ellenére mégis sikerült elmennem”.
Az Oroszországból távozó relokánsok - akárcsak az előző években - most is elsősorban a vízummentes országokba tartanak: Örményországba, Grúziába és Kazahsztánba. Jerevánban már jelezték, hogy készek segíteni az érkező orosz állampolgároknak.
„Pánikhullám”
Elemzők és a független média adatai szerint a „hogyan lehet elutazni” és „mozgósítás” témájú keresések száma a Yandexen és a Google-on a nyár folyamán és szeptember első harmadában a 2023 eleje óta mért legmagasabb szintet érte el. Ez egybeesett azoknak a híreknek a megjelenésével, amelyek a tartalékos, hadköteles állampolgárok külföldre távozásának közvetlen, a sorozóirodák döntése alapján történő korlátozásáról szóltak.
A hónap elején például Krasznodarban az útlevél-ellenőrzésnél először tartóztattak fel, majd adtak át kiutazási tilalomról szóló értesítést egy 24 éves, a Rosztovi területről származó férfinak, aki 2024-ben teljesítette katonai szolgálatát.
A külföldre költözésre vonatkozó megkeresések száma július óta nagyjából napi 70-ről 120-ra emelkedett, hívják fel a figyelmet az orosz relokánsoknak segítséget nyújtó projektek képviselői. Jan Szlovickij, jogvédő és a „Kovcseg” projekt koordinátora az új hullámban érkező emigránsoknak segít Jerevánban.
„Július közepe óta Oroszországban pánikhullám erősödött fel a mozgósítási kockázatok, az üzemanyaghiány és az internet-hozzáférés hiánya miatt” - magyarázza Szlovickij. „Az emberek olyan körülmények között élnek, amelyek nem felelnek meg az emberi méltóság minimális normáinak. Ezúttal előre távoznak, mert látták, mi történt az előző hullámok idején. Örményországot pedig migrációs válság fenyegeti, ha már nem éppen annak kellős közepén vagyunk”.
Nem ismert pontosan, hányan hagyták el az országot a mostani nyár-őszi hullám idején: mert most a kivándorlás jóval széttartóbb jellegű, mint 2022-ben, amikor a részleges mozgósítás bejelentése után nagyon rövid idő alatt 6-800 ezerre volt tetető azok száma, akik elmentek az országból.
Az előző menekülést egy teljesen váratlan vereséghullám előzte meg Harkiv térségében, ami kiváltotta a pánikot. Most nem látni ilyen katonai fiaskó esélyét, de mégis, az aggódók igyekeznek megtervezetten, feltűnés nélkül elrepülni vagy elutazni, és nem kialakítani sorokat a határátkelőkön, ahol könnyen horogra akadnak.
„Nagyon szomorú érzés elmenni Oroszországból” - vallja egy 28 éves marketinges, akinek nevét biztonsági okokból nem közlik. „Ha nem lenne a politikai helyzet és a blokkolt szolgáltatások okozta nehézségek, soha az életben nem költöznék el néhány hónapnál hosszabb időre. Itt él a családom, az idős nagyszüleim, és szeretném velük tölteni azt az időt, amely - remélem - még hosszú, bár már életük alkonyán töltött évek lesznek. A barátnőm is itt van, még az orvosi rezidensképzését végzi, és nagyon nehéz őt magára hagynom”.
Oroszországi hivatalos források eközben tagadják, hogy szükség lenne egy újabb mozgósítási hullámra, azt állítva, hogy a frontra jelentkező önkéntesek száma elegendő. Vlagyimir Putyin elnök „teljes marhaságnak” nevezte a közelgő behívásról szóló híreszteléseket.
Az úgynevezett részleges mozgósítást, amelyet Oroszországban 2022 szeptemberében hirdettek meg, de jure mindmáig nem vonták vissza - az akkor behívottakat még nem szerelték le, és a behívások újraindítása bármelyik pillanatban lehetséges.
Ezen a pénteken, szeptember 18-án kezdődtek meg Oroszországban az Állami Dumára kiírt választások, valamint több helyi szintű voksolás. Augusztusban a Legfelsőbb Bíróság kizárta ezekről a szavazásokról a „Jabloko” pártot, amely programjában a tűzszünet azonnali bevezetését és béketárgyalások megkezdését követelte. A másik tíz párt különböző mértékben mind támogatja az Ukrajnában folyó háborút.