Egy új elemzés szerint a hőszivattyúk tavaly csak az importköltségekben elképesztő, 9,7 milliárd eurós megtakarítást hoztak.
A hőszivattyúk értékesítése ugrásszerűen megugrott Európa-szerte, védelmet nyújtva a háztartásoknak a gáz bénítóan magas költségeivel szemben az Irán elleni háború közepette.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A European Heat Pump Association (EHPA) friss elemzése szerint a kontinens hőszivattyúi annyi hőt biztosítanak, mint amennyi több mint 200 tartályhajónyi cseppfolyósított földgáz (LNG) szállítmánya.
Ez kétszerese annak a mennyiségnek, amely 2025-ben a Közel-Keletről érkezett az EU-ba, és az unió teljes éves LNG-importjának mintegy hét százalékának felel meg. Az EHPA szerint ez csak 2025-ben 9,7 milliárd eurónyi importköltség elkerülését jelentette.
A hőszivattyúk átalakítják Európa fűtését
Tavaly csaknem hárommillió hőszivattyú talált gazdára 21 európai országban; ezek a levegőből, vízből vagy a talajból nyernek energiát, és azt fűtéssé vagy hűtéssé alakítják. Így az összes üzemelő berendezés száma 29,3 millióra nőtt.
Az elemzés szerint már a 2,9 millió új hőszivattyú is 2,5 milliárd köbméter LNG-t vált ki, ami az EU Közel-Keletről származó LNG-importjának mintegy 24 százalékának felel meg.
„Minden egyes felszerelt hőszivattyú újabb retesz az európai energiabiztonság ajtaján” – mondja Paul Kenny, az EHPA képviselője.
„Az LNG a legdrágább energiaforrás, ráadásul megbízhatatlan beszállítóktól érkezik, a hőszivattyúk azonban drasztikusan csökkenthetik a rá való ráutaltságunkat. Adataink azt mutatják, hogy az európaiak már most elfordulnak a fosszilis tüzelőanyaggal működő fűtéstől.”
Kenny hozzátette, hogy most az a feladat, hogy a tiszta fűtés „a lehető legegyszerűbben elérhető és megfizethető” legyen.
Az unió jelenleg az elektrifikációról szóló, nem jogalkotási csomagot készít elő, amelynek még ebben a hónapban el kell készülnie. A hőszivattyúk elterjedésének ösztönzésére a tagállamokat arra sürgetik, hogy csökkentsék az adókat és az áfát a zöld fűtésre és az áramra; ezt a lépést a Bizottság már mérlegeli.
Sok európai ország már most különböző ösztönzőkkel igyekszik megfizethetőbbé tenni a hőszivattyúkat. Még Anglia is, ahol hagyományosan a legalacsonyabb a hőszivattyúk elterjedtsége, 7500 fontos (mintegy 8638,76 eurós) támogatást kínál a beszerelés költségeinek fedezésére – ha bizonyos feltételek teljesülnek.
Melyik európai országban működik a legtöbb hőszivattyú?
Franciaország vezette a mezőnyt tavaly, döbbenetes, 528 ezer eladott hőszivattyúval. Az országnak ma már Európában a legtöbb üzembe helyezett hőszivattyúja van, mintegy hétmillió berendezéssel.
Olaszország szorosan a nyomában végzett 423 ezer eladott készülékkel 2025-ben, míg Málta (2000), Luxemburg (3000) és Ciprus (5000) a lista végén állt. Érdemes ugyanakkor megjegyezni, hogy e három ország együttes lakossága mindössze mintegy 2,5 millió fő (szemben Franciaország becsült 69 milliós népességével).
Németországban mérték a legnagyobb éves növekedést: a telepítések száma 50 százalékkal ugrott meg. Az értékesítés emelkedése azt követően következett be, hogy az ország nagy vitát kiváltva elvetett egy törvénytervezetet, amely a háztartásokat arra kötelezte volna, hogy a fosszilis tüzelőanyaggal működő kazánokat klímabarát alternatívákkal váltsák fel.
A Zöldek frakcióvezetője, Katherina Droege – akinek pártja 2023-ban benyújtotta az eredeti törvényt – a döntést „Németország klímacéljai teljes feladásának” nevezte.
Az egyes országok népességéhez viszonyítva Norvégia áll az élen: ezer háztartásra 650 hőszivattyú jut. Finnország közvetlenül mögötte következik, valamivel több mint 540 berendezéssel ezer háztartásonként.
Ezek a hűvösebb országok megcáfolták azt az elterjedt tévhitet, hogy a hőszivattyúk nem működnek hideg időben. Még mínusz 30 Celsius-fokos hőmérsékletnél is hatékonyabbak lehetnek, mint a tisztán elektromos fűtés.