Ahogy az éghajlatváltozás hatásai egyre erősödnek, a világ különböző tájain élő gyerekek különböző mértékben természetes és ember okozta veszélyeknek vannak kitéve, amelyek jelentősen befolyásolhatják életüket.
A világ szinte valamennyi gyermeke ki van téve az egészségét és fejlődését fenyegető éghajlati veszélyeknek – derül ki az UNICEF új jelentéséből (forrás: angol).
HIRDETÉS
HIRDETÉS
„A hőhullámok, erdőtüzek, aszályok és áradások hatása továbbra is felforgatja a gyermekek életét” – mondta Catherine Russell, az UNICEF ügyvezető igazgatója.
„A világ gyermekeinek fele ma már legalább három, egymást átfedő éghajlati fenyegetés árnyékában éli mindennapjait.”
Jelentésük megállapítja, hogy a gyermekek testi és lelki egészségére, jóllétére, valamint oktatáshoz és védelemhez való hozzáférésére gyakorolt hatás óriási, ugyanakkor mindmáig csak hiányosan számszerűsített.
„Ha megerősítjük az egészségügyi és oktatási rendszereket, és a gyerekeket szem előtt tartva fejlesztjük az infrastruktúrát, akkor megóvjuk őket a jelenlegi éghajlati veszélyektől, és hozzájárulunk jövőjük biztonságához” – fogalmazott Russell, rugalmasabb szolgáltatásokba történő nagyobb beruházásokat sürgetve.
Az éghajlattal összefüggő veszélyek aránytalanul erősen sújtják a gyerekeket. Szervezetük még fejlődésben van, ezért fogékonyabbak a fizikai és pszichés megterhelésre.
Miközben e sérülékenységek egy része elkerülhetetlen, a jelentés rámutat: a hatóságok erősíthetik azoknak a szociális szolgáltatásoknak az elérhetőségét és ellenálló képességét, amelyekre a gyerekek a leginkább rá vannak utalva.
Mi jelenti a legnagyobb veszélyt?
A világ országai emelkedő hőmérsékletekkel és egyre gyakoribb szélsőséges időjárási eseményekkel szembesülnek.
Az UNICEF becslése szerint szinte minden gyermek ki van téve az éghajlattal összefüggő egészségügyi kockázatoknak, gyakran egy egymásra épülő hatásláncon keresztül:
A súlyos aszályok elpusztíthatják a termést, tovább súlyosbítva az élelmiszer-bizonytalanságot, ami a gyermekek növekedésére és fejlődésére is kihat.
Az aszály után visszamaradó kiszáradt növényzet táplálhatja az erdőtüzeket, amelyek tovább rontják a levegő minőségét, és később az év során sebes árvizeknek teszik ki a területet. Ezek az árvizek pedig hozzájárulhatnak a víz útján terjedő betegségek terjedéséhez.
Árvizek
Világszerte több mint 360 millió gyermek él olyan területen, ahol ki van téve árvizeknek. Ez fulladáshoz, sérülésekhez és a fertőző betegségek fokozott terjedéséhez vezethet, beleértve a vektorok által terjesztett kórokat, például a maláriát, valamint a víz útján terjedő betegségeket, mint a kolera.
Az árvizek által megrongált otthonokban gyakoribb a penészesedés is, ami légúti megbetegedéseket okozhat – figyelmeztetett az ENSZ ügynöksége.
A vízellátásban, a szennyvízkezelésben és a higiéniai szolgáltatásokban bekövetkező zavarok súlyos betegségeket, például hasmenést idézhetnek elő, amely világszerte a kisgyermekek egyik vezető haláloka.
Szélsőséges hőség
Több mint 1,5 milliárd gyermek él gyakori és súlyos hőhullámoknak kitéve. A felnőttekhez képest a gyerekek érzékenyebbek a hőstressz rövid és hosszú távú hatásaira egyaránt. Testsúlykilogrammonként kevesebb verejtéket termelnek, anyagcseréjük pedig gyorsabb, ezért a szélsőséges hőség időszakaiban gyorsabban túlmelegednek.
A tartós, nagy mértékű hőterhelés növeli a koraszülés, a veleszületett rendellenességek és a várandós nőknél jelentkező szövődmények – például a terhességi cukorbetegség és a magas vérnyomással járó kórképek – kockázatát is.
Rossz levegőminőség
A jelentés szerint szinte az összes, mintegy 2,3 milliárd gyermek olyan területen él, ahol egészségtelen a levegő minősége, ami a légszennyezést az egyik legjelentősebb környezeti egészségügyi kockázati tényezővé teszi.
Mivel a gyermekek tüdeje, légútjai és immunrendszere egészen fiatal felnőttkorig fejlődésben van, különösen érzékenyek a rossz levegőminőség káros hatásaira.
Vektorok által terjesztett betegségek
Az éghajlatváltozásnak az emberi egészségre leselkedő növekvő veszélyét jól mutatja az éghajlatra érzékeny betegségek terjedésének erősödése és mintázatuk átalakulása – figyelmeztetett az ENSZ-ügynökség.
A világ gyermekeit egyre inkább fenyegetik a maláriához, a denguéhez vagy a Nyugat-nílusi lázhoz hasonló betegségek.
A jelentés szerint egymilliárd gyermek él maláriaveszélyes területen. A betegség halált, illetve tartós idegrendszeri károsodást okozhat, ami kihat a gyermekek fejlődésére, tanulására és iskolai teljesítményére. A fiatalok különösen veszélyeztetettek a kórral összefüggő súlyos vérszegénység szempontjából is, amely a halálozás egyik fő oka.