A Riporterek Határok Nélkül szerint az elmúlt öt évben több mint 60 országból 1468 újságíró menekült el fenyegetés, börtön vagy halál veszélye miatt. Törökország egyszerre számít menedéknek és száműzetésbe kényszerülő újságírók kiinduló országának.
A Riporterek Határok Nélkül (RSF) a június 20-i Menekültek Világnapja alkalmából szombaton kiadott közleményében bejelentette, hogy öt év alatt megduplázódott azoknak az országoknak a száma, amelyek száműzetésbe kényszerítik az újságírókat.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az RSF adatai szerint azon országok száma, ahonnan az újságíróknak a politikai válságok, a biztonsági feszültségek, a háborúk és a szervezett bűnözés nyomása miatt el kellett menekülniük, 2021-ben még 19 volt, 2025-re azonban 40-re nőtt.
Az RSF ebben az időszakban több mint 60 országból 1468 újságírónak nyújtott támogatást. Köztük 677 afgán, 160 orosz és 101 mianmari újságíró van. A szervezet Segélyirodájának adatai szerint 65 országban legalább egy újságírót száműzetésbe kényszerítettek, és Törökországot is beleértve 20 országban ez a szám meghaladta a 10-et.
A sajtószabadságot védő szervezet egy olyan térképet is közzétett, amely a 2021 óta az RSF által támogatott, száműzetésben élő újságírók helyzetét mutatja.
A térképen a piros jelölések azokat az országokat mutatják, amelyeket az újságíróknak el kellett hagyniuk, a zöldek pedig azokat, ahová menedéket kérve érkeztek. Az országokat összekötő vonalak a száműzetés útvonalait, a jelölések mérete pedig az esetek sűrűségét tükrözi.
Az adatok szerint az RSF 2025-ben legalább 243 újságírót támogatott a száműzetésben. A térkép azt is megmutatja, hogy az újságírók nemcsak háborús és konfliktuszónákból kényszerülnek távozni, hanem számos más országból is a politikai nyomás, a biztonsági fenyegetések, a bírósági zaklatás és a cenzúra miatt.
Törökország a térképen egyaránt azon országok között szerepel, ahonnan újságírók kénytelenek elmenekülni, és azon államok között, amelyek menekülési útvonalat, illetve menedéket kínálnak a térségből távozó újságíróknak.
Az ország egyrészt menedékként szolgál az Afganisztánból, Szíriából, Palesztinából és más térségekből érkező újságírók számára, másrészt azon államok között is ott van, ahonnan a helyi újságírók száműzetésbe kényszerülnek.
„A száműzött újságírók kálváriája ezzel nem ér véget”
Az RSF adatújságírója és a Világ Sajtószabadság Indexéért felelős Vianney Loriquet a kialakult képet „a Menekültek Világnapja előestéjén az RSF 2026-os sajtószabadság-indexének megállapításait tükröző szomorú mérlegnek” nevezte.
Loriquet azt mondta: „Bár ez a szám önmagában is nagyon lesújtó, valójában egy sokkal nagyobb jelenségnek csupán egy részét mutatja. A száműzött újságírók kálváriája ezzel sem ér véget: miután elmenekültek, a zsarolás, a kitoloncolás és a közigazgatási önkény sokuk mindennapi életének részévé válik.”
Loriquet felszólította az államokat, hogy erősebb védelmet biztosítsanak a száműzetésben élő újságíróknak, és hangsúlyozta: „A megbízható információhoz való hozzáférés jogának védelme érdekében létfontosságú, hogy az államok hatékony védelmet nyújtsanak azoknak a száműzött újságíróknak, akik a mind elterjedtebb dezinformációval és propagandával szembeni utolsó védőpajzsként működnek.”
Hozzátette: ennek részeként biztosítani kell a visszaküldés tilalmát, a sürgősségi vízumot, az állandó tartózkodási engedélyt, a letelepítési programokhoz való hozzáférést, valamint támogatást az újságírók számára ahhoz, hogy visszatérhessenek a szakmájukhoz.
Afganisztán lett a száműzetés központja
Az RSF szerint Afganisztán 2021. augusztus 15-e, vagyis a tálibok kabuli hatalomátvétele óta a világ újságíróinak száműzetési központjává vált.
Öt év alatt 677 afgán újságíró hagyta el az országot az RSF támogatásával. Ez az RSF segélyprogramjában nyilvántartott eseteknek csaknem a felét teszi ki.
Az RSF értékelése szerint a ma 28 országban szétszórtan élő afgán újságírók helyzete az utóbbi idők egyik legnagyobb veszteségét jelenti a független újságírás számára.
Háborúk és szervezett bűnözés űzik el az újságírókat hazájukból
Az RSF rámutatott, hogy a világ különböző térségeiben súlyosbodó biztonsági és politikai válságok az újságírók száműzetésbe kényszerítésének egyik fő okát jelentik.
A Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részén kiújult harcok új száműzetési útvonalak kialakulásához vezettek. 2025-ben 21 újságíró menekült el az országból az RSF segítségével; közülük a legtöbben Burundiba és Ugandába érkeztek.
A Száhel-övezetben az újságírók száműzetésének útvonalai Maliból, Csádból, Nigériából, Guineából és Burkina Fasóból egészen Szenegálig húzódnak.
Latin-Amerikában az intézményi instabilitás, a kartellek független sajtóra gyakorolt nyomása, valamint az El Salvadorhoz és Venezuelához hasonló országokban elmélyülő autoriterizmus fest aggasztó képet. Az RSF szerint 2026. január 1-je óta Mexikóban, Kolumbiában és Guatemalában hat újságírót gyilkoltak meg.
Törökország és Egyiptom: egyszerre menedék és elnyomó állam
Az RSF jelentése Törökországot és Egyiptomot is azok között az országok között sorolja fel, amelyek egyrészt menedéket nyújtanak a konfliktuszónákból menekülő újságíróknak, másrészt száműzetésbe kényszerítik a hatalmat bíráló helyi újságírókat.
Az RSF Assistance Irodájának adatai szerint 2021 és 2025 között 65 országban legalább egy újságírót kényszerítettek száműzetésbe, és Törökországot is beleértve 20 országban ez a szám meghaladta a 10-et.
Az RSF szerint Törökország regionális menedékközpontként működik az Afganisztánból, Palesztinából, Szíriából és más országokból menekülő újságírók számára. A szervezet adatai alapján 2021 óta legalább 46 száműzött újságíró telepedett le Törökországban.
Az RSF ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Törökországban továbbra is alapvető probléma az újságírók számára a szabad munkavégzés. Az RSF Assistance adatai szerint 2021 és 2025 között legalább 10 újságíró kényszerült elhagyni Törökországot. A szervezet szerint ez a szám valószínűleg alulbecsült, és valójában újságírók tucatjainak helyzetére utal.
Egyiptomban 2021 óta legalább 31, az RSF által támogatott újságíró talált menedéket, többségük szudáni vagy palesztin állampolgár. Az RSF becslése szerint a szudáni konfliktus elől Egyiptomba menekülő újságírók teljes száma meghaladja a 300-at.
Törökország a 2026-os Világ Sajtószabadság Indexében a 163. helyen áll
Az RSF 2026-os Világ Sajtószabadság Indexében Törökország a 180 vizsgált ország közül a 163. helyen áll. Míg 2025-ben még a 159. pozíciót foglalta el, pontszáma 29,40-ről 2026-ra 27,94-re esett.
Az RSF Törökországról szóló értékelésében úgy fogalmaz, hogy „erősödik az autoriter berendezkedés, megkérdőjeleződik a médiapluralizmus, és a kritikák elfojtására minden lehetséges eszközt bevetnek”.
Az indexben Törökország politikai mutatója a 163., gazdasági mutatója a 166., jogi mutatója a 159., társadalmi mutatója a 162., biztonsági mutatója pedig a 159. helyen áll.
„Bizonytalanság, elszigeteltség és határokon átnyúló nyomás is sújtja őket”
Victoria Lavenue, az RSF Segélyirodájának vezetője elmondta, hogy a száműzetés nem mindig szünteti meg az újságírókat érő fenyegetéseket.
„A befogadó országban tapasztalható adminisztratív és nyelvi nehézségekhez gyakran társul az egzisztenciális bizonytalanság, az elszigeteltség és a határokon átnyúló nyomásgyakorlás is. Mindezek ellenére sokszor a saját biztonságukat kockáztatva továbbra is nélkülözhetetlen híreket állítanak elő” – tette hozzá Lavenue.
Lavenue hangsúlyozta, hogy a száműzetésben élő újságírók védelme nem pusztán humanitárius kötelezettség, hanem a tájékozódáshoz való jog és a demokratikus párbeszéd fenntarthatósága szempontjából is elengedhetetlen.
„Az államok felelőssége, hogy a probléma súlyosságához mérhető lakhatási, védelmi és beilleszkedési feltételeket biztosítsanak számukra” – fogalmazott.
Az RSF német szekciója öt év alatt 479 újságírónak segített
Az RSF német szekciója is a száműzetésben élő újságírókat támogató legaktívabb egységek közé tartozott a 2021-2025-ös időszakban.
Az RSF Németország ebben az időszakban összesen 479 újságírót támogatott kényszerű migrációjuk során, közülük 209-en Oroszországból, 192-en pedig Afganisztánból érkeztek.
A szervezet közölte, hogy ezeket az adatokat a száműzetési térkép nem tartalmazza, mert hiányoznak a pontos távozási dátumokra vonatkozó információk. A vizsgálatban a célországba érkezés éve helyett a száműzetés évét vették alapul, hogy a migrációs mozgások jobban tükrözzék a kibocsátó országok helyzetét.