A France Info által ismertetett két tanulmány a hőhullámok egészségügyi hatásaira figyelmeztet Franciaországban. Rámutatnak, hogy a kockázatok fokozódnak, különösen az alkalmatlan lakásokban és a legelmaradottabb városrészekben.
Miközben Európa példátlan júniusi hőhullámra készül, egyes térségekben akár 40 fokhoz közelítő hőmérsékletekkel, a France Info által ismertetett két tanulmány rávilágít a hőhullámok egészségügyi következményeire Franciaországban.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az Oxfamnak az éghajlatváltozás egészségügyi hatásairól készült tanulmánya szerint a hőség évente mintegy 5 400 halálesetért felelős az országban. A civil szervezet egy valódi „egészségügyi vészhelyzetre” figyelmeztet, amelyet a hatóságok még mindig nem vesznek kellőképpen számításba.
Az Oxfam emlékeztet rá, hogy a hőség hatásai messze túlmutatnak az idősek kiszáradásán: a hőhullámok idején 7%-kal nő a szívinfarktus miatti halálozás kockázata, a legforróbb napokon pedig a nők halálozási aránya kétszeresére emelkedik. Ha ezek az időszakok több mint egy hétig tartanak, az akut veseelégtelenség kockázata 70%-kal nő.
A hátrányos helyzetű városrészek különösen veszélyeztetettek
Az Oxfam arra is rámutat, hogy a globális felmelegedés tovább mélyíti az egyenlőtlenségeket. A leginkább hátrányos helyzetű térségeket sújtja leginkább a hőség: a becslések szerint 2025 nyarán 31%-kal magasabb volt a többlethalálozás, mint a legtehetősebb negyedekben. Ezzel szemben a városi negyedek legtehetősebb ötödében élők akár tízszer kisebb kockázatnak vannak kitéve a nagy hőség miatt.
A Fondation pour le Logement nyári energiakiszolgáltatottságról szóló tanulmánya ugyanerre a következtetésre jut. A felmérés szerint a franciák mintegy kétharmada (66%) arról számolt be, hogy nehezen viseli a lakásában a hőséget, és a lakások 40%-a nincs „teljesen felszerelve zsalugáterekkel, pedig ezek elengedhetetlenek lennének a túlmelegedés megakadályozásához”. A jelentés azt is megállapítja, hogy leginkább a szegényebb, munkásnegyedek lakói érintettek.
Ezekben a városrészekben az ott élők gyakran többféle sebezhetőségi tényezővel néznek szembe: rendkívül sűrű beépítésű környezetben élnek, ahol „a hőséget felerősítő anyagokat” használnak, és „kevés a zöldfelület”.
Emellett gyakran olyan lakásokban élnek, amelyek „valóságos katlanok”, egészségi állapotuk átlagosan „rosszabb”, és sokan „a hőségnek fokozottan kitett munkát végeznek”.
A hatóságokat a lakosság jobb védelmére szólítják fel
A két szervezet mindezek fényében arra kéri a hatóságokat, hogy gyorsítsák fel a lakóépületek energetikai felújítását.
A Fondation pour le Logement azt kéri, hogy a parlament tárgyalja meg a több mint 150 képviselő által támogatott, „Nulla katlanlakás” című törvényjavaslatot, és javasolja egy országos program elindítását zsalugáterek és ventilátorok felszerelésére 2040-ig.
A szervezet a közterek éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodását szolgáló Zöld Alap megerősítését is sürgeti, valamint a téli tervek mintájára „nagy hőség” intézkedéscsomagok létrehozását szorgalmazza, hogy jobban megvédjék a legsebezhetőbbeket, különösen a hajléktalan embereket.