Csütörtökön tovább estek az olajárak, miután az USA és Irán a háború lezárásáról és a Hormuzi-szoros megnyitásáról írt alá megállapodást, a tőzsdék vegyesen fogadták a Fed döntését.
Az olaj ára meredeken esett a korai kereskedésben, miután Donald Trump amerikai elnök és iráni hivatali partnere, Maszúd Pezeshkian aláírta az ellenségeskedések leállításáról szóló előzetes megállapodást, ami várhatóan helyreállítja a kőolajszállítást a világ egyik legfontosabb tengeri szállítási útvonalának számító Hormuzi-szoroson keresztül.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Csütörtök reggeli írásunk időpontjában a WTI, az amerikai irányadó olajfajta legközelebbi lejáratú határidős jegyzése 2,3%-kal 75 dollárra esett hordónként, míg a nemzetközi referenciaértéknek számító Brent ára mintegy 2%-kal 78 dollár körülre csökkent hordónként.
Mindkét jegyzés továbbra is a konfliktus kirobbanása előtti, nagyjából 70 dolláros szint felett áll, de jócskán a néhány hete még 100 dollár fölötti csúcsok alatt jár.
Az egyezség 60 napos időkeretet szab a feleknek arra, hogy végleges megállapodást tárgyaljanak ki Irán nukleáris programjáról; Teherán addig is vállalta, hogy hígítja magasan dúsított uránkészletét.
Az energiapiacok szempontjából kulcsfontosságú elem, hogy enyhíti az amerikai támogatású szankciókat, így Irán ismét szabadon értékesítheti olaját, és újra megnyílhat az út a tankhajók előtt, hogy nyersolajat szállítsanak ki a Perzsa-öbölből.
Donald Trump amerikai elnök közölte, hogy a szoros legkésőbb péntekre teljes szélességében megnyílik, és tranzitdíj nélkül működik majd – ez az ígéret arra ösztönözte a kereskedőket, hogy az ellátási feszültség enyhülésére játsszanak.
A szándéknyilatkozat aláírása után Trump kézmozdulatokkal kísérve úgy fogalmazott: „az olaj le, a részvények fel”.
Az olajpiac továbbra is kimerült tartalékokra támaszkodik
Az optimizmus feszült háttér előtt bontakozik ki.
Nemzetközi Energiaügynökség júniusi Olajpiaci Jelentése szerint a fejlett gazdaságok stratégiai olajtartalékai 1990 óta nem látott mélypontra estek, az OECD-országok kormányzati készletei pedig 163 millió hordóval csökkentek a konfliktus kezdete óta a felgyorsított vészkiáramlások miatt.
Az ügynökség egyúttal rontotta a globális keresletre vonatkozó kilátásait is: most már arra számít, hogy 2026-ig visszaesés következik a magas üzemanyagárak és az ellátási zavarok miatt, mielőtt jövőre ismét élénkülés várható.
Figyelmeztetett ugyanakkor, hogy az esetleges kínálati élénkülés fokozatos lehet, tekintettel az aknamentesítés lassú ütemére és a szállítási útvonalakat érintő fennakadásokra, még az átmeneti megállapodás életbe lépése mellett is.
A Hormuzi-szoroson átmenő olajszállítás már megkezdte a kilábalást: a májusi mélypontról június elejére napi mintegy 12 millió hordóra emelkedett.
Vegyes részvénypiaci kép, miután a Fed esetleges kamatemeléseket jelzett előre
A részvénypiacok vegyes képet mutattak a szerdai Wall Street-i esés után, ahol az S&P 500 1,2%-ot gyengült, miután a friss Fed-előrejelzések szerint a döntéshozók csaknem fele legalább egy kamatemelésre számít az idén.
A Dow Jones ipari átlag 1%-ot, a Nasdaq Composite 1,3%-ot veszített értékéből.
Első sajtótájékoztatóján, immár jegybankelnökként, Kevin Warsh nem vállalkozott annak megjóslására, hol zárhatnak az év végén a kamatok, és jelezte, hogy újragondolják a jegybank kommunikációját: a közleményből kikerülnek a monetáris politika jövőbeli irányára vonatkozó, szokásos utalások.
Donald Trump amerikai elnök, aki Warsh elődjét hosszú ideig a kamatcsökkentésre ösztökélte, a vártnál jóval nyugodtabban fogadta az eredményt.
„Rendben van. Mindegy” – mondta újságíróknak Franciaországban, a G7-csúcstalálkozón.
Amikor a kamatemelés lehetőségéről kérdezték, úgy fogalmazott, hogy „nehéz elhinni”, de Warsh hivatalba lépésével „azt követi, amit ő akar”.
Az amerikai részvényindexek határidős jegyzései csütörtök kora reggel emelkedésre utaltak: az S&P 500-kontraktusok 0,9%-kal, a Nasdaq Composite-ra szóló határidősök nagyjából 1,4%-kal álltak magasabban.
Ázsiában a tokiói Nikkei 225 és a dél-koreai Kospi egyaránt 2,3%-ot ugrott, amit az iráni háború lezárásába vetett remények és a technológiai részvények iránti erős kereslet támogatott.
Európában visszafogottabb volt a kereskedés: az Euro Stoxx 50 1%-kal emelkedett, miközben a szélesebb, pán-európai Stoxx 600 lényegében stagnált.
A brit FTSE 100, a német DAX 30, az olasz FTSE MIB, a spanyol IBEX 35, a holland AEX és a svájci CH20 egyaránt 0,4% és 0,8% közötti pluszban járt a szerdai záráshoz képest.
A francia CAC 40 vezette a mezőnyt, nagyjából 1,3%-ot erősödve.