A hőhullámok veszélyesek lehetnek, de néhány egyszerű óvintézkedés jelentősen csökkentheti a hőséggel összefüggő megbetegedés kockázatát.
Az előttünk álló napokban Európa-szerte a városokban is várhatóan megdőlnek a nyári melegrekordok, több térségben akár 40 °C-ig emelkedhet a hőmérséklet.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
„A hőhullámok nem csupán kellemetlenek, hanem Európa legveszélyesebb időjárási jelenségei közé tartoznak, ugyanakkor a hőség okozta megbetegedések többsége egyszerű óvintézkedésekkel megelőzhető” – mondta az Euronews Healthnek Tiago Villanueva háziorvos, a háziorvosokat képviselő Európai Unió elnöke.
Elhúzódó hőség idején a szervezet belső hőmérséklet-szabályozó képessége és a felesleges hő leadása romlik, ami növeli a hőkimerülés és a hőguta kockázatát.
A test lehűtése plusz terhet ró a szívre és a vesére is, ezért a szélsőséges hőség súlyosbíthatja a meglévő betegségeket.
Ahogy Európa újabb hőhullámra készül, íme néhány tanács, hogyan maradhat hűvösben és biztonságban.
Maradjon hűvösben a legmelegebb órákban
A nyár folyamán Európa nagy részén 30 °C fölötti hőmérsékletekre lehet számítani, és sok helyen trópusi éjszakákra is.
Trópusi éjszakáról akkor beszélünk, ha a hőmérséklet nem csökken 20 °C alá, így a szervezet nem tud regenerálódni a nappali hőség után.
Az éjszakai lehűlés elmaradása komoly megterhelést jelent a szív- és érrendszer számára, rontja a pihentető alvást, és növeli a halálozási arányt.
Nappal a szakértők azt javasolják, hogy a legmelegebb órákban lehetőleg maradjon zárt térben, az ablakokat és a redőnyöket tartsa csukva, hogy kizárja a napot, és csak a hűvösebb reggeli és esti órákban szellőztesse ki a lakást.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) azt ajánlja, hogy elektromos ventilátort csak 40 ˚C alatti hőmérsékletnél használjanak. E fölött a ventilátor már csak a forró levegőt keringteti, és tovább melegíti a testet.
Amennyire csak lehet, kerülje a szabadban tartózkodást a nap legforróbb időszakában. Ha mindenképpen ki kell mennie, viseljen bő szabású, világos színű, jól szellőző anyagból – például pamutból vagy lenből – készült ruházatot. Ezek az anyagok ágyneműnek is alkalmasak, segítenek hűvösen tartani a testet a forró éjszakákon.
A ruházat a test hűtése mellett a bőrt is védi a káros ultraibolya (UV) sugárzástól.
undefined
Védje magát a naptól
Kerülje a közvetlen napfényt, különösen a nap közepén, és kétóránként kenjen fel fényvédő krémet.
Ez segít fenntartani a bőr védőrétegét, és csökkenti a leégés, illetve a bőrrák kockázatát.
Figyelje azokat a jeleket, amelyek arra utalnak, hogy ideje újra bekenni a bőrt, például ha a bőr száraznak érződik, kipirosodik vagy égettnek tűnik.
Ha a nap közepén is a szabadban lesz, óvja a fejét kalappal vagy sapkával, hogy a nap ne érje közvetlenül.
A szem és a szemhéj szintén érzékeny az UV-sugárzásra. Viseljen napszemüveget, hogy elkerülje a veszélyes mértékű besugárzást, és csökkentse a szemkárosodás kockázatát.
Olyan napszemüveget válasszon, amelynek lencséje kifejezetten UV-védelmet biztosít. Bryce St. Clair, a Johns Hopkins Medicine szakértője szerint a lencse színe is számít: a barna, zöld és szürke lencsék a legjobbak, a sárga lencsék viszont kevesebb védelmet nyújtanak.
undefined
Maradjon hidratált
Forró napokon kiemelten fontos, hogy rendszeresen igyon vizet és más folyadékot. A WHO ajánlása szerint naponta legalább két-három liter vizet kell fogyasztani.
„Nagyon fontos, hogy ne várja meg, amíg szomjas lesz” – figyelmeztet Villanueva. Azt is tanácsolja, hogy kerülje a túlzott alkoholfogyasztást és a nagy mennyiségű koffeint, mert ezek vízhajtó hatásúak lehetnek, és fokozhatják a kiszáradást.
Figyeljen a vészjelekre
Még akkor is előfordulhat rosszullét a hőségben, ha minden szükséges óvintézkedést megtesz.
A szakértők azt javasolják, hogy figyelje a korai figyelmeztető jeleket, amelyek hőkimerülésre vagy a hőguta kezdetére utalhatnak.
A tünetek közé tartozik a szédülés, hányinger, fáradtság, gyengeség és zavartság.
Ha valakinél ezek a tünetek jelentkeznek, azonnal hűtse le: zuhanyozzon vagy fürödjön le, permetezze magát vízzel, igyon sok folyadékot, és ha a panaszok súlyosbodnak, kérjen orvosi segítséget.
Kik vannak legnagyobb veszélyben?
A szélsőséges hőség nem mindenkit érint egyformán.
„Különösen veszélyeztetettek az idősek – főleg a 65 év felettiek –, a krónikus betegségben szenvedők, a csecsemők és a kisgyermekek, a társadalmilag elszigetelt emberek, a szabadtéri munkát végzők és a hajléktalanok” – sorolta Villanueva.
A gyerekek testsúlykilogrammonként kevesebbet izzadnak, anyagcseréjük viszont magasabb, ezért gyorsabban túlmelegszenek a szélsőséges hőség idején.
A gyógyszert szedők szintén nagyobb kockázatnak vannak kitéve. Egyes vényköteles és recept nélkül kapható készítmények befolyásolhatják a szervezet hőszabályozását, az izzadást vagy a megfelelő hidratáltság fenntartását.