A magyar miniszterelnök egyúttal felszólította a legfőbb ügyészt, hogy haladéktalanul szólaljon meg az ügyben.
Azonnali belső vizsgálatot rendelt el a kormány a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál, a Terrorelhárítási Központnál és az érintett szolgálatoknál az úgynevezett aranykonvojügyben - közölte a miniszterelnök szerda reggel a Facebook-oldalán.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A miniszterelnök bejegyzésében felszólította Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyészt arra, hogy haladéktalanul szólaljon meg az ügyben.
A márciusi rajtaütés
2026. március 5-én a Terrorelhárítási Központ kommandósai rajtaütöttek egy két járműből álló ukrán konvojon az M0-s autópálya Alacska pihenőhelyénél. Az ukránok két páncélozott járművel 40 millió dollárt, 35 millió eurót és 9 kilogramm aranyat szállítottak Ausztriából Ukrajna felé az osztrák Raiffeisen és az ukrán állami takarékbank, az Oscsadbank közötti rendszeres vagyoni forgalom keretében.
Egy nemrég a 444-hez került, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz tartozó belső dokumentum kivonata szerint súlyos törvény- és szabálysértések történtek az ukrán pénzszállítók elleni akció során, és a Legfőbb Ügyészség felelőssége is felmerül. A jelentés alapján egy fontos irat ismerete nélkül „a bűncselekmény egyszerű gyanúja sem volt megállapítható”, és semmi nem utal arra, hogy a NAV-nál látták volna ezt az iratot. A dokumentum 24 pontban sorolja az ellenőrzés megállapításait, amelyek kivétel nélkül mulasztásokról, hiányosságokról vagy konkrét jogsértésekről szólnak.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök május 6-án bejelentette be, hogy Magyarország visszaszolgáltatta Ukrajnának a márciusban lefoglalt vagyoneszközöket.
Orbán Viktor személyes utasítására történt az akció?
A Telex korábbi cikke szerint az előző kormányzat, azon belül is Orbán Viktor akkori miniszterelnök döntött arról, hogy rajta kell ütni az ukrán aranykonvojon, noha a rajtaütést szakmailag semmi sem indokolta. A lap olyan háttérbeszélgetésekre hivatkozott, amelyeket az ügyre rálátó vagy az ügyben érintett forrásokkal folytatott az elmúlt hetekben.
A Fidesz hazugságnak nevezte ezeket az állításokat.
A főügyész lemondása
Magyar Péter azt követően jelentette be a belső vizsgálatot, hogy a HVG új részleteket közölt a botrányról, amely a jelek szerint az ügyészségi hierarchiát is megrázó belső konfliktushoz vezetett.
A legújabb információk szerint az úgynevezett aranykonvoj-ügy állhat a Központi Nyomozó Főügyészséget vezető Fürcht Pál lemondása mögött. A főügyész azért kerülhetett konfliktusba a Legfőbb Ügyészség vezetésével, mert kifogásolta a titkosszolgálatok szerepét az ukrán pénzszállítók elleni akcióban és az azt követő büntetőeljárásban. Az értesülések szerint Frücht azt sérelmezte, hogy a rajtaütés alapjául szolgáló feljelentés hiányos volt, miközben a titkosszolgálatok a nyomozás során is aktív szerepet vállaltak.
A HVG szerint az ügyben a NAV is részt vett, azonban a hatóság több ponton ügyészségi döntésekre hivatkozva járt el. A lap úgy tudja, hogy a főügyész és a Legfőbb Ügyészség vezetése között kialakult vita komoly belső feszültségeket okozott az ügyészségi szervezeten belül, és több vezető ügyész is Fürcht mellé állt. A lap szerint a konfliktus akár Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész helyzetét is megrendítheti, miközben az ügy politikai következményei a TEK korábbi vezetésétől akár magasabb kormányzati szintekig – még akár Orbán Viktorig – is elérhetnek.