A G7-en ismertetett, a háború lezárását célzó amerikai–iráni keretegyezés szerint Irán feladná atomfegyver-programját pénzügyi ösztönzőkért cserébe.
Egy 14 pontos dokumentum szerint, amely a jelek szerint az amerikai–iráni keretmegállapodás teljes feltételrendszerét rögzíti, Irán vállalta, hogy soha nem állít elő nukleáris fegyvereket, és azonnal megkezdi a Hormuzi-szoros újranyitását, míg az Egyesült Államok pénzügyi ösztönzőket tartalmazó csomagba egyezett bele, beleértve a szankciók feloldását és egy 300 milliárd dollár (258,5 milliárd euró) értékű újjáépítési alapot.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A tervezet hitelességét, amelyet ezzel párhuzamosan arab nyelvű médiumok is nyilvánosságra hoztak, egyelőre sem Washington, sem Teherán nem erősítette meg hivatalosan. Az sem világos, hogy a G7-csúcsértekezleten köröztetett változat lesz-e az, amelyet pénteken, egy ünnepélyes ceremónián véglegesítenek.
Donald Trump amerikai elnök ingerülten reagált a kiszivárgásokra, és a G7 margóján újságíróknak azt mondta, hogy „senki sem tudja, mi ez (a megállapodás), de nagyon erős lesz”. Azt is kilátásba helyezte, hogy ha Irán nem tartja be a feltételeket, az Egyesült Államok „visszatér a bombázásokhoz”.
Az Euronewsnak nyilatkozó források szerint az amerikai delegáció megosztotta a szándéknyilatkozat tartalmát a többi G7-vezetővel. Egy diplomata nagyjából kétoldalas dokumentumként írta le, amely alapul szolgálhat a végleges megállapodáshoz.
A dokumentum 1. cikke kimondja, hogy „Irán és az Egyesült Államok a jelenlegi háborúban részt vevő szövetségeseikkel együtt a szándéknyilatkozat aláírásával azonnali és végleges tűzszünetet hirdetnek a háború minden frontján, így Libanonban is, és vállalják, hogy mostantól tartózkodnak az erő alkalmazásától vagy annak kilátásba helyezésétől egymás ellen”.
Nem világos, hogy a „szövetségesek” említése Izraelre vonatkozik-e, amely eddig többször is hivatalosan közölte, hogy vezetését nem kérdezték meg az általa „Trump-megállapodásnak” nevezett kezdeményezésről, és hogy saját katonai offenzíváit folytatni fogja országának védelmében.
Izraelnek az Irán által támogatott Hezbollah elleni libanoni offenzívájának leállítása Teherán egyik kulcsfontosságú feltétele volt bármilyen békefolyamat felé vezető megállapodás esetében, és beszédes, hogy a dokumentum immár Libanont is nevesíti a „háború minden frontjának végleges lezárására” irányuló közös vállalásban.
Ugyancsak nem egyértelmű, hogy a szövetségesekre való hivatkozás kiterjed-e az európai országokra is, amelyek védelmi képességeket biztosítottak azoknak a szomszédos államoknak, amelyek a februárban kezdődött háború aktív szakasza alatt iráni támadások célpontjai voltak.
Egy hónapon belül normalizálódhat a helyzet Hormuznál
A dokumentum szerint az Egyesült Államok vállalja, hogy „az aláírást követően azonnal” feloldja az iráni kikötők tengeri blokádját, míg Irán „haladéktalanul megteszi a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy helyreálljon a kereskedelmi hajók közlekedése a Perzsa-öböl és az Ománi-öböl között, illetve oda-vissza”.
A felek azt is vállalják, hogy legfeljebb 30 napon belül teljes kapacitásra állítják vissza a tengeri forgalmat.
A dokumentum szerint erre az időszakra a „technikai akadályok elhárítása és az aknák iráni hatástalanítása” miatt is szükség van. Ezt az akadályt amerikai tisztségviselők is elismerték, hozzátéve, hogy a háború előtti kapacitás visszaállítása akár hosszabb időt is igénybe vehet.
A G7-csúcson Trump megismételte, hogy a szoros újranyitására pénteken kerül sor, egybeesve a svájci Luzernben tartandó ceremóniával. Az eseményen várhatóan nem Trump, hanem az amerikai alelnök, JD Vance vesz részt.
A G7-vezetők közös nyilatkozatban szögezték le, hogy a hajózás teljes szabadságát helyre kell állítani.
A dokumentum nem tisztázza egyértelműen, hogy a következő 60 napos béketárgyalási időszakban Irán továbbra is fenntartja-e a Hormuzi-szoros feletti szuverenitásra vonatkozó, régóta hangoztatott igényét, amely alapján szabályozná az áthaladást és díjat szedne a hajóforgalomért, ahogy azt Teherán a háború kezdete óta többször is jelezte.
Emellett a világ nagy hajózási vállalatai többször hangsúlyozták, hogy a Hormuzi-szoroson átvezető útvonal újbóli használata újratervezést igényelne a hajók, a legénység, a hajózási útvonalak, a biztosítás és más tényezők tekintetében.
A tárgyalásokat ismerő egyik diplomata külön is azt mondta az Euronewsnak, hogy az európai országok nem fognak áthaladási díjat fizetni, és az amerikai kormányzat illetékesei megnyugtatták őket: a vízi útvonal újranyitására fizetési kötelezettség nélkül kerül sor.
Európai vezetők – élükön Emmanuel Macron francia elnökkel – azt javasolták, hogy tengeri missziót vezényeljenek a biztonságos áthaladás garantálására; ez a javaslat végül bekerült a G7 szerdára virradóra kiadott közös nyilatkozatába is.
A közlemény üdvözölte Trump erőfeszítéseit, tudomásul vette a keretmegállapodást, és a közel-keleti folyamatok új lendületére mutatott rá.
Milliárdok az asztalon
A dokumentum szerint az Egyesült Államok több fontos iráni pénzügyi követelést is elfogad és magára nézve kötelezőnek tekint.
Az Egyesült Államok és regionális partnerei legalább 300 milliárd dollár finanszírozást vállalnak „Irán rehabilitációs és gazdaságfejlesztési tervére”, a tárgyalások előrehaladásától függően felszabadítják a befagyasztott iráni forrásokat és vagyonokat, továbbá feloldják Iránnal szemben „minden típusú szankciót”, és az amerikai pénzügyminisztérium mentességet ad az iráni nyersolaj és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások exportjára.
Irán következetesen ragaszkodott ahhoz, hogy a békemegállapodás fejében háborús jóvátételt és újjáépítési kifizetéseket kapjon.
Cserébe Irán feltétel nélkül elfogadta Washington kulcsfontosságú követelését, és egyértelműen rögzíti, hogy Teherán „megismétli vállalását: soha nem fog nukleáris fegyvereket előállítani”.
Irán többször hangsúlyozta, hogy már a korábbi, Obama-kormányzattal kötött nukleáris megállapodás (JCPOA) keretében is vállalta, hogy nem fejleszt nukleáris fegyvereket, amelyet Trump később felmondott.
John Bolton volt amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó, aki Trump első elnöki ciklusa alatt dolgozott a Fehér Házban, az Euronewsnak úgy nyilatkozott, hogy a megállapodás „rossz” kimenetel az Egyesült Államok és a globális biztonság szempontjából, és azt sugallta, hogy az amerikai elnököt „úgy játszották, mint egy hegedűt” az iráni tárgyalók.
Bolton szerint a megállapodás nem garantálja Irán nukleáris programjának felszámolását, viszont a szankciók feloldásán keresztül pénzügyi kompenzációhoz juttatná az országot.
Trump úgy fogalmazott, hogy a szankciókat csak akkor oldják fel, ha Teherán megfelelően viselkedik, míg Vance szerint más országok csak akkor akarnak majd befektetni Irán jövőjébe, ha az „úgy viselkedik, mint egy normális ország”.
Az európai oldalról Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke közölte: az EU csak akkor enyhít a szankciókon, ha „valódi változást” lát a helyszínen.
A kiszivárgott megállapodásból nem derül ki, honnan érkezne a 300 milliárd dolláros újjáépítési alap forrása.
Arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államok nyújt-e pénzügyi hozzájárulást, az amerikai elnök pénteken azt válaszolta az újságíróknak, hogy „egy cent sem” megy Teheránnak, ugyanakkor hozzátette, nem tudja megakadályozni, hogy más országok – ha akarnak – beruházzanak Iránban.
Trump azt is elmondta, hogy a kérdést nem vetette fel az Öböl menti országoknak a rekonstrukciós alaphoz való esetleges hozzájárulásukról. Katar és az Egyesült Arab Emírségek vezetői kedden kétoldalú megbeszéléseket folytattak az Egyesült Államokkal a G7-csúcs margóján.
Nincs többé rendszerváltási cél
A dokumentum azt is rögzíti, hogy „Irán és az Egyesült Államok vállalja egymás szuverenitásának és területi integritásának tiszteletben tartását, valamint azt, hogy tartózkodik egymás belügyeibe való beavatkozástól”, ami arra utal, hogy Washington felhagy az iráni rendszerváltás erőltetésével.
Washington a háború előtt és azt követően is nyíltan hangoztatta, hogy a rendszerváltás a legfőbb célja, és ez volt teheráni katonai akciójának egyik kulcseleme is, amelyet Izrael is támogatott.
A megállapodás szövege, amely több ponton is nagyobb vállalásokat ró az Egyesült Államokra, mint Iránra, megerősíteni látszik azokat a korábbi értesüléseket, amelyek szerint Trump a múlt hétvégén engedményekre szánta el magát, hogy keresztülvigye az egyezséget, amikor Irán újabb Izrael elleni csapásra készült a bejrúti bombázások miatt.
A dokumentum utolsó pontja, miszerint „a végleges megállapodást az ENSZ Biztonsági Tanácsának kötelező erejű határozata hagyja jóvá”, azt jelzi, hogy Teherán további garanciákat kért a nemzetközi közösségtől arra, hogy az Egyesült Államok és Izrael a jövőben sem intéz támadást Irán ellen.
A dokumentum végleges változata a pénteki ceremónia előtt még módosulhat, mivel a technikai részletekről továbbra is egyeztetnek, és a tartalommal kapcsolatban minden érintett fél szigorú titoktartást tanúsít – derül ki a jelentésekből.
Trump hétfőn megerősítette, hogy a szándéknyilatkozatot az Egyesült Államok és Irán már elektronikusan aláírta, további részleteket azonban nem hoztak nyilvánosságra. Azt mondta, a teljes szöveget még ezen a héten közzéteszik, de pontos dátumot nem nevezett meg.
„A megállapodás teljes egészében alá van írva. A szoros pedig már részben nyitva van” – mondta Trump nem sokkal azután, hogy megérkezett Franciaországba a G7-vezetők csúcstalálkozójára.
A tervezet teljes szövege itt (forrás: angol) olvasható.