Az uniós országok 2025-ben rekord számú tartózkodási engedélyt adtak ki, ami éves szinten 10%-os növekedést jelent, főként a foglalkoztatás és a családegyesítés miatt.
A migráció továbbra is Európa egyik leginkább politikailag vitatott kérdése, az uniós tagállamok mégis több első tartózkodási engedélyt adtak ki harmadik országbeli állampolgároknak tavaly, mint bármely korábbi évben, amióta 2008-ban megkezdődött a statisztikák vezetése.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az Eurostat adatai szerint 2025-ben mintegy 3,9 millió első tartózkodási engedélyt adtak ki az EU-ban, ami 10,1 százalékos növekedésnek, vagyis 355 350 engedéllyel többnek felel meg 2024-hez képest.
A 2025-ben kiadott új engedélyek között a foglalkoztatási célúak voltak túlsúlyban: az összes engedély 33,6 százalékát tették ki, ami éves szinten 16,1 százalékos emelkedés. Ezt követték a családegyesítéshez kapcsolódó engedélyek, amelyek 14,1 százalékkal nőttek, arányuk pedig 28,1 százalékra emelkedett, míg a tanulmányi célú engedélyek száma 9 százalékkal bővült, így részesedésük 15,5 százalékra nőtt.
Csak egy kategória csökkent: az egyéb okokra, köztük a nemzetközi védelemre kiadott engedélyek száma 0,9 százalékkal esett vissza.
Spanyolország, ahol a családegyesítés az elsődleges jogcím
Spanyolország vezette az EU-t az első tartózkodási engedélyek számát tekintve 2025-ben: 635 438 engedélyt adott ki, ami az unió összes engedélyének mintegy 16,5 százaléka. A magas számokat elsősorban a családegyesítéshez kapcsolódó engedélyek, és nem az új munkavállalási migráció növelte.
Az ország 275 869 családi okokra kiadott engedélyt regisztrált, többet, mint bármely más uniós tagállam. Ezek az engedélyek tették ki az összes spanyol engedély 43,4 százalékát.
Az EU-ban a marokkói állampolgárok alkották a legnagyobb csoportot a családi okokból kiadott engedélyek kedvezményezettjei között, és ezeknek több mint a felét, 51,7 százalékát Spanyolországban adták ki.
Spanyolország volt összességében is a legnépszerűbb célország a marokkói állampolgárok számára (43,8 százalék), ami egyrészt a régóta létező bevándorló közösségeket, másrészt azokat a történelmi és nyelvi kapcsolatokat tükrözi, amelyek a venezuelai, kolumbiai és perui állampolgárok nagy tömegeit is az országba vonzzák.
A foglalkoztatás Spanyolországban a második legnagyobb kategóriát jelentette: mintegy 115 040 munkavállalási célú engedélyt adtak ki, ezzel az EU-ban a harmadik helyen állt Lengyelország és Portugália mögött.
A tanulmányi célú engedélyek következtek: 105 419 engedélyt adtak ki nemzetközi diákok számára, ami szintén az uniós rangsor harmadik helyét jelenti, Franciaország és Németország után.
Németország, Lengyelország és a top öt többi tagja
Az új engedélyek túlnyomó többségét néhány uniós ország adta ki. Spanyolország után a következő legnagyobb kibocsátók Németország (605 292; 15,7 százalék), Lengyelország (467 314; 12,1 százalék), Olaszország (433 099; 11,2 százalék) és Franciaország (377 462; 9,8 százalék) voltak.
Együttesen ez az öt ország adta ki az EU-ban tavaly kiállított első engedélyek csaknem kétharmadát.
Málta lakosságarányosan messze a legtöbb engedélyt adta ki: ezer lakosra 57 engedély jutott, őt követte Ciprus (47) és Portugália (27), miközben az uniós átlag mindössze 9 volt.
A skála másik végén Szlovákia, Csehország, Románia, Észtország és Bulgária egyenként csupán 4 engedélyt adott ki ezer lakosra vetítve, ami a legalacsonyabb arány az unióban.
Nem minden országban emelkedtek a számok. A legnagyobb visszaesést Horvátországban regisztrálták, ahol az engedélyek száma 43,3 százalékkal csökkent 2024-hez képest, ezt követte Görögország 20,6 százalékos, valamint Ausztria 15,5 százalékos mérséklődéssel.
A másik végletet Portugália jelentette, ahol az engedélyek száma több mint megduplázódott, 154,9 százalékkal nőtt, bár a 310 639 kiadott engedély még így is jóval elmaradt a spanyol adatoktól.
Az EU más országaiban jelentősen eltért, mi volt a tartózkodási engedélyek kiadásának fő oka. Lengyelország és Portugália összesítve a legtöbb foglalkoztatási célú engedélyt adta ki, 318 186-ot, illetve 240 523-at, főként ukrán, fehérorosz és brazil munkavállalók számára.
Németország adta ki a legtöbb engedélyt indiai állampolgároknak, döntően munkavállalási és tanulmányi céllal, míg az oktatási célú engedélyek terén Franciaország és Németország állt az uniós lista élén, 118 404, illetve 112 500 engedéllyel.
A nemzetiségi rangsort az ukránok vezetik, többségük Lengyelországban kap engedélyt
Állampolgárság szerinti bontásban az ukránok kapták a legtöbb első tartózkodási engedélyt az EU-ban: összesen 335 096 engedélyt, ami az összes kiadott engedély 8,7 százaléka.
A döntő többséget egyetlen országban adták ki: Lengyelország az ukrán állampolgároknak kiadott engedélyek 72 százalékát, a fehéroroszoknak adott engedélyeknek pedig 87 százalékát bocsátotta ki, ezek többsége foglalkoztatási célú volt.
Az ukrán és a brazil állampolgárok voltak egyébként azok a csoportok, amelyek a legtöbb foglalkoztatási célú engedélyt kapták az EU-ban.
Mindkét csoport esetében hasonlóan koncentrálódott a célország: az ukránoknak kiadott foglalkoztatási engedélyek 86,3 százaléka Lengyelországban, míg a braziloknak adottak 90,3 százaléka Portugáliában született.
Az indiai (227 577) és a marokkói (202 054) állampolgárok egészítették ki az EU-s rangsor első három helyezettjét.
Az EU további vezető származási országai közül Szíria és Fehéroroszország volt az a kettő, ahol az engedélyek száma csökkent 2024-hez képest: előbbinél 42,1, utóbbinál 15,5 százalékkal. A kolumbiai állampolgárok számára kiadott engedélyek viszont 43,4 százalékkal nőttek, ami a legnagyobb ugrás volt a főbb nemzetiségek között.
2025 végére az EU-ban összesen 27,8 millió érvényes tartózkodási engedély volt, ami minden korábbinál magasabb szám. A már érvényes engedélyek esetében azonban nem a foglalkoztatás, hanem a családegyesítés a leggyakoribb jogcím.
Érvényes engedéllyel a legtöbben a marokkói állampolgárok rendelkeztek (2,2 millió), őket követték a török (2,0 millió) és az ukrán állampolgárok (1,7 millió).