A Cambridge-i Egyetem kutatói szerint az olvadást nem lehet lokális szinten megoldani, globálisan kell megállítani a felmelegedést, amihez minden országnak komoly áldozatokat kell vállalnia.
Bár Görögország a legtöbbek fejében mediterrán üdülőhelyként jelenik meg, a hegyeket fedő hósapkák létfontosságúak a környezet szempontjából. A szárazabb hónapokban ugyanis a megolvadt hó, patakok formájában élteti a természetet és látja el vízzel a mezőgazdaságot.
Egy nemzetközi kutatócsoport most műholdas felvételeket, éghajlati adatokat és tereptérképeket elemzett ki a mesterséges intelligencia segítségével. Így jött létre a snowMapper nevű eszköz, amely egy rendkívül alapos térképen, napi szinten követi a hó vastagságát Görögország 10 legmagasabb hegyén.
Az új technológia kimutatta, hogy a 80-as évek óta 58 százalékkal csökkent a hótakaró, ráadásul az ezredforduló óta felgyorsult ez a folyamat. A görög helyzetet világszintű összehasonlításban is vizsgálták a tudósok, akik többek között a Brit Antarktisz-kutató Intézettől is érkeztek.
Az eredmény az lett, hogy a görög hósapkák a világátlagnál gyorsabban tűnnek el, ami ökológiai katasztrófához, még nagyobb szárazsághoz és még több erdőtűzhöz vezethet. Az olvadást azonban nem lehet lokális szinten megoldani, globálisan kell megállítani a felmelegedést, amihez minden országnak komoly áldozatokat kell vállalnia.