Marine Tondelier, a francia zöldek vezetője alkalmatlannak nevezi a kormányt, miközben reflektorfénybe kerül a klímaalap.
Francia apadó klímaalapjai a figyelem középpontjába kerültek az ország májusi, rekordokat döntő hőhulláma után.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Múlt hónapban az ország egy erőteljes hőkupola alatt izzott, a Météo France meteorológiai szolgálat pedig közölte, hogy 352 mérőállomáson dőltek meg a havi melegrekordok. A legmagasabb, 37,1 °C-os hőmérsékletet Hossegor közelében, Biarritz mellett mérték május 25-én, hétfőn.
A szokatlanul perzselő hőmérsékletet több halálesettel hozták összefüggésbe, köztük egy 53 éves futó halálával, aki egy verseny közben vesztette életét Párizsban.
Tudósok szerint az „példátlan” hőhullámnak ezerből mindössze egyszer lett volna esélye bekövetkezni az évnek ebben a szakában, a 1979-ig visszanyúló adatsorok alapján. Egy szakértő azonban arra figyelmeztet, hogy az intenzív hőség „minden elemében az éghajlatváltozás ujjlenyomatait viseli magán”.
Friederike Otto, a londoni Imperial College éghajlattudományi professzora szerint a tudomány állása egyértelmű: „Az éghajlatváltozás ezeket a hőhullámokat egyre forróbbá, hosszabbá és jóval gyakoribbá teszi.
„Az a klíma, amelyben ma élünk, egyszerűen nem az, amelyben felnőttünk, az épületeink és az infrastruktúránk pedig siralmasan felkészületlenek mindarra, ami következik.”
Felkészült-e Franciaország a hőhullámra?
Franciaország évek óta igyekszik felkészülni a szélsőséges hőségre, különösen olyan városokban, mint Párizs, amelyek gyakran esnek áldozatul az úgynevezett városi hősziget-hatásnak. Ilyenkor a városi infrastruktúra, például a beton és az aszfalt elnyeli a hőt, így a kültéri hőmérséklet tartósan magas marad.
2023-ban a „Párizs 50 °C-on” elnevezésű kezdeményezés keretében két kerület segítette a lakosok felkészítését a jövőbeli, extrém hőségre: várostervezőket, egészségügyi szakértőket, tudósokat és hatóságokat hoztak össze, hogy felmérjék a sérülékenységet a lakhatás, az egészségügy, az energiaellátás és a közterek területén.
A gyakorlat értékelése azt állapította meg, hogy a szélsőséges hőség komoly közegészségügyi kockázatot jelent Franciaországban, különösen a legsebezhetőbb közösségek számára. Kiderült az is, hogy az olyan infrastruktúra, mint a metró- és vasútvonalak, szintén veszélyeztetettek az emelkedő hőmérséklet miatt.
Az olyan hőcsapdaként működő burkolatok, mint az aszfalt és a parkolófelületek eltávolítására irányuló erőfeszítések az elmúlt években jelentősen átalakították Párizst, és utat nyitottak több fa és növény telepítése előtt, amelyek árnyékot adnak és javítják a levegő minőségét.
Az ország zászlóshajójának számító Zöld Alap segíti a közösségeket az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban: eddig több mint 25 000 projektet támogatott pénzügyileg, amelyeket a területeken működő több mint 13 000 szereplő – köztük több mint 11 000, Franciaország kontinentális részén és tengerentúli területein fekvő önkormányzat – valósított meg.
Franciaországot „klímatagadással” vádolják
A Zöld Alap vállalásai 4,5 milliárd eurónyi állami támogatást jelentenek, amely helyi középületek energetikai felújítását, a levegőminőség javítását, az árvizek megelőzését és a természeti környezet helyreállítását finanszírozza.
Az alap költségvetése azonban csendben zsugorodik: 2024-ben még 2,4 milliárd euró állt rendelkezésre, 2026-ra viszont ez 873 millió euróra csökkent.
Marine Tondelier, az ország zöldpártjának vezetője egy képernyőfotót osztott meg a Contexte francia hírportál egyik cikkéről, amely szerint a Zöld Alap felhasználási keretét 163 millió euróval, vagyis csaknem 20 százalékkal vágták meg az eredeti költségvetéshez képest.
„Miután a kormány a történelmi hőhullám nyolc napja alatt teljes felkészületlenségét bizonyította, íme az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra szánt intézkedései” - írta a politikus az X-en (korábban Twitter).
„Az ilyen fokú alkalmatlanság és a rossz irányhoz való makacs ragaszkodás gyakorlatilag a klímatagadás szintje.”
Már áprilisban bejelentették, hogy Franciaország idén 4 milliárd euróval kívánja visszafogni kiadásait, hogy kordában tartsa államháztartását, miután gazdasági következményekkel járt az Irán elleni háború.
A Le Monde (forrás: angol) szerint a Zöld Alapból elvont 163 millió eurót az év későbbi részében felszabadíthatják, ha szükség lesz rá, de az is lehet, hogy végleg elbukik ez az összeg.