Az MI adatközpontok energiafogyasztása már országokéval vetekszik

Az adatközpontok környezeti lábnyoma már most vetekszik a világ legnagyobb országainakéval egy, az ENSZ Egyeteme által június 3-án közzétett jelentés szerint.

HIRDETÉS

HIRDETÉS

Víz- és energiafelhasználásuk, valamint szennyezésük várhatóan mindössze négy éven belül megduplázódik, ahogy nő a mesterséges intelligencia használata.

Az adatközpontok bővülésének jelentős részét az MI hajtja. Az adatközpontok energiafelhasználásának jelenleg mintegy 20 százaléka köthető mesterséges intelligenciához, de ez az arány a jelentés szerint 2030-ra 40 százalékra nőhet.

A mesterséges intelligencia felhasználói úgy csökkenthetik lekérdezéseik klímalábnyomát, ha kevésbé udvariasan és tömörebben fogalmaznak – tanácsolja a jelentés egyik szerzője.

A brit Future kiadó 2024-ben végzett felmérése szerint az emberek többsége – 70 százalék – udvariasan beszél az MI-vel, amikor használja. A válaszadók 55 százaléka azt mondta, azért teszi ezt, mert „ez egyszerűen a kedvesség jele”, míg 12 százalékuk azért, mert „amikor jön a robotfelkelés, nem akarok az elsők között lenni”.

Argentínáéval vetekszik az áramfogyasztás

A jelentés szerint tavaly a globális adatközpontok 448 billió wattóra villamos energiát fogyasztottak, ami többet jelent, mint amennyit a világ országai közül tízen kívül bármelyik felhasznál. Ennyi áram előállítása mintegy 189 millió tonna szén-dioxid kibocsátásával járt – nagyjából annyival, mint Argentínáé –, és körülbelül 4,5 billió liter vizet emésztett fel az MI energiaigényének környezeti következményeit vizsgáló jelentés szerint.

2030-ra az adatközpontok a világ várható villamosenergia-felhasználásának közel 3 százalékát adják majd, 935 billió wattórával. Ha az adatközpontok egy országot alkotnának, az előrejelzések szerint 2030-ban a hatodik legnagyobb áramfogyasztónak számítanának. Ez csaknem 399 millió tonna szén-dioxid kibocsátásával járna – áll a jelentésben. A tanulmány az energiafelhasználásra összpontosított, és nem vizsgálta részletesen az adatközpontok hűtéséhez felhasznált óriási mennyiségű vizet.

„Ha megnézzük ezeket a számokat, a léptékek már országokéval összevethetők” – mondja a tanulmány társszerzője, Kaveh Madani vízkutató, az ENSZ Egyeteme kanadai székhelyű Víz, Környezet és Egészség Intézetének igazgatója. „A kereslet óriási.”

Első globális áttekintés az adatközpontok ökológiai hatásáról

A jelentés jelentőségét nem csupán a meghökkentő számok adják, hanem az ENSZ hitelessége és tekintélye – mondja You Fengqi, a Cornell Egyetem energetikai mérnökprofesszora, aki az egyetem mesterségesintelligencia-fenntarthatósági kérdéseivel foglalkozó programját vezeti.

„Az az értéke, hogy egy ENSZ-intézmény a szén-dioxid-, víz- és földhasználatot, az életciklus-hatásokat és a környezeti igazságosságot egy keretben vizsgálja” egy olyan kérdés esetében, amelyet gyakran titkolózás és részleges adatszolgáltatás övez – mondja You, aki nem vett részt a jelentés elkészítésében.

„A lakosságnak aggódnia kell, de pánikra nincs ok” – teszi hozzá.

Jean Su, a Center for Biological Diversity energiaigazságossági programjának igazgatója szerint a jelentés azért fontos, mert ez az első ENSZ-jelentés – sőt az első globális jelentés –, „amely rávilágít az MI környezeti ártalmaira”.

Caleb Max, a National Artificial Intelligence Association elnöke azt hangsúlyozza, hogy az ágazat egyre hatékonyabbá válik, és a társadalom javát szolgálja: „Az MI gyors ütemben válik mindennapi életünk részévé, és olyan előnyöket hoz, amelyek növelik a biztonságot, [segítik az embereket] tovább élni, hatékonyabban dolgozni, fokozzák az élelmiszertermelést és csökkentik a szegénységet. Egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy az MI-fejlesztés energiabefektetésének megtérülése átalakítja a világunkat, és ezért bőven megéri.”

Josh Levi, a Data Center Coalition (Adatközpont Szövetség) elnöke szerint az iparág komolyan veszi környezeti hatásait.

„Továbbra is elkötelezetten dolgozunk a döntéshozókkal, a helyi közösségekkel és iparági partnereinkkel azon, hogy az adatközpontok növekedése felelősségteljesen, átláthatóan, és a lehető legjobb gyakorlatok szerint történjen” – közölte nyilatkozatában.

A jelentés nem sokkal azután látott napvilágot, hogy a kaliforniai Monterey Park kedden (június 2-án) az Egyesült Államokban elsőként szavazott az adatközpontok végleges betiltásáról.

Mennyi energiát fogyaszt egy lekérdezés – és hogyan csökkenthető

A legutóbbi Stockholmi Víz Díj nyertese, Madani szerint a számok jól mutatják a MI környezeti költségeit, amely első ránézésre tisztábbnak tűnhet más, látható szennyezéssel járó gépeknél, például autóknál vagy kazánoknál.

„Az MI nem pusztán valami virtuális dolog. Valós fizikai jelenségről beszélünk, valamiről, aminek nagyon is kézzelfogható hatásai vannak. Infrastruktúra áll mögötte, energiát fogyaszt” – mondja Madani. „Rengeteg hardver dolgozik a háttérben ezek mögött a műveletek mögött, amelyek számunkra nagyon-nagyon tisztának tűnnek, mert nem látunk füstöt az eszközeinkből. A mobiltelefonunkból, a számítógépünkből nem jön látható füst. De valahol máshol valaki emiatt szenved.”

Az emberek úgy mérsékelhetik az MI hatalmas energiaéhségét, ha kevésbé udvariasan és rövidebben fogalmazzák meg a kérdéseiket – mondja Madani. A jelentés szerint ha a felhasználók a lekérdezések szószámát 30 százalékkal csökkentik, az MI energiafelhasználása 25 százalékkal mérsékelhető. Ez nagyjából annyi villamos energiának felel meg, amennyit mintegy 700 ezer afrikai ember használ el egy év alatt.

„Ha túlságosan udvarias, az a plusz ‘kérem’ is óriási különbséget jelenthet” – mondja Madani. „Nagyon pontosnak és rövidnek kell lenni.”

Egy átlagos, ChatGPT-jellegű lekérdezés körülbelül 200-szor energiaigényesebb, mint egy olyan alapvető szövegfeldolgozási feladat, amilyet például egy e-mailes levélszemétszűrő végez. Az MI által generált képek vagy videók ennél is sokkal több energiát igényelnek.

Minél összetettebb egy MI-rendszer, annál több energiát emészt fel a betanítása. A jelentés szerint a GPT–3 betanítása körülbelül 1,3 milliárd wattórát igényelt, míg a következő verzióé már 50–70 milliárd wattórát.

Nem is a betanítás az, ami igazán felfalja az energiát – mondja a tanulmány társszerzője, Miriam Aczel, az ENSZ Egyetemének környezetpolitikai kutatója. Az MI energiafogyasztásának mintegy 90 százaléka a mindennapi működéshez, a futó lekérdezésekhez kötődik – teszi hozzá. Csak a GPT naponta körülbelül 2,5 milliárd promptot kap.

Hatékonyság mellett is nő az energiaigény

Bár a technológiai cégek azzal érvelhetnek, hogy gépeik egyre hatékonyabbak, Madani szerint jól ismert paradoxon, hogy ha valami hatékonyabbá válik, akkor gyakrabban használják, és az összesített energiafelhasználás így mégis meredeken nő, még ha az egyes műveletek energiaigénye csökken is.

Miközben egyes vállalatok büszkén hirdetik, hogy adatközpontjaikat megújuló energiával működtetik, Madani szerint ez azt is jelenti, hogy a tiszta villamos energia kínálata máshol szűkösebbé válik, és így más szektorokban nagyobb mértékben kell szennyezőbb forrásokat használni.

Aczel és Madani szerint a tanulmány egyik nehézsége az volt, hogy sok vállalat és helyszín nem átlátható abban, mennyi energiát használ fel az adatközpontok és az MI működtetésére, sőt gyakran azt sem hozzák nyilvánosságra, hol és mekkorák ezek a létesítmények.

„Nem tudjuk menedzselni azt, amit a vállalatok nem hoznak nyilvánosságra” – fogalmaz Cornell egyetemének professzora, You.