A klimatológiai nyár vasárnapi kezdete vegyes képet mutat a kontinensen. A spanyol Állami Meteorológiai Ügynökség (AEMET) szerint az Ibériai-félszigeten magas, de stabil a hőmérséklet, míg Portugáliában, Olaszországban és Görögországban hőanomáliák és egészségügyi riasztások vannak.
Május vége és június eleje Spanyolországban a kiterjedt légköri stabilitás jegyében telik. Az AEMET vasárnapra és a jövő hét első napjaira vonatkozó, összesített adatai derült égbolt uralta időképet mutatnak.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Csapadék gyakorlatilag csak a Pireneusok és az Ibériai-hegység keleti részén várható, ahol a nappali gomolyfelhő-képződés délutáni záporokat, zivatarokat hozhat, helyenként heves kísérőjelenségekkel.
Hőmérsékleti szempontból az értékek továbbra is magasak, de az előre jelzett tartományon belül maradnak az északi és a középső országrészben, 30–34 °C közötti csúcsokkal.
Ugyanakkor az északkeleti medencékben és a déli országrész belsejében éri el csúcspontját a hőhullám: a hőmérséklet sokfelé meghaladja a 36 °C-ot, a Guadalquivir völgyében pedig a 40 °C-os küszöböt is áttöri.
A minimumok a nyugati-északi országrészben valamelyest enyhülést hoznak, mérsékelve az előző napokban már jelentkező forró, „trópusi” éjszakákat. Az AEMET júniusra, júliusra és augusztusra vonatkozó előrejelzése ugyanakkor egyértelmű: nagy valószínűséggel tovább emelkednek a hőmérsékletek.
Hőhullám, kritikus hőségindexek Portugáliában, Olaszországban és Görögországban
A Földközi-tenger térségének többi részén és az Ibériai-félsziget nyugati felén jóval agresszívebb melegedés tapasztalható, amely a nyári időszak kezdetéhez szokatlanul erős hőhullámot eredményez.
Portugáliában történelmi hőmérsékleti értékeket mértek, 40 °C fölött az ország belső és déli kerületeiben, például Alentejóban, ami arra kényszerítette a Portugál Tenger- és Légkörnyezeti Intézetet (IPMA), hogy emelje a kockázati szinteket, és szigorítsa a szabadtéri tevékenységekre vonatkozó korlátozásokat a nap legforróbb óráiban.
Keletebbre a magasnyomású zóna és a Szaharából érkező forró levegő blokkolta a légköri áramlást Olaszország felett, ahol az egészségügyi minisztérium múlt csütörtökön vörös riasztást adott ki Róma és további négy tartományi főváros számára, mert a sűrűn beépített városi területeken tartósan 38 °C-hoz közeli hőmérsékletet mérnek.
Franciaországban a párizsi Roland Garros-tenisztorna legutóbbi szakaszában tetőzött a hőség, ami a sportolók és a szurkolók számára egyaránt megnehezítette a mérkőzések végigkövetését.
A rendkívüli meleg hatására sok párizsi a Szajnát is „beüzemelte” természetes fürdőhelyként, jóllehet tisztában vannak a fürdéshez kapcsolódó egészségügyi kockázatokkal.
Hasonló helyzet alakult ki Görögországban is: a száraz szelek és a középső síkságokon 39 °C fölé kúszó hőmérséklet nemcsak a lakosság egészsége, hanem az energiahálózatokban felhalmozódó vízhiányos terhelés miatt is riasztást váltott ki.
Hőkupola-hatás és erdőtüzek kockázata
A tartós, rendkívül magas hőmérsékletek közvetlenül az úgynevezett „hőkupola” kialakulásával állnak összefüggésben.
Ez az időjárási jelenség stabil magasnyomású övezet alatt rekeszti meg a meleg levegőt, megakadályozva az Atlanti-óceán felől érkező frontok beáramlását, amelyek lehűthetnék a felszínt, és felerősítve a napsugárzást az európai kontinensen.
A helyzet azonnal megemeli az erdőtüzek kockázati szintjét a Földközi-tenger teljes medencéjében. Külön veszélyt jelentenek az úgynevezett száraz zivatarok, amelyek könnyen tüzeket okozhatnak.
A talaj nedvességtartalmának gyors csökkenése, valamint a tavasz végén burjánzásnak indult, könnyen gyúlékony aljnövényzet együttese a gyulladási indexeket nagyon magas, sőt extrém tartományba löki, folyamatos készenlétben tartva a tűzoltó- és kataszfavédelmi szolgálatokat az Ibériai-félszigettől egészen a Balkánig.