Marco Rubio: a Fehér Ház Kuba szocialista kormányának megbuktatására összpontosít.
Donald Trump amerikai elnök és Marco Rubio külügyminiszter csütörtökön ismét felvetették egy Kuba elleni amerikai katonai beavatkozás lehetőségét. Egy nappal korábban az amerikai kormány vádat emelt a sziget volt vezetője, Raúl Castro ellen.
Trump szerint korábbi amerikai elnökök évtizedek óta fontolgatják a kubai beavatkozást, de „úgy tűnik, én leszek az, aki megteszi”.
„Más elnökök már 50-60 éve gondolkodnak azon, hogy lépjenek valamit” – mondta Trump újságíróknak, amikor a Fehér Házban Kubáról kérdezték. „És úgy tűnik, én leszek az, aki megteszi. Szívesen megtenném” - tette hozzá.
Az Egyesült Államok külügyminisztere, a kubai származású Marco Rubio újságíróknak nyilatkozva azt mondta, Havanna évek óta nemzetbiztonsági fenyegetést jelent az Egyesült Államokkal szemben álló országokkal ápolt kapcsolatai miatt, és Trump eltökélt, hogy kezelje ezt.
Rubio, aki kubai bevándorlók fia, és régóta keményvonalas álláspontot képvisel Kuba szocialista vezetésével szemben, azt mondta, a Trump-kormány békés úton szeretné rendezni nézeteltéréseit Kubával, de kétli, hogy a sziget jelenlegi kormányával diplomáciai megoldás születhet.
„Trump mindig a tárgyalásos, békés megállapodást részesíti előnyben. Mindig ez a célunk. Kubával kapcsolatban is ez marad a célunk” – mondta Rubio Miamiban, mielőtt tovább utazott Svédországba, hogy részt vegyen egy NATO-ülésen, majd Indiába látogasson.
„Őszinte leszek: annak az esélye, hogy ez megtörténjen, tekintettel arra, kikkel van most dolgunk, nem nagy” – tette hozzá.
Trump vezető tanácsadói – köztük Rubio, John Ratcliffe CIA-igazgató és más magas rangú nemzetbiztonsági tisztviselők – az elmúlt hónapokban kubai illetékesekkel tárgyaltak a kapcsolatok esetleges javításának lehetőségeiről.
Az amerikai fél azonban nem volt különösebben elragadtatva ezektől a megbeszélésektől, így az elmúlt héten további szankciókat vezettek be a kubai kormánnyal szemben.
Kuba az évek során hozzászokott ahhoz, hogy „időt húz, és kivárja mit lépünk” – mondta Rubio. „Most nem fogják tudni kivárni vagy húzni az időt. Nagyon komolyan vesszük, nagyon összpontosítunk.”
Arra a kérdésre, hogy Washington kész-e erőszakot alkalmazni Havannában a sziget politikai rendszerének megváltoztatására, Rubio megismételte, hogy a diplomáciai rendezést részesítik előnyben, ugyanakkor hozzátette: „az elnöknek mindig megvan a lehetősége, hogy bármit megtegyen a nemzeti érdekek támogatása és védelme érdekében”.
Azt az újságírói felvetést, hogy minde nemzetépítésnek” tűnik, Marco Rubio visszautasította.
Szövetségi ügyészek szerdán hozták nyilvánosságra a vádiratot, amely szerint Castro 1996-ban elrendelte Miamiban élő emigránsok által vezetett polgári repülőgépek lelövését. A vádpontokat egy esküdtszék áprilisban titokban emelte; emberöléssel és egy repülőgép megsemmisítésével vádolják Castrot.
Miguel Díaz-Canel kubai elnök politikai színjátéknak minősítette a vádemelést, amely szerinte csupán arra szolgál, hogy „igazolja egy Kuba elleni katonai agresszió esztelenségét”.
Sokan úgy vélik, hogy a Castro elleni vádemelés azt jelzi: a Trump-kormány ugyanazt a forgatókönyvet követi, mint amikor január elején egy katonai akció során elfogta a volt venezuelai elnököt, Nicolás Madurót.
Maduro, akit elfogása óta az Egyesült Államokban tartanak fogva, szövetségi kábítószer-csempészeti vádakkal néz szembe. A volt vezenuelai elnök ártatlannak vallotta magát.
Rubio nem kívánta részletezni, az Egyesült Államok miként érvényesíthetné a vádiratot a jövő hónapban 95. életévét betöltő Castroval szemben.
Trump Maduro eltávolítása óta időről időre katonai fellépéssel fenyegeti Kubát. Az év elején energiablokádot is elrendelt, amely elvágta a sziget üzemanyag-ellátását. A lépés súlyos áramszünetekhez, élelmiszerhiányhoz és az egész szigeten gazdasági összeomláshoz vezetett.
A Trump-kormány ebben a hónapban újabb szankciókat vetett ki Kubára; a legjelentősebb a Kubai Forradalmi Fegyveres Erők által működtetett Grupo de Administración Empresarial S.A. vállalatbirodalmat célozza.