ENSZ: a világgazdaság egyik leggyengébb évére készül 2008-as válság óta, közel-keleti konfliktus hajtja fel energiaköltségeket, Európa különösen érintett
Az ENSZ csökkentette a világgazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzését, ugyanakkor megemelte az idei inflációs prognózist, reagálva a közel-keleti válságra és az emelkedő olajárakra.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az ENSZ közgazdászai közölték, hogy a globális GDP-növekedésre 2026-ra immár 2,5 százalékos ütemet várnak a januári 2,7 százalékkal szemben, és „egy kedvezőtlenebb forgatókönyvben” akár 2,1 százalékra is visszaeshet.
Ez a század egyik leggyengébb növekedési üteme lenne, ha nem számítjuk a COVID–19 világjárvány és a 2008-as globális pénzügyi válság időszakát – mondta Shantanu Mukherjee, az ENSZ Gazdasági és Szociális Ügyek Főosztálya gazdaságelemzési igazgatója.
„Nem állunk közel” a recesszióhoz – mondta –, ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy milliárdok számára válhat nehezebbé az élet, és egyes országok gazdasága zsugorodhat.
A globális infláció az előrejelzés szerint idén 3,9 százalékra emelkedik – ez 0,8 százalékponttal magasabb a januári prognózisnál, amely még azelőtt készült, hogy az Egyesült Államok és Izrael légicsapásokat indított Irán ellen. Teherán válaszul lezárta a Hormuzi-szorost, azt a kulcsfontosságú tengeri útvonalat, amelyen olajat, földgázt, műtrágyát és más kőolajszármazékokat szállítanak.
„A megemelkedett energiaárak erőteljes tényezőt jelentenek, csakúgy, mint a finomított kőolajtermékek árai, amelyek létfontosságúak az ipari termelés és a kereskedelmi szállítás szempontjából” – mondta Mukherjee.
Nem minden országban lesz azonos ütemű az infláció – hangsúlyozta. A tehetősebb fejlett államokban az infláció várhatóan 2,6 százalékról 2025-ben 2,9 százalékra nő 2026-ban.
A fejlődő országokban ugyanakkor 4,2 százalékról 5,2 százalékra gyorsulhat, mivel az energia, a szállítás és az importált termékek magasabb költségei felemésztik a reáljövedelmeket.
Az Irán körüli háború gazdasági hatása rendkívül egyenlőtlen volt; a legsúlyosabb gazdasági károk Nyugat-Ázsiában, a 21 arab országot – köztük a Perzsa-öböl államait – magában foglaló régióban összpontosulnak – derül ki a 2026 közepére készített World Economic Situation and Prospects jelentésből.
A régió gazdasági növekedése a prognózis szerint 2025-ben 3,6 százalékról 2026-ban 1,4 százalékra zuhan, amit nemcsak az energiapiaci sokk, hanem a közvetlen infrastrukturális károk, valamint az olajtermelés, a kereskedelem és a turizmus súlyos zavarai is okoznak.
Afrikában az átlagos növekedés várhatóan csak enyhén csökken, a tavalyi 4,2 százalékról az idei 3,9 százalékra. Latin-Amerikában és a Karib-térségben a növekedés 2,5 százalékról 2,3 százalékra lassulhat.
Az amerikai gazdaság várhatóan „relatíve ellenálló” marad, az idei évre 2 százalékos növekedést jeleznek előre, ami nagyjából megfelel a 2025-ös ütemnek.
Európa ezzel szemben „jobban ki van téve a sokknak”, mivel a behozott energiától való erős függés megterheli a háztartásokat és a vállalkozásokat. Az EU-ban a gazdasági növekedés a várakozások szerint 2025-ben 1,5 százalékról 2026-ban 1,1 százalékra lassul, míg az Egyesült Királyságban a tavalyi 1,4 százalékról idén 0,7 százalékra eshet vissza.
Ázsiában Kína diverzifikált energiaforrásai, jelentős stratégiai készletei és az állami támogatások pufferként működnek; így a gazdasági növekedés csak mérsékelten lassulhat, 2025-ben 5 százalékról idén 4,6 százalékra.
India várhatóan továbbra is az egyik leggyorsabban növekvő nagy gazdaság marad: az idei évben 6,4 százalékkal bővülhet, a 2025-ben mért 7,5 százalék után.
A Kína előtt álló kérdés – Indiához és más országokhoz hasonlóan – az, meddig húzódik el ez a konfliktus és meddig tartanak a hatásai, mivel ezek a különféle védőpajzsok nyilvánvalóan korlátozottak – mondta Ingo Pitterle, az ENSZ vezető közgazdásza.